Kommunikáció híján – Kék Pont kontra Józsefváros

Belpol

A józsefvárosi Kék Pont hónapok óta küzd az elemekkel – az önkormányzat felbontotta a velük kötött megállapodási szerződést, nem javasolták, hogy benne legyenek a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban, január 18-án pedig az Orczy Egyesület szervezett tüntetést ellenük.

„Tiszta tudattal, tiszta Józsefvárosért!”, „Visszafoglaljuk kerületünket a drogosoktól és a dílerektől!” Ilyen szövegű plakátokkal toboroztak közönséget a tüntetésre az Orczy Egyesület tagjai, még óvodákban is, ahogy a cink.hu-n olvashattuk. A tiltakozáson 20-30 ember vett részt, köztük Kaiser József önkormányzati képviselő, a helyi polgárőrség szervezője. A Kék Pont munkatársait sem a tüntetés előtt, sem utána nem kereste meg senki az Orczy Egyesülettől – róluk egyébként nem lehet sok mindent tudni azon kívül, hogy „munkájukkal az önkormányzat ügyeibe igyekeznek bekapcsolódni”.

false

„Nem a mi dolgunk megítélni, mennyire volt tartalmas a tüntetésre való felhívás, de a plakátokat demagógnak tartjuk – mondta Barna Erika, a Kék Pont Alapítvány kommunikációs igazgatója. – A tüntetés alapján pedig azt kell mondanom, hogy a résztvevők vagy félre vannak tájékoztatva, vagy nem akarnak tudomást venni a dolgokról, Gondos Juditnak, az egyesület vezetőjének beszéde komoly vádakkal illette munkánkat, a jó hírnevünket sértette.” A demonstrálók a tűcsereprogram kivonulását követelték Józsefvárosból, ami már csak azért is lehetetlen, mert a Kék Pont szerződésben áll többek között az állammal, így ha elhagyná a kerületet, szerződést szegne.

A tiltakozás után a Kék Pont munkatársai az alapítvány honlapján gyűjtöttek össze olyan általános, hónapok óta folyamatosan ismétlődő kérdéseket és válaszokat, melyek segítségével az érdeklődők közelebb kerülhetnek a tűcsere program működésének megértéséhez. „Az ártalomcsökkentés társadalmi elfogadása nagyon kicsi, a megfelelő információk hiányában pillanatok alatt fel lehet hergelni a városlakókat. A program a nemzeti drogstretégiában is benne van, egyfajta állami támogatás tehát létezik, viszont nincs megteremtve ennek az egésznek a diskurzusa – ennek megteremtéséért most nekünk is nagyon sokat kell dolgoznunk” – mondta Barna. Szerinte az a legfájóbb, hogy nem jut el az emberekhez, hogy a tűcsere program egy hiánypótló szolgáltatás, de az ellátórendszernek ez még mindig csak a legalsó szintje. Józsefvárosnak sem drogambulanciája, sem drogstratégiája nincsen. A Magdolna és Lujza utca sarkán, a tűcsere mellett működik ugyan egy közösségi szenvedélybeteg ellátás, orvossal, pszichológussal és szociális munkásokkal, ide gyakran a tűcseréről mennek át a kliensek, de a Kék Pont eddig tud elmenni, ennyi kapacitásuk van. „2010-ben küldtük el először a polgármesternek, hogy mire lenne szükség egy nagyobb volumenű projekt beindításához, ami természetesen nem egyedül a mi feladatunk lenne, a probléma kezelését azonban valahogy el kell kezdeni.” A tűcsere programot több ezer intravénás droghasználó keresi fel, több mint 80 százalékuk a Józsefvárosból. „Ez egy látható probléma, sosem tagadtuk, de emögött egy nagyobb és mélyebb gond húzódik, amivel nem foglalkozunk, ami tökéletesen el van fedve” – folytatta a kommunikációs igazgató.

A kék pontosok egyébként a tiltakozás során kialakult párbeszédet a megmozdulás pozitív hozadékának tekintik, hiszen ebből is látszik, hogy a kommunikációra és az információk áramoltatására nagy szükség van, ahogy a vélemények ütköztetésére is. A demonstrációra több olyan civil is érkezett, akik a tűcsere mellett tették le voksukat, megmutatva ezzel azt, hogy a kérdés nem egyoldalú. „A tüntetés láthatólag sok mindenkit megmozgatott, hiszen azóta három-négy megkeresés is érkezett olyanoktól, akik anyagi támogatást ajánlottak fel, vagy saját munkájukat a program működésének sikeres kommunikációja, egy lehetséges kampány érdekében” – mondta Barna.

A Kék Pont elleni legfőbb vád az, hogy nem tűcseréről, hanem tűosztásról van szó, a drogszemét a kerületben pedig egyre csak nő. Ennek begyűjtésére az alapítványnak nincs elég anyagi fedezete, sem kapacitása, a kijelölt Kék Pont Zóna területén (Dobozi utca – Szerdahelyi utca – Karácsony Sándor utca – Baross utca által határolt terület) azonban megtesznek minden tőlük telhetőt a drogfogyasztásból származó hulladék begyűjtésére. A munkát láthatóbbá téve folyamatos dokumentációt vezetnek honlapjukon a drogszemétbegyűjtés eredményeiről, az Instagramon pedig számos képet találhatunk a gyűjtőmunka eredményességéről.

Kérdéseinkkel megkerestük a józsefvárosi önkormányzatot is, hogy mondják már el, konkrétan mi a problémájuk a Kék Pont Alapítvány munkájával, és mit lehet tudni a kerület drogstratégiájáról, ám válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.