Kásler Miklós elmagyarázta, miért kellett kiüríteni a kórházakat

  • narancs.hu
  • 2020. május 11.

Belpol

A parlamentben kérdezték a minisztert.

Az ágyfelszabadításról, az egészségügyi szolgáltatások visszaállításáról érdeklődött Kásler Miklós miniszternél Borbély Ildikó, az MSZP képviselője a parlamentben hétfőn. Meglepő módon - ugyanis a tárcavezető a járvány begyűrűzése óta feltűnően keveset szerepel, eltűnt a nyilvánosság elől - az emberi errőforrások minisztere vállalta, hogy személyesen válaszol az ellenzéki képviselő kérdéseire.

Kásler válaszában kifejtette: az aktív ágyakat megfelelő ütemben, szakmai érvek alapján alakították át. Mivel a járványgörbe rendkívül kedvezően alakul, 4-5 ütemben tervezik helyreállítani az egészségügyi ellátást.

Amikor az ágyfelszabadításról döntöttek, akkor az ágyak 34 százaléka volt üres, április közepéig 58 ezret szabadítottak fel. Először úgy látták, hogy 60 ezer ágyra van szükség, a kiürítésre március 6-7-től számítva egy hónap állt rendelkezésre. Végül a kormány úgy döntött, hogy csak 50 ezer ágy felszabadítására van szükség, a betegek elbocsátása normális rendnek megfelelően történt a miniszter szerint - bár ezt az eü-dolgozók és a betegek sem így látták.

„Nem hagyhatom magára a négy napja lázasan fekvő bácsit"

Az alapellátásból tesztre küldött emberek kóválygása a rendszerben, eltérő információk arról, hogy egyáltalán ki végzi a teszteket, a betegektől elszeparált háziorvosok és leterhelt mentősök. Egészségügyi dolgozókat kérdeztünk arról, hogyan látják „belülről" a járványhelyzetet. Cikksorozatunk második részét olvashatják a járvány márciusi berobbanásáról.

Borbély Ildikó figyelmeztette Káslert, hogy amíg a kezdeti ágyszámot százalékban, addig a végső ágyszámot darabszámban adta meg. A kórházak Nagypénteken kapták meg az utasítást, és 4 napjuk volt, hogy a hatvan százalékot elérjék. Megkérdezte, hogy miért van szükség 4 ütemre, és ez hány munkanapot vesz igénybe? „Hány ember fog még meghalni?” – kérdezte.

Kásler szerint a halálozások száma nyilvános adat. Szerinte az év érintett időszakában a halálozás alacsonyabb volt, mint hosszú éveken keresztül. (A KSH még nem közölte a járvány berobbanása utáni adatsort, így csak januári és februári számok állnak rendelkezésre, azok valóban csökkenést mutatnak, de a Budapesti Temetkezési Intézet márciusi számai sem kiugróak - a szerk.)

Azért van 4-5 ütemre szükség a miniszter szerint, mert senki nem garantálja, hogy a járványgörbe nem változik meg. Nem tudja, hogy hány beteg halt meg az említett okokból, de azt hozzátette, egyetlen beteg sem halt meg az Országos Orvosi Rehabitilációs Intézetben (OORI) – ahonnan korábban Cserháti Péter igazgatót menesztették, mert nem tett eleget a miniszter kérésének –, viszont a Pesti úti idősek otthonában vannak halálesetek.

Meglepően alakult márciusban a temetkezések száma Budapesten

Kikértük a Budapesti Temetkezési Intézet adatait. Valami nagyon nem stimmel az autokráciából a diktatúrába tartó, a járvány által különösen sújtott Törökország halálozási adataival - ez derült ki a New York Times adatelemzéséből, amit az amerikai lap a múlt héten közölt.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.