Karsai Dániel Strasbourgban: Én csak azon az ajtón kopogtatok, amelyen egyedül nem vagyok képes belépni

  • narancs.hu
  • 2023. november 28.

Belpol

Az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt szólalhatott fel annak érdekében, hogy legyen joga az életvégi döntés meghozatalához.

A héten Strasbourgba utazott Karsai Dániel alkotmányjogász, aki azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy dönthessen az élete méltóságteljes befejezéséről, ha az állapota számára már elfogadhatatlan. Karsainál 2022-ben ALS-t diagnosztizáltak, ez a betegség az izmok sorvadásával, végül teljes bénultsággal és fulladással jár, miközben a mentális képességeket nem érinti. Ezt azt jelenti, hogy a teste lassú halálát tiszta tudattal kell végigélnie a betegnek.

Karsai Dániel kedden felszólalt a strasbourgi bíróságon, ahol szakértőket is meghallgattak előtte. Például a Karsai döntését ellenző kormány képviselőjét, Talódi Zoltánt, aki elmondta, megtisztelő megjelenni a Bíróság előtt és előadni a magyar kormány álláspontját, majd hozzátette az RTL.hu tudósítása szerint, hogy érzelmileg megterhelő ez az ügy, majd együttérzését fejezte ki, de kiemelte, hogy ők szakmai nézőpontból közelítenek.

Ezután Karsai Dániel szólalt fel.

„Először is rendkívül megtisztelő számomra, hogy itt lehetek és részt vehetek a párbeszédben az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről. De sajnálatosan ez az ügy alapvetően a saját életemről szól: gyakorlatilag élet, és méltóságteljes halál kérdése”

– mondta.

Karsai beszédében egy álomról is beszélt:

 „Azt álmodtam, hogy a nyolcvanadik születésnapomat ünnepeljük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Focimeccset néztünk és bort ittunk. Beszélgettünk politikáról, fociról és az élet más dolgairól. A szívmelengető estét követően lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok, és ALS-em van. Ez mozgásképtelenséggel, és másoktól való függéssel jár.”

Karsai szerint a magyarországi szabályozás diszkriminatív, megsértik alapvető emberi jogait. A nemzetközi jogfejlődés ezzel ellentétes: öt ország már teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát. „Én csak azon az ajtón kopogtatok, amelyen egyedül nem vagyok képes belépni, kérem a bíróságot, segítsenek ebben” – mondta.

A tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón Karsai, ahol elmondta, focimeccsen is volt a tárgyalás előtt Strasbourgban, de azért beszélt a tárgyalásról is: a hétfői nap és a szakértői meghallgatás zártkörű volt, így arról szinte semmit nem árulhatnak el, de azt igen, hogy négy és fél órán át tartott, a bíróság alaposan körbejárta a kérdést. A keddi tárgyaláson a jogász tájékoztatása szerint mindkét oldalról elhangoztak a legfőbb érvek, és sok kérdést tettek fel a bírók, ez is azt mutatja, hogy komolyan veszik az ügyet. Nagy meglepetések állítása szerint nem voltak, viszont találgatni sem szeretett volna az ítélettel kapcsolatban, hanem inkább köszönetet mondott azoknak, akik segítették eddig: „Nagyon büszke vagyok, hogy ennek a csapatnak tagja lehetek, csak hallgattam csendben, hogy milyen okosakat mondanak.


A Narancs.hu Karsai Dániel esetével kapcsolatos összes cikket ide kattintva érhető el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.