Kommunikáció híján – Kék Pont kontra Józsefváros

Belpol

A józsefvárosi Kék Pont hónapok óta küzd az elemekkel – az önkormányzat felbontotta a velük kötött megállapodási szerződést, nem javasolták, hogy benne legyenek a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban, január 18-án pedig az Orczy Egyesület szervezett tüntetést ellenük.

„Tiszta tudattal, tiszta Józsefvárosért!”, „Visszafoglaljuk kerületünket a drogosoktól és a dílerektől!” Ilyen szövegű plakátokkal toboroztak közönséget a tüntetésre az Orczy Egyesület tagjai, még óvodákban is, ahogy a cink.hu-n olvashattuk. A tiltakozáson 20-30 ember vett részt, köztük Kaiser József önkormányzati képviselő, a helyi polgárőrség szervezője. A Kék Pont munkatársait sem a tüntetés előtt, sem utána nem kereste meg senki az Orczy Egyesülettől – róluk egyébként nem lehet sok mindent tudni azon kívül, hogy „munkájukkal az önkormányzat ügyeibe igyekeznek bekapcsolódni”.

false

„Nem a mi dolgunk megítélni, mennyire volt tartalmas a tüntetésre való felhívás, de a plakátokat demagógnak tartjuk – mondta Barna Erika, a Kék Pont Alapítvány kommunikációs igazgatója. – A tüntetés alapján pedig azt kell mondanom, hogy a résztvevők vagy félre vannak tájékoztatva, vagy nem akarnak tudomást venni a dolgokról, Gondos Juditnak, az egyesület vezetőjének beszéde komoly vádakkal illette munkánkat, a jó hírnevünket sértette.” A demonstrálók a tűcsereprogram kivonulását követelték Józsefvárosból, ami már csak azért is lehetetlen, mert a Kék Pont szerződésben áll többek között az állammal, így ha elhagyná a kerületet, szerződést szegne.

A tiltakozás után a Kék Pont munkatársai az alapítvány honlapján gyűjtöttek össze olyan általános, hónapok óta folyamatosan ismétlődő kérdéseket és válaszokat, melyek segítségével az érdeklődők közelebb kerülhetnek a tűcsere program működésének megértéséhez. „Az ártalomcsökkentés társadalmi elfogadása nagyon kicsi, a megfelelő információk hiányában pillanatok alatt fel lehet hergelni a városlakókat. A program a nemzeti drogstretégiában is benne van, egyfajta állami támogatás tehát létezik, viszont nincs megteremtve ennek az egésznek a diskurzusa – ennek megteremtéséért most nekünk is nagyon sokat kell dolgoznunk” – mondta Barna. Szerinte az a legfájóbb, hogy nem jut el az emberekhez, hogy a tűcsere program egy hiánypótló szolgáltatás, de az ellátórendszernek ez még mindig csak a legalsó szintje. Józsefvárosnak sem drogambulanciája, sem drogstratégiája nincsen. A Magdolna és Lujza utca sarkán, a tűcsere mellett működik ugyan egy közösségi szenvedélybeteg ellátás, orvossal, pszichológussal és szociális munkásokkal, ide gyakran a tűcseréről mennek át a kliensek, de a Kék Pont eddig tud elmenni, ennyi kapacitásuk van. „2010-ben küldtük el először a polgármesternek, hogy mire lenne szükség egy nagyobb volumenű projekt beindításához, ami természetesen nem egyedül a mi feladatunk lenne, a probléma kezelését azonban valahogy el kell kezdeni.” A tűcsere programot több ezer intravénás droghasználó keresi fel, több mint 80 százalékuk a Józsefvárosból. „Ez egy látható probléma, sosem tagadtuk, de emögött egy nagyobb és mélyebb gond húzódik, amivel nem foglalkozunk, ami tökéletesen el van fedve” – folytatta a kommunikációs igazgató.

A kék pontosok egyébként a tiltakozás során kialakult párbeszédet a megmozdulás pozitív hozadékának tekintik, hiszen ebből is látszik, hogy a kommunikációra és az információk áramoltatására nagy szükség van, ahogy a vélemények ütköztetésére is. A demonstrációra több olyan civil is érkezett, akik a tűcsere mellett tették le voksukat, megmutatva ezzel azt, hogy a kérdés nem egyoldalú. „A tüntetés láthatólag sok mindenkit megmozgatott, hiszen azóta három-négy megkeresés is érkezett olyanoktól, akik anyagi támogatást ajánlottak fel, vagy saját munkájukat a program működésének sikeres kommunikációja, egy lehetséges kampány érdekében” – mondta Barna.

A Kék Pont elleni legfőbb vád az, hogy nem tűcseréről, hanem tűosztásról van szó, a drogszemét a kerületben pedig egyre csak nő. Ennek begyűjtésére az alapítványnak nincs elég anyagi fedezete, sem kapacitása, a kijelölt Kék Pont Zóna területén (Dobozi utca – Szerdahelyi utca – Karácsony Sándor utca – Baross utca által határolt terület) azonban megtesznek minden tőlük telhetőt a drogfogyasztásból származó hulladék begyűjtésére. A munkát láthatóbbá téve folyamatos dokumentációt vezetnek honlapjukon a drogszemétbegyűjtés eredményeiről, az Instagramon pedig számos képet találhatunk a gyűjtőmunka eredményességéről.

Kérdéseinkkel megkerestük a józsefvárosi önkormányzatot is, hogy mondják már el, konkrétan mi a problémájuk a Kék Pont Alapítvány munkájával, és mit lehet tudni a kerület drogstratégiájáról, ám válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.