Kásler Miklós elmagyarázta, miért kellett kiüríteni a kórházakat

  • narancs.hu
  • 2020. május 11.

Belpol

A parlamentben kérdezték a minisztert.

Az ágyfelszabadításról, az egészségügyi szolgáltatások visszaállításáról érdeklődött Kásler Miklós miniszternél Borbély Ildikó, az MSZP képviselője a parlamentben hétfőn. Meglepő módon - ugyanis a tárcavezető a járvány begyűrűzése óta feltűnően keveset szerepel, eltűnt a nyilvánosság elől - az emberi errőforrások minisztere vállalta, hogy személyesen válaszol az ellenzéki képviselő kérdéseire.

Kásler válaszában kifejtette: az aktív ágyakat megfelelő ütemben, szakmai érvek alapján alakították át. Mivel a járványgörbe rendkívül kedvezően alakul, 4-5 ütemben tervezik helyreállítani az egészségügyi ellátást.

Amikor az ágyfelszabadításról döntöttek, akkor az ágyak 34 százaléka volt üres, április közepéig 58 ezret szabadítottak fel. Először úgy látták, hogy 60 ezer ágyra van szükség, a kiürítésre március 6-7-től számítva egy hónap állt rendelkezésre. Végül a kormány úgy döntött, hogy csak 50 ezer ágy felszabadítására van szükség, a betegek elbocsátása normális rendnek megfelelően történt a miniszter szerint - bár ezt az eü-dolgozók és a betegek sem így látták.

„Nem hagyhatom magára a négy napja lázasan fekvő bácsit"

Az alapellátásból tesztre küldött emberek kóválygása a rendszerben, eltérő információk arról, hogy egyáltalán ki végzi a teszteket, a betegektől elszeparált háziorvosok és leterhelt mentősök. Egészségügyi dolgozókat kérdeztünk arról, hogyan látják „belülről" a járványhelyzetet. Cikksorozatunk második részét olvashatják a járvány márciusi berobbanásáról.

Borbély Ildikó figyelmeztette Káslert, hogy amíg a kezdeti ágyszámot százalékban, addig a végső ágyszámot darabszámban adta meg. A kórházak Nagypénteken kapták meg az utasítást, és 4 napjuk volt, hogy a hatvan százalékot elérjék. Megkérdezte, hogy miért van szükség 4 ütemre, és ez hány munkanapot vesz igénybe? „Hány ember fog még meghalni?” – kérdezte.

Kásler szerint a halálozások száma nyilvános adat. Szerinte az év érintett időszakában a halálozás alacsonyabb volt, mint hosszú éveken keresztül. (A KSH még nem közölte a járvány berobbanása utáni adatsort, így csak januári és februári számok állnak rendelkezésre, azok valóban csökkenést mutatnak, de a Budapesti Temetkezési Intézet márciusi számai sem kiugróak - a szerk.)

Azért van 4-5 ütemre szükség a miniszter szerint, mert senki nem garantálja, hogy a járványgörbe nem változik meg. Nem tudja, hogy hány beteg halt meg az említett okokból, de azt hozzátette, egyetlen beteg sem halt meg az Országos Orvosi Rehabitilációs Intézetben (OORI) – ahonnan korábban Cserháti Péter igazgatót menesztették, mert nem tett eleget a miniszter kérésének –, viszont a Pesti úti idősek otthonában vannak halálesetek.

Meglepően alakult márciusban a temetkezések száma Budapesten

Kikértük a Budapesti Temetkezési Intézet adatait. Valami nagyon nem stimmel az autokráciából a diktatúrába tartó, a járvány által különösen sújtott Törökország halálozási adataival - ez derült ki a New York Times adatelemzéséből, amit az amerikai lap a múlt héten közölt.

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.