Belvárosi ingatlanmutyi: Trükkös vásárlás után, először lépett fényre egy Fidesz-képviselő

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. április 15.

Belpol

Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része.

Pocsékul indult a 2015-ös év Rogán Antal számára. Már az előző évben is szállingóztak történetek az önkormányzati tulajdonú laká-sok baráti kiutalásáról (az egyik első esetet Habony Árpád Szerb utcai főszereplésével éppen mi írtuk meg, lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 22.), de a lavina a 2014-es őszi önkormányzati választás után indult meg, amikor a testületbe frissen bekerült Juhász Péter (Együtt) nekiállt kiásni, mi minden történt ingatlanértékesítési vonalon a Rogán-érában. Rajta kívül a kerület LMP-s képviselője, Csonka Krisztián tárt fel eseteket a 2014 után a parlamenti képviselőséget választó fideszes politikus belvárosi korszakából, és persze az újságírók is folytatták oknyomozásaikat. Mindennek köszönhetően négy éve ilyenkor már Dunát lehetett rekeszteni a piaci ár töredékéért „eladott” belvárosi üzlethelyiségek eseteiből, melyek konkrét felidézése helyett inkább ugorjunk 2016-ra, amikor ezek hatására a Demokrata című kormánypárti hetilap már Gyurcsány Ferencnél (!) is népszerűtlenebb politikusnak találta az akkorra már hazugságon és számos más képtelen ügyön kapott, igen megviselt arccal közlekedő Rogán Antalt.

Legalább két következménye bizonyosan lehetett volna a belvárosi ingatlanbotrányoknak. Rogán Antal politikai megsemmisülése mellett a „250 ezer forint per négyzetméteres” lakásügyleteknek is vége szakadhatott volna a Belvárosban, és a Rogánt 2014 októberében váltó Szentgyörgyvölgyi Péter megpróbálhatta volna elkerülni, hogy elődjéhez hasonló gyanú árnyékolja be polgármesteri teljesítményét. Ilyen következmények azonban biztosan nem lettek.

false

 

Fotó: MTI

 

Rogán Antal él és virul, propagandaminiszteri székében a NER egyik kulcsfigurája, ami pedig az V. kerületet illeti, ott sincs e téren komolyabb változás. Az elmúlt hetekben több mint ezeroldalnyi dokumentumot böngésztünk át: áttekintettük az elmúlt évek ingatlanértékesítési listáját, megnéztük a négyzetméterárakat, az eladott helyiségek számát, végül osztottunk-szoroztunk, és úgy találtuk, hogy a korábbi botrányok után rövid ideig az új polgármester vezette testület felhagyott a nyomott árú ingatlanértékesítéssel, de aztán újraindult az ipar. Hogy milyen mértékben, milyen nyertesekkel, azt a következő hetekben részletesen ismertetjük, ahogyan azt a rendszert és azokat a szereplőket is megvizsgáljuk, akik a belvárosi kiárusítást végzik.

Első történetünkben máris van egy új elem; olyan ugyanis még Rogán Antal polgármesterkedése idején sem volt, hogy parlamenti politikus tűnjön fel egy szövevényes ingatlanügylet végén. Nemrég viszont pontosan ez történt a Belvárosban. Nem volt bonyolult eljutni az illetőhöz, csak a tulajdonosváltozásokat kellett követni a nyilvánosan elérhető dokumentumokban, hogy ráleljünk a necces ügyeiről már jól ismert miniszteri biztosra.

Fodrászok, feminák!

Első történetünk főszereplője egy Váci utcai szépészeti vállalkozás, a 41. szám alatti, máig aktív Femina Fodrász Szövetkezet (Femina). Egy 1958-ban alapított intézményről beszélünk, amely a 80-as években alakult szövetkezetté, és jelenleg is afféle „békebeli”, elsősorban az idősebb korosztályra szakosodott hely a turistáktól ellepett bevásárlóutca közepén, a Március 15. tér szomszédságában. Sem a cégér, sem más nem utal arra a helyszínen, hogy változás történt volna az elmúlt években. Ám mielőtt rátérnénk, hogy kik és hogyan szerezték meg az üzlethelyiséget, érdemes egy pillantást vetni a környék áraira a miheztartás végett; hogy legyen mihez viszonyítani az önkormányzat által a bérlő számára megállapított, 30 százalékos kedvezményt jelentő árat.

false

 

Fotó: Sióréti G

Egy tavaly nyári, több ingatlanpiaci szereplőre támaszkodó felmérésben 800 ezer és 1 millió forint közt határozták meg az V. kerületi átlagos négyzetméterárat, ezzel a Belváros lett az ország legdrágább környéke. A szerzők megjegyezték, hogy az ár a trendeknek megfelelően továbbemelkedik a közeljövőben, azt pedig már mi emelnénk ki, hogy a fenti összeg átlagár, amelyben ugyanúgy benne van a kevésbé frekventált helyen lévő, kevéssé jó állapotú ingatlan is, mint a legkapósabb, legcsillogóbb darab. Nem véletlen, hogy 1 milliónál jóval drágább négyzetméterárat is találni a Váci utcai üzlethelyiségeknél. Lapzártánkkor például az aktív hirdetések közt találtunk egy 120 négyzetméteres üzletet 322 millióért (ez közel 2,7 millió négyzetméterenként), illetve egy 200 négyzetméterest 325 millióért (itt 1,6 millió a négyzetméterár); igaz, olyat is, amelyet csupán 700 ezer forint per négyzetméterért kínáltak, viszont ez a helyiség nem utcai fekvésű, hanem belső udvarra nyílik.

Ebből a korántsem reprezentatív felmérésből azt a következtetést vonjuk le, hogy a Femina szalonjához hasonló utcai fekvésű, nem lerobbant állapotú üzlet a Váci utcán (ami előtt még kihasználható terület is van) egy ideje nem szerezhető meg 1 millió forintos négyzetméterár alatt; inkább a 1,5 millió tűnik reá-lis nyitánynak az alkudozásnál. Ehhez képest a Femina Fodrász Szövetkezet 2016 decemberében megkapta a belvárosi önkormányzat hozzájárulását ahhoz, hogy a Váci utca 41. sz. alatti üzlethelyiséget kedvezményesen 9,58 millió forintért, azaz 252 ezres négyzetméter­áron megvásárolja – ami becslésünk szerint ötöde-hatoda a jelenlegi piaci áraknak; és még a két évvel ezelőtti némileg alacsonyabb árakat, valamint a 30 százalékos kedvezményt is figyelembe véve meglehetősen jutányosnak tűnik. Fontos, hogy nemcsak egyetlen ingatlanról beszélünk (lásd táblázatunkat): a Váci utca 41. sarokingatlan, ezzel szomszédos az Irányi utca 12., amelyben összesen 230 négyzetméter megvásárlására kapott a Femina ugyanezen az ülésen lehetőséget 288 ezres négyzetméteráron (azaz 66,29 millió forintért). Az innen csupán néhány percnyi sétára lévő Múzeum krt. 27. szám alatt is megvásárolhattak egy 83 négyzetméteres utcai üzletet 19,4 millióért, azaz 234 ezer forintos négyzetméteráron (miközben a Múzeum körúton is egymillió körüliek a négyzetméterárak), valamint ugyanitt egy 3 négyzetméteres kisebb helyiséget (alighanem raktárt) 119 ezer forint per négyzetméterért.

false

Összegezzük az eddigieket: egy kerületi vállalkozás töredékáron jut értékes és jó fekvésű ingatlanokhoz – de ez nem feltétlenül érdemelne külön cikket, hiszen ez olyan gyakorlat a Belvárosban, amelyet a kerület vezetése hosszú évek óta folytat, noha nyilvánvalóan lehetne magasabb áron is értékesíteni ezeket a köztulajdonokat. Csakhogy néhány héttel az említett 2016. decemberi testületi ülés után feltűnt a távolban az ismert fideszes politikus, Szatmáry Kristóf (portrénk róla: Kéz a kézben, Magyar Narancs, 2018. április 5.).

Bevitték, leléptek

Az összesítve közel 97 millió forintra értékelt négy ingatlan a következő évben már nem közvetlenül a szövetkezet tulajdonába került. 2017 januárjában ugyanis létrejött a Femina Barbers Kft. (Barbers) 3 millió forintos törzstőkével. Az ügyvezető a feminás Gyüre Tamás Zoltánné, a cég egyetlen alapító tagja a Femina Fodrász Szövetkezet. A cég bejegyzett tevékenységi köre kissé messze esik a szépség­ipartól: ingatlankezelés és ingatlanforgalmazás. Csupán néhány nap telt el a bírósági bejegyző végzés után, és január 23-án máris új tag tűnt fel a Barbersben: a Primo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Primo). Ekkor készül egy üzletrész-adásvételi szerződés is – ezt a cégbírósági iratok között találtuk meg –, amelyben a 3 milliós üzletrészt olyan arányban osztják föl, hogy 2,28 milliós névértékű üzletrész lesz a Primóé és 720 ezer marad a Feminának. (Sőt a szerződésből kiderül, hogy a Primo korábban éppen 3 millió forint kölcsönt adott a Feminának; a Femina „törleszt” 2,28 milliót, és a Primo ezzel beszáll a Barbersbe, és egyből többségi tulajdonos lesz. Vagyis a 3 milliós alapító tőkét jó eséllyel ebből a kölcsönből fedezhették – de ez csak feltételezés részünkről.)

Amikor tehát a tulajdoni lapok szerint a Barberséi lesznek a szóban forgó ingatlanok (ez 2017. március 22-én történik meg a földhivatali bejegyzés szerint), akkor valójában már a Primo a többségi tulajdonos a cégben; egy olyan vállalkozás, amelyhez úgy kerülnek a kedvezményesen eladott belvárosi helyiségek, hogy azokat eredetileg nem ez a cég bérelte az önkormányzattól. Mi több, 2017 májusában a Femina a megmaradt 24 százalékos tulajdonrészét is eladta a Primónak 25 millió 720 ezer forintért. Gyüréné ekkor lemond ügyvezetői posztjáról és eltűnik a cégből. Vegyük át még egyszer, mit ért el alig öt hónap alatt: májusban kaptak 25 millió forintot egy olyan munkavállalót nem alkalmazó, ingatlanoscég-hányadért, amelyet 720 ezer forintból, feltehetően kölcsönből hoztak létre. És miután Gyüréné, a fodrászszakma régi motorosa és vele együtt a Femina bevitt majd’ 400 négyzetméternyi belvárosi ingatlant egy olyan cégbe, ahol fél évet sem töltöttek, távoztak.

false

 

Fotó: MTI

De ne feledjük, mindez csak gyengéd mellékszál. A lényeg az, amit a 2017 májusa után egyedüli tulajdonosként maradt Primo iratai között látunk.

A politikus stiklijei

A májusi adásvétel időpontjában a cég tulajdonosa a Fidesz országgyűlési képviselőjének, az akkor kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos Szatmáry Kristófnak a felesége, Simon Beáta. Mint utóbb kiderül, csak átmenetileg kellett egyedül cipelnie a tulajdonosi terheket. Idén januárban már maga a politikus is beszállt felesége mellé, azaz a szóban forgó, a piacihoz képest töredékáron megszerzett belvárosi ingatlanok egyik végső tulajdonosa is ő lett a rendelkezésre álló hivatalos dokumentumok szerint. Szatmáryt a szélesebb nyilvánosság különböző ügyek miatt már jól ismerheti. Tavaly nyáron az Index írta meg, hogy Szatmáry balatoni borászata 50 milliós állami támogatást kapott, a múlt év elején pedig a 24.hu mutatta be, hogy Szatmáry amúgy is feketemunkásokat alkalmazó családi zöldségesében a vásárláskor nem adnak számlát. Korábban Szatmáry rokoni köre a trafikmutyiként elhíresült dohánypiac újraelosztásánál is tarolt, Budapesten több üzlethez is jutottak. Vagyonnyilatkozata szerint Szatmáry budapesti útépítésekért felelős miniszteri biztosként bruttó 972 ezer forintot, országgyűlési képviselőként pedig bruttó 1 millió 69 ezer forintot visz haza. A hozzá került belvárosi ingatlancsomag a Narancs kalkulációja szerint ma könnyen érhet több százmillió forintot, akár félmilliárdot is.

false

A fenti történet több kérdést is felvet. Vajon a Barbers ingatlanvásárlása is azért történt, hogy utána hónapok alatt továbbadják azokat a politikus feleségének? A Primo fizette ki a 97 milliós összeget a önkormányzatnak és nem a Femina? Ez már csak azért is logikus lett volna, mert a Feminának a korábbi évek adatai szerint rosszul ment: 20 millió körüli árbevétel mellett 2017-ben mínusz 11 milliós, 2016-ban mínusz 6, egy évvel korábban mínusz 5 milliós üzemi eredményt produkált, ezek alapján tehát a cégnek aligha lehetett 100 milliós kerete a vásárlásokra (bár, ki tudja). Többszöri próbálkozás végén Gyürénével röviden sikerült telefonon beszélni, ő azonban nem kívánt felvilágosítást adni a történtekről. Lapzártánkig az írásban feltett kérdéseinkre sem válaszolt.

Szatmáry Kristóf

Szatmáry Kristóf

Fotó: MTI

Áttekintve üzleti érdekeltségeit, arról is érdeklődtünk Simon Beátánál, hogy miből fizette ki a közel 100 milliós árat az ingatlanokért. Szatmáry Kristóf felesége tulajdonosa volt egy 2012-ben megszűnt, és jelenleg is tulajdonosa egy végelszámolás alatt lévő cégnek. Évek óta az egyetlen aktivitást mutató érdekeltsége a Primo, amelynek jelenleg 70 milliós kötelezettsége van, ebből 40 millió abból az évből (2017) származik, amikor megvásárolták az ingatlanokat. A cégadatokból viszont nem derül ki, hogy ez a pénz miből állt rendelkezésre, nem beszélve arról, hogy banki jelzálogjog nincs bejegyezve az ingatlanok tulajdoni lapján.

Simon Beáta rövid válaszában elismerte az ingatlanszerzés tényét. Az ügyletet részben saját forrásból, részben hitelből fedezte. Egyebeket üzleti titokra hivatkozva nem közölt velünk.

Az V. kerületi önkormányzatnak az üggyel kapcsolatban csupán egyetlen kérdést tettünk fel: hogyan lehetséges, hogy az elidegenítés után nem a kedvezményre jogosult bérlőhöz, hanem egy másik jogi személyhez kerülnek az ingatlanok? Ez ugyanis jókora kiskapu az önkormányzati vagyon megcsapolására. Lapzártánkig erre a kérdésünkre sem érkezett válasz a belvárosi hivataltól.

Folytatjuk.

A cégadatok az Optenből és a cégbíróságról, az ingatlanokkal kapcsolatos információk pedig a földhivatali nyilvántartásból származnak.

Neked ajánljuk