Két újabb egyetem fenntartóváltása jöhet hamarosan

  • narancs.hu
  • 2021. február 11.

Belpol

A Jelen szerint erről tárgyaltak az Információs és Technológiai Minisztériumban.

„Megbízható információink szerint a napokban az Információs és Technológiai Minisztériumban, közigazgatási államtitkári értekezleten tárgyalták két újabb egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és az Óbudai Egyetem fenntartóváltásának kérdését” – írta meg csütörtökön a Jelen. Ahogy fogalmaznak, „mindkét intézménynél az uniós források óriási mértéke volt a legmeggyőzőbb érv a modellváltás mellett”.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyének kapcsán nagy nyilvánosságot kapó modellváltási koncepció az elmúlt hónapokban végigsöpört a teljes magyar felsőoktatási szférán. Mint köztudott, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem is alapítványi fenntartásúvá válik rövidesen. Bár a szegedi helyzet azt is megmutatta, hogy nem mindenhol megy zökkenőmentesen a modellváltás áterőltetése.

A Jelen következtetése szerint:

„Ha az Óbudai Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is bekerül az alapítványi fenntartású intézmények közé, akkor mindössze két, széles képzési körrel rendelkező állami egyetem marad a magyar felsőoktatásban, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.”

Szintén csütörtöki hír volt, hogy Stumpf István, akit Orbán Viktor néhány napja bízott meg „a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjával”, a kormányközeli Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „fel kell kavarni az állóvizet a felsőoktatásban”.

Ahogy beszámoltunk róla, néhány napja az Oktatói Hálózat jelentetett meg egy közleményt a közösségi oldalán, melyben azt írják, az Orbán-rezsim „statáriális eljárásban öt állami egyetemet hajszolt bele az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába”. A közleményben felszólítják a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását, valamint szolidáritást vállalnak a tiltakozó egyetemi polgárokkal, és felkérnek minden felelős állampolgárt és szervezetet, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa harcukat és lépjen fel az alapítványosítás ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.