Napokkal azután, hogy az ORTT döntéséről szóló cikkünkben (Kipontozás, MaNcs, 1997. július 10.) közzétettük a két kereskedelmi csatornára kiírt pályázat első fordulójának eredményét, és megpróbáltuk megsaccolni a másodikét, a Népszavában megjelent a második forduló pontos eredménye. (Ezt egyébként úgy kellett külön, szinte illegálisan megszerezniük, mint nekünk az első fordulóét, merthogy az ORTT hivatalos indoklása az adott pontok nélkül jelent meg.) Azóta, a Majtényi László ombudsmannal és másokkal való konzultáció után, a pályázatok és az üzleti tervek is nyilvánosak, az ezt eleinte kifogásoló MTM kisebb bánatára. A pontozásból mindenesetre kiderül: jól következtettünk, amikor azt gyanítottuk, hogy ilyen végeredményre csak akkor lehet jutni, ha egy előzetesen született döntéshez igazították a pontokat.
Józan urbánus ésszel ugyanis felfoghatatlan, hogy a CME (a Baló-féle Írisz tévé) két műsorszerkezetére az első fordulóban 34 és 33 pontot adott a t. testület, a másodikban viszont már 25 és 24 ponttal büntették az Íriszt azért, hogy plusz bevállalta három közszolgálati műsor gyártását. Az üzleti tervük pedig, hát az valami dráma lehetett: 10-10 helyett már csak 5-5 pontot ért a második fordulóban. Jó, megértjük, valahogy kompenzálni kellett, hogy a CME annyi milliárddal megdobta a műsorszolgáltatási díjat, és így enyhített volna a három közszolgálati médium nyomorán. Mindettől persze még nem biztos, hogy valóban, bíróság előtt bizonyíthatóan jogsértés történt. A végeredmény: a Kereskedelmi 1-esre az MTM 96 pontot kapott, az Írisz 94-et, a 2-esre az RTL 93-at, az Írisz 92-t.
Az új sugárzási és műsorszállítási lehetőségeket kereső Írisz tévé
két dolgot vitat
a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt, amely a múlt héten tartotta első meghallgatását az ügyben. Egy: az RTL későn és hiányosan adta be pályázatát; ezt bizonyítja a bíróságon is betekinthető, 1997. április 10-i Közjegyzői okirat, amely szerint a pályázatokat átvevő úgynevezett bontóbizottság elnöke 16 óra 25 perckor megállapítja: "A pályázati kiírás alapján négy pályázatot nyújtottak be a kiírásnak megfelelő példányszámban. (...) A négy pályázat közül három alakilag kifogástalan, egy pályázat hiányos, ezért a hiányos pályázót a bizottság 7.3.2. alapján további elbírálásból kizárta." Az RTL-ről szóló döntést a háromtagú ORTT-bizottság egyhangúlag hozta. A bíróságon az ORTT-t védő ügyvédnő, amikor éppen nem 15 millió magyar tévénéző érdekére hivatkozott (nem vicc: tényleg ezzel jött), azzal érvelt, hogy a bontóbizottság túllépte hatáskörét; az Írisz tévé jogi szakértői azonban lapunknak azt mondták, teljesen törvényszerű, hogy a pályázatokat átvevő bizottság kifogásolhat alaki hibákat. Így azt is, hogy az RTL a késésnél a "hiánypótlás" lehetőségével élt, amivel szerintük csak az ORTT élhet amúgy szabályszerű pályázatoknál.
Balóék másik kifogása: úgy látják (bár ezt most kevéssé tudják bizonyítani, mivel itt sajtónyilatkozatokra és tudósításokra hagyatkoznak), hogy a második fordulóban tudatos lepontozás történt. Egyik fő érvük Révész T. Mihály ORTT-elnök szerintük
elszólás értékű
nyilatkozata az Aktuális július 1-jei adásában: "Természetesen először volt a szavazás, de hát mindenki pontozással érkezett", mármint az ülésre. És tényleg: miért nem az egyes tagok pontszámain mentek végig előbb? Az Írisz szakértőitől megtudtuk: a bírósági meghallgatás nagy győzelmének tartják, hogy a szeptember 12-i tárgyalásra bekérhették mindkét ORTT-forduló jegyzőkönyveit, hanganyagait, amelyekből - ezt remélik - kiderül majd az ügyrendi furcsaság, ha volt. Örülnek annak is, hogy kiderült, az ORTT perelhető; bár azt természetesen vereségként élik át, hogy a bíróság elutasította legfontosabb keresetüket, ami a két győztes konzorcium szerződéskötését vétózta volna meg.
A két győztes mindenesetre gőzerővel készül. Pintér Dezső,
az MTM-SBS
elnöke kérdésünkre nem is kívánta kommentálni a pert: "Nem hiszem, hogy minősítenem kellene ezt az eljárást. Hatalmas feladatról, hatalmas pénzről van szó. Nekünk most az a dolgunk, hogy 90 napon belül felkészüljünk az adásra - és ebben elég jól is haladunk." Az MTM-hez eddig úgy kétezren jelentkeztek munkára, de állandó munkatársból csak úgy 200 kell a Róna utcában. "Sokan jelentkeztek a közszolgálati intézményekből is, de meg kell mondanom: sokak kérése ellenére keresztbedolgozást nem tudok elképzelni a két munkahely között" - mondta a Narancsnak Pintér Dezső, aki igen bizakodóan nyilatkozott arról is, hogy TV 2 néven jegyzik majd be adójukat, lévén, hogy Petákék későn kapcsoltak, és csak az MTM után adták be ugyanezt a nevet levédésre. Kérdés, hogyan lép a szabadalmi hivatal: információnk szerint még nyitott az ügy.
Sokakban keltett megrökönyödést, hogy
az RTL Klub
öles laphirdetésekben verbuválja össze csapatát, de mindenkit: szerkesztőket, gyártásvezetőket, asszisztenseket. John Harrington igazgató azonban a Narancsnak elmondta: csak arról van szó, hogy "amíg nem nyertünk, hogyan ígérhettünk volna biztos állást az embereknek?" Az RTL is kb. 200 embert venne fel fix állásba, "mégpedig a legjobbakat akarjuk"; hogy az eddig 1200 jelentkezőből mikor döntenek a szerencsések mellett, az a következő két hónap alatt folyamatosan elválik. Épül és jövőre el is készül a pályázatban szereplő (és nyerő érvnek számító) négymilliárd forintos médiaközpont, amiről kiderült: csak az RTL épülő székházáról van szó. "Valahol kell dolgoznunk" - mondta Harrington, hangsúlyozva, hogy a nekik bedolgozó független ("independent") produceri irodákat is ott szállásolják majd el.
Az ügy érdekes szálát tényfeltárta az Új Magyarország: a lap a cikk mellett facsimilében közölte azt az ajánlást, amit a bírói elit 80 százalékát tömörítő Magyar Bírói Egyesület írt a pályázat benyújtása előtt az Írisznek, különös módon exkluzív támogatást nyújtva egy pályázó jogi műsorához; a Legfelsőbb Bíróság nyomban elhatárolódott. A helyzet azonban az, hogy az Írisz egyes műsorainak támogatásához több komoly szakmai szervezet és cég is adta a nevét: információnk szerint például a Magyar Írószövetség, a Mokép; egy tőzsdei műsortervet pedig a Budapesti Értéktőzsde vezetője támogatott írásban.
- seres -