Valami nagyon nem stimmel az autokráciából a diktatúrába tartó, a járvány által különösen sújtott Törökország halálozási adataival - ez derült ki a New York Times adatelemzéséből, amit az amerikai lap a múlt héten közölt.
A vizsgált halálozási adatokban ugyanis akkora ugrás következett be március eleje és április közepe között, amit nehezen lehet mással magyarázni, minthogy a török kormány a valóságosnál alacsonyabb adatot közöl a vírus áldozatairól, esetleg az elmaradt kezelések, orvosi beavatkozások miatt hunyhattak el sokan. A lap számításai szerint csak Isztambulban 30 százalékos volt a növekmény március 9. és április 12. között, miközben a kormány szerint április közepéig 1006 halálos áldozata volt “csak” a vírusnak.
De nemcsak a Recep Tayyip Erdoğan által vezetett Törökországban figyelt fel a média a statisztikákra. A Financial Times és az Economist más államok adatait is megnézte, és arra jutott, hogy másutt is megugrott a halálozás a korábbi évek átlagához képest az idei év első hónapjaiban, és ezek a számok jóval magasabbak voltak, mint a vírus áldozatainak hivatalos száma. Mi több, egyes országokban vannak arra utaló jelek, hogy a Covid-19 hamarabb megjelent és szedte az áldozatait, mint amiről a hivatalos szerveknek tudomása van.
A Financial Times 14 országot nézett meg, és arra jutott, hogy 122 ezerrel többen hunytak el márciusban és áprilisban, mint a korábbi évek azonos időszakában, holott a vírus bejelentett áldozatainak a száma 77 ezer volt.
Január-februárban csökkent a halálozások száma
Mivel a Financial Times által vizsgált országok között nem szerepel Magyarország, ugyanakkor az operatív törzset és a kormányt az egyes szakemberek, az ellenzék részéről rengeteg kritika éri, amelyek szerint nem informálják megfelelően az embereket, rosszul kezelik a járványt, megnéztük a hazai adatokat.
| ||
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásaiban cikkünk megjelenéséig nem találtunk még márciusi adatokat. Mint ismert, a veszélyhelyzetet a kormány március 11-én hirdette ki a vírus terjedése miatt, illetve a hivatalos közlés szerint március 15-én hunyt el az első beteg. Április 1-ig 20 volt az áldozatok száma. Ugyanakkor a KSH adatai alapján az a feltételezés minden jel szerint nem állja meg a helyét, hogy a vírus hamarabb megjelent és szedte az áldozatait, mint azt hivatalosan bejelentették.
Januárban és februárban ugyanis 3431-gyel kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakában. Januárban 15, februárban 13 százalékkal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbihoz képest. Erre a KSH gyorselemzése némi magyarázatot is adott: “A jelentős csökkenés hátterében a tavalyihoz képest idén később és alacsonyabb szinten tetőző influenzajárvány állhatott.”
Kevesebb temetés márciusban
Ugyanakkor a Narancs.hu megkereste Magyarország legnagyobb temetkezési vállalatát, az évente 20 ezer temetkezési szolgáltatást végző Budapesti Temetkezési Intézetet.
Mint ismert, a járvány leginkább a fővárost érinti, jelenleg a regisztrált fertőzöttek száma 2649 fő, ennek 49 százalékát Budapesten detektálták. Ha a Pest megyei nyilvántartásba vett fertőzöttek számát is figyelembe vesszük, akkor a fertőzöttek 62,7 százalékát a közép-magyarországi régióban regisztrálták.
| ||
A fővárosi önkormányzat vagyonkezelője által felügyelt BTI január-februári adatai nagyrészt összhangban vannak a KSH által jelzett trenddel.
- 2017. első negyedévében 4 816
- 2018. első negyedévében 4 536
- 2019. első negyedévében 4 566
- 2020. első negyedévében 4 141 temetést rendeltek meg.
Sőt, ha idén hónapokra lebontva nézzük az adatokat, akkor a 31 napos márciusban 168-cal kevesebb temetést rendeltek meg, mint a 29 napos februárban, illetve 163-mal kevesebbet, mint januárban.
| Az adatok a BTI elhalálozás napja szerinti gyűjtésből származnak és a társaságnál megrendelt temetéseket tartalmazzák. Az egyéb temetkezési vállalkozók által a lakásról/kórházból elszállított azon elhunytakat nem tartalmazza, akiket az egyéb temetkezési vállalkozó nem a társaságnál hamvaszt és nem a budapesti köztemetők valamelyikébe helyez el. |
A hivatalos adatok szerint a vírus március 4-én jelent meg Magyarországon, április 1-ig 525-re nőtt az esetek száma. Azt a hivatalos szervek is elismerik már, hogy a hatóságok túl kevés tesztet végeznek, így a fertőzöttek száma jóval több lehet, mint amennyiről a hatóságok számot adnak, a betegségnek pedig átlagosan két hetes a lefutása, így minden eddigi tapasztalat, és a vírusról szerzett eddigi tudás alapján áprilisban szükséges lehet megnézni a fenti adatok alakulását.
