Két akadémia bemegy a színházba – Kultúrpolitika a Katonában

Belpol

Kirekesztés, indulatok, pártpolitika. Szükséges-e mindkét akadémia? Jó-e, ha valaki kettős játékos? Hogy ne a politika uralja a beszélgetést, Veiszer Alinda magukat a művészeket kérdezi.

A KP című kultúrpolitikai vitasorozat azért jött létre, mert – indokol Veiszer Alinda – a magyar kultúra közügy, már csak azért is, mivel adóforintokról van szó – ezért az illetékesek kötelesek beszámolni arról, hogy mi a sorsa a közös pénznek és a közös tudásnak. Az első alkalom a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egymáshoz való viszonyáról szólt, és arról, hogy maguk a művészek milyen akadémiát szeretnének, mert a politikai vitákban kevés szó esik arról, mit gondolnak a művészek az akadémia intézményéről. A vita résztvevői Ferencz Győző költő, irodalomtörténész (SZIMA), Jankovics Marcell animációs rendező (MMA), Makk Károly filmrendező (SZIMA) és Skardelli György építész (SZIMA, MMA) voltak.

Kávéházi hangulatot idéző párbeszélgetéssel indul az este. Skardelli György mesél arról, hogy milyen egyszerre mindkét akadémia tagjának lenni. Skardelli a béke barátja, pacifista hozzáállása nyugodt mederbe tereli a feszült témát: neki semmi problémája azzal, hogy kettős akadémiai életet él, ugyanis ő nem foglalkozik ezekkel a vitákkal. Szigorúan a szakterületére koncentrál, és mindenki máshoz is szakmai alapon közeledik. Mindkét akadémia építészeivel jól megérti magát, és soha senki nem követelte tőle, hogy foglaljon állást az élesebb helyzetekben. Sőt azt állítja, hogy szerinte mindkét intézménynek azonosak a céljai és a programja. Skardelli szelíd-szolid megnyilvánulásai után megkezdődött a vita: a színpad túloldalán helyet foglal a többi résztvevő.

Az egyik akadémia

Az egyik akadémia

Fotó: narancs

Jankovics szerint a két akadémia nem tép szét barátságokat, nincsenek olyan ellentétek, ami miatt ne lehetne valaki kettős tag. Szerinte idővel bekövetkezik egy szükségszerű fúzió, sőt mi több: ez evidencia. Ferencz Győző épp ellenkezőleg látja, nem is érti, miért jön egyáltalán szóba az összeolvadás, hiszen Skardellivel ellentétben nem gondolja, hogy a két akadémia célja egy és ugyanaz. Ugyanis a SZIMA az MMA-val ellentétben soha nem akart bármiféle tételes irányt mutatni, nem akarják megmondani, mit és hogyan tanítsanak a művészeti egyetemeken. A SZIMA Ferencz Győző szerint egy szimbolikus testület, amely megjeleníti a magyar művészeti élet végtelen sokszínűségét.

Veiszer arra kíváncsi, hogy miért kellett 1992-ben két akadémiát létrehozni, illetve mi az oka annak, hogy 1992-ben olyan szakadék jött létre a magyar művészeti elitben, amely ma is erős indulatoknak ad teret. (Erről a sokat tárgyalt kérdésről itt olvashatnak részletes kronológiát – a szerk.) Jankovics Marcell szerint a rendszerváltás előtt nem volt azzal probléma, hogy különböző világnézetű emberek közös társaságba járjanak, azonban 1992 körül átpolitizálódott a társadalom, eltűnt a közös ellenség, és onnantól kezdve az addig azonos szalonokba járó emberek klikkesedni kezdtek aszerint, hogy ki konzervatív vagy liberális. Neki személy szerint nincs problémája az SZIMA-val, ment is volna, ha hívják, de csak az MMA-ba hívták.

Az este folyamán több – egyik akadémiához sem tartozó – művész is videón keresztül mondta el, milyen lenne az ideális művészeti akadémia. Horváth Csaba táncművész szerint az első fontos követelmény az lenne, hogy kizárólag minőségi alapon válasszák ki a művészeket. Meglátása szerint ma Magyarországon sokan azt gondolják, hogy ami modern, az nem elég hű a nemzeti értékekhez, ez pedig egy sajnálatos téveszme.

A beszélgetés során előkerül a politikai meggyőződés alapján való szelektálás, ami Jankovics szerint nem érinti az MMA-t, mert ott inkább szakmai alapon működik minden. Ugyanakkor nem tagadja, hogy ezek mögött a szakmai csoportosulások mögött lehetnek politikai hátsó gondolatok. Mivel a szakmai tagozatok külön döntik el, hogy kiket hívnak meg, Fekete György ebbe sosem szólt bele. Jankovics hangsúlyozza, hogy itt nem diktatúra van. Az MMA tagsága maximum 300 fő, amit Veiszer soknak tart, de Jankovics szerint azért van erre szükség, mert elég nagy a halálozási arány.

A vita alatt Ferencz Győző mondja ki a legnagyobb különbséget a két akadémia között: „A Széchenyi Akadémia elkötelezetlen módon jött létre, a Magyar Tudományos Akadémia, vagyis egy szakmai szervezet hozta létre, és nem egy politikai kormány.” Felidézi, hogy Fekete György három kritériumot tett a tagsággal kapcsolatban: nemzeti elkötelezettség, közéleti szerepvállalás és magas szintű művészi munka. A SZIMA ezzel ellentétben nem támaszt egyéb kritériumokat a belépők elé, pusztán a művészi színvonalat veszi figyelembe. Mindenki olyan passzív lehet politikai kérdésekben, amilyen csak akar. Jankovics erre annyit reagált, hogy Fekete György ezért a kijelentéséért már elnézést kért (nem kért elnézést – a szerk.), és az MMA 2012 óta mint testület nem is mond semmit a nyilvánosság előtt, csak dolgoznak.

Skardelli György a vita nagy részében csak csendben ül és hallgat, majd a vége felé Veiszer azért megkérdezi, hogy ezek hallatán mégis mi a véleménye. „Én nemcsak azt nem akarom megmondani, hogy ki a nemzet írója, hanem azt sem, hogy ki a nemzet építésze, számomra ezek nem kérdések.” Ő mindkét akadémiából ugyanazt olvasta ki. „Én egyvalamit nem látok, egy nagyon erős elválasztó vonalat.” Jó neki.

Katona József Színház, február 3. Következő alkalom: március 17.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.