Kecskeméti megfigyelések - Kampány takarékon

Belpol

Kecskeméten ha van is kampány, alapjáraton duruzsol, óriásplakátja is a két szocialista jelöltnek van csak (nem túl sok). Néhány jelölt neve a helyiek többségének sem mond túl sokat. Arról pedig, hogy megtudjuk, ki mit akar, ne is álmodjunk.

Nem mintha számítana: 2010-ben a személyes program jelentősége, sokkal inkább, mint eddig bármikor, a nullához konvergál. Mint az országban általában, itt is nagyobb az esélye egy fideszes jelöltnek, mint mondjuk a szocialistának.

Pedig a kecskeméti összkép egyáltalán nem árnyalatok nélküli. 1990-ben, amikor az MDF alakított kormányt, a fórumos Debreczeni József és Józsa Fábián lett a két egyéni képviselő. (Debreczeni az első fordulóban győzött.) 1994-ben Csikai Zsolt az SZDSZ és Zwack Péter a Vállalkozók Pártja-SZDSZ színeiben nyert. 1998 óta viszont változatlan a felállás: Horváth Zsolt és Nyitray András személyében a két egyéni választókerületben rendre fideszesek a befutók.

A városvezetés a regnáló kormányhoz képest többnyire ellenzéki volt: Antall József idején Merász József (függetlenként, de az SZDSZ támogatásával) polgármesterkedett, akit Horn Gyula éveiben Katona László (MDF) követett. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Szécsi Gábor vezette a várost, akitől azonban a második ciklusa felénél a Fidesz megvonta támogatását; ekkor Szécsi mögé zárkózott föl az MSZP és az SZDSZ. 2006-ban Zombor Gábor (Fidesz) lett meggyőző fölénnyel a város első embere, akit személyesen Orbán Viktor kért föl arra, hogy induljon a párt 2006-os megyei listájának előkelő helyén.

Kecskeméten a Fidesz volt harmatgyenge, és lett bivalyerős. A 2006-os önkormányzati választáson kettő kivételével az összes egyéni körzetet vitte, a listás helyekkel együtt képes bármely kérdést minősített többséggel eldönteni.

Újak és régiek

Áprilisban a nyugdíjaskorba ért Nyitray András helyett Zombor Gábor polgármestert indítja a Fidesz. Nyitray megítélése a pártján belül sem egyöntetű (bélyege: "az örök ellenzéki"); személyében mindenesetre a rendszerváltók - mára talán megfáradt - generációjának egyik tagja mond búcsút a politikának.

A szocialistáknak eddig nem termett babér a városban. Míg a rivális pártban írmagja sem maradt azoknak, akik egykoron beindították Kecskeméten a Fideszt, az MSZP-t ma is azok képviselik, akik mindig. A városi szervezetnek ráadásul folyton meg kell felelnie olyan elvárásoknak is, amelyek nem feltétlenül logikusak: egyeztetni Bajával, Kiskunfélegyházával, a többiekkel. A megyei listavezető az a - kiskunfélegyházi - Garai István, aki 2006-ban az egyetlen egyéni mandátumot szerezte Bács-Kiskunban (néhány szavazattal szerzett többet riválisánál), és a Zuschlag-botrány kirobbanása utáni második tisztújításkor ő lett a megyei elnök (ezért az övé a lista első helye). Balogh Lászlóé a második pozíció, holott neki nemcsak az ismertsége, a befolyása, hanem a kapcsolatrendszere is jóval nagyobb. Baloghnak úgy 50-70 milliárdnyi fejlesztési forrás megszerzését köszönheti Kecskemét, illetve Bács-Kiskun. A szocialisták azonban szocialisták: annyira machiavellisták és annyira a saját maguk ellenségei, hogy jól megpuccsolták Baloghot a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács élén (ahol elnök volt).

SZDSZ? Úgy van, hogy nincs. A városi elnök Zombori Mátyás - a hajdani demokratikus ellenzék tagja, 1990-94 között parlamenti képviselő - a szervezete nevében közleményben tudatta: "Megdöbbenve értesült a pártot is érintő korrupciós vádakról, ezért arra az elhatározásra jutott, hogy nem kíván jelöltet állítani a 2010-es országgyűlési választásokra. Ugyanakkor, érzékelve az alkotmányos berendezkedésünk elleni támadásokat és a gazdaságunkat érintő válságjelenségeket, arra kéri a liberális értékeket valló választópolgárokat, hogy szavazataikkal a józan, populizmusmentes demokratikus erőket támogassák a közelgő választásokon."

Az MDF az egyik körzetben Szécsi Gábort, a város 1998-2006 közötti polgármesterét, a másikban Bari Zsoltot indítja. Szécsinek korábbi szerepvállalása és lokális ismertsége miatt összejöhet a jelöltté váláshoz szükséges megfelelő számú ajánlószelvény - a másik körzetben viszont nagy gondban lehet az MDF. Csakúgy, mint az LMP, amelynek az emberei nem örvendenek nagy közismertségnek Kecskeméten.

És persze a Jobbik, amelynek célközönsége az a réteg, amely mindkét nagy pártot helyből elutasítja; személyes benyomásom szerint ez a réteg a hajnalban kelő, sokat dolgozó, keveset kereső emberek halmaza. Akik szerint az ország vezetői - mindegy, melyik két nagy pártból kerülnek ki - nem a "magyar" érdekeket tartják szem előtt, bármik legyenek is ezek. Kistisztviselők, egyenruhások (tűzoltók, rendőrök), szerencsésen "rokkantnyugdíjba" vonult munkanélküliek, obsitos katonatisztek vannak köztük szép számmal. Kecskeméten talán azért is támadják élesebben és erősebben a Fideszt, mert a várost a legnagyobb ellenzéki párt irányítja. A célkeresztben elsősorban a polgármester, rajta keresztül pedig a Mercedes áll - helyben a Jobbik az egyetlen párt, amelyik a beruházás ellen van.

A 2002-től tartó szocialista kormányzás mérlege Kecskemét számára pozitív. A Csongrádot, Békést és Bács-Kiskunt magába foglaló Dél-Alföldön a gazdaság mozdonya Kecskemét, a teljes régió exportjának több mint a fele származik Bács-Kiskunból, ezen belül Kecskemét súlya a meghatározó. Medgyessy Péter volt az, aki a méregdrága M5 útdíját eltörölte, és a sztrádát bevonta a matricás rendszerbe. Gyurcsány Ferenc volt az, aki a Mercedes Magyarországra - ezen belül Kecskemétre - csábításában oroszlánrészt vállalt (ebben támogatta a fideszes polgármester is - ámbár aligha hihető, hogy lenne Európában olyan városvezető, aki ne állt volna egy ilyen elképzelés mellé). Az utóbbi nyolc év fejlesztései révén a város ma megfelel az európai standardnak: hogy mást ne mondjunk, 100 százalékos a csatornázottság. Mindez persze nem ingyen volt: minden ingatlantulajdonosnak kemény pénzekkel kellett hozzájárulnia a költségekhez. Új burkolatot kapott a főtér, felújították a Cifrapalotát.

Ám ez csak a dolgok egyik oldala. A jó, amit mindenki természetesnek tart. Van azonban egy sor olyasmi is, amiért a hétköznapok egyre elviselhetetlenebbek. Parkolni úgyszólván képtelenség, ráadásul nemcsak a belváros, de már az oda vezető utak minden négyzetmillimétere is fizetős, még a központi Árpádváros (lakótelep) is. Az építési engedélyek kiadása kibírhatatlanul lassú, sokan úgy vélik, a hatóság packázik velük ahelyett, hogy partnernek tekintené őket. Miközben a születések száma itt is folyamatosan csökken, óvodai helyekből botrányosan kevés van - és ezek olyan ügyek, amiket ha nagyon akar, meg tud oldani egy helyi kormányzat.

Választék

A világgazdasági válság a város legjobb cégeit is érinti, van olyan nagyvállalat, ahol a 2008-as forgalom alig 60 százalékát könyvelhették el tavaly - és meg kellett válni a dolgozók egy részétől is. A munkanélküliség eléri az országos átlagot, de a keresetek bő 20 százalékkal alatta maradnak. Sok más település ennyivel is elégedett lehetne - de egy olyan megyeszékhely, amely autópálya mellett fekszik, alig háromnegyed órára a fővárostól, bizony, sokkal jobbhoz szokott.

Ezek hát a keretek, amik között a jelöltek mozoghatnak. Vajon mit akarnak? Király József (MSZP, Bács-Kiskun megye 2. számú választókörzet), a fiatalabb korosztályhoz tartozó sikeres üzletember azt üzeni: beszéljenek a tettek Kecskeméten. Ezzel arra is utal, hogy az eddigi fideszes egyéni képviselők nem sok mindent értek el. Igaz, 1998-2002 között Orbán Viktor nem arról volt híres, hogy engedett volna holmi egyéni képviselői kezdeményezéseknek. 2002 után meg az MSZP-korszak miatt nem termett babér a fideszes elképzeléseknek, ha voltak is. Király fideszes vetélytársa, Horváth Zsolt rövid ideig Mikola politikai államtitkáraként működött, a városközponti volt SZTK-épület felújítására szerzett forrást. Nyitray - akadnak szocik (és fideszesek), akik Gromiko után a Mr. Nyet névvel illetik - más beállítottságú: az ő felfogása az, hogy noha egyéni választókerületben választották, országos képviselő, tehát piszlicsáré helyi dolgokkal nem kell bíbelődnie. A körzetében induló Zombor Gábor - korábban a megyei kórház főigazgatója - az ellen a Balogh László ellen próbál nyerni, akivel a város érdekében a legszorosabban együttműködött.

Mindenesetre a polgár nem szedi maga elé a brosúrákat, nem rendezi Excel-fájlba a különböző pártok egymásnak ellentmondó vagy egybecsengő ígéreteit, és ezek után nem amellett dönt, aki elég fiatal, hogy bírja a strapát, elég tapasztalt, hogy legyenek jó kapcsolatai, elég meggyőző ahhoz, hogy el lehessen neki hinni, négy éven belül metró jár majd Kecskemét és Budapest között (újabb négy év múlva meg Bécsig). Az emeszpés az szoci, a fideszes az fideszes, a jobbikos az "jó magyar". A többit meg majd meglátjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.