A választási irodáknak nincs kapacitása a hitelesség vizsgálatára

  • narancs.hu
  • 2019. április 15.

Belpol

A visszaélés egyébként is nehezen bizonyítható.

Se kapacitása, se felhatalmazása nincs a választási irodáknak arra, hogy az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét ellenőrizzék – jelentette ki a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese, Gáva Krisztián a Népszavának adott interjújában.

Az elnökhelyettes szerint a választási adatokat kezelő Nemzeti Választási Rendszer (NVR) rendben működik. Bár szerinte a márciusi leállás se volt összeomlás, mert csak háromnegyed óráig nem volt elérhető a honlap, amíg átálltak a tartalékportálra.

Azt viszont nem tagadta, hogy a határon túli szavazók névjegyzéke nem frissül automatikusan, aki egyszer regisztrál, az 10 évig a jegyzékben marad és szavazhat. A változások bejegyzéséhez ugyanis az adott személynek vagy hozzátartozójának be kell azt jelentenie. Ezt ellenőrizni se tudja az NVI. Sőt információjuk sincs arról, hogy akár halott emberek is vannak a névjegyzékben.

"A már regisztrált külhoniaknak leveleket küldünk, amiben felhívjuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben, és ha valamilyen adat változott, azt jelentsék be" - mondta Gáva. A halottak meg többnyire nem jelzik, hogy időközben elhunytak.

Az ajánlásokkal kapcsolatos visszaélésekkel szemben is tehetetlen az NVI. Az ajánlóíveken ugyan vannak biztonsági elemek, vonalkód, vízjel, és szigorúan el kell számolni minden lappal. A választási irodák ellenőrzik a leadott adatokat és összevetik a névjegyzékkel, hogy valóban olyan írta alá az ívet, aki szerepel a névjegyzékben és van választójoga. De csak annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé, így például, hogy a két név különbözik. "De ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét. Nem vagyunk írásszakértők – mondta az elnökhelyettes, majd magyarázatképpen még hozzáfűzte: „Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul a törvényi szabályozás alapján a névjegyzéknek nem része az aláíráskép. Vagyis nincs felhatalmazás arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék.”

Majd azt is elismerte, hogy „ha nincsen kép- vagy hangfelvétel, esetleg tanúvallomások, a visszaélés nagyon nehezen bizonyítható.”

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.