Benkő Tibor honvédelmi miniszter csütörtökön átvette a török Nurol Makina harcjármű gyártó cég vezérigazgatójától az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott járművet az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában – számolt be róla az MTI. A miniszter elmondta, hogy hamarosan további negyven jármű érkezik Tatára, illetve kiemelte, hogy a honvédség több alakulatához olyan járművek kerülnek majd, amelyeket már Magyarországon készítenek, a török gyártóval közösen.
Bár 2020 első felében a koronavírus járvány miatt felmerült a hadi beruházások elhalasztása is, decemberben végül mégis bejelentették, hogy a Magyar Honvédség több mint 300 Gidrán 4x4-es páncélozott kerekes katonai járművet rendszeresít majd. A járműveket a török Nurol Makina Ejder Yalcin és NMS 4x4 katonai járműveinek mintájára Magyarországon is gyártják majd, Kaposváron. Engin Aycol, a Nurol Makina vezérigazgatója elmondta, ezek a járművek az Ejder Yalcin platformjára készültek, az egyik legkorszerűbb és legmegbízhatóbb négykerék-meghajtású harcászati támogató járműnek számítanak. A típus változataiból több ezer készült el, a világ több pontján szolgálatban állnak. A vezérigazgató hangsúlyozta: Magyarország az első európai uniós állam, mely ezt a járművet rendszerbe állítja és a Nurol Makina „kész arra, hogy befektessen Magyarországon, és egy helyi társaságot hozzon létre”.
Az Ejder Yalcin harcjárművet 2014-ben rendszeresítették Törökországban. Az 5,7 hosszú, 2,5 méter magas járműben kilenc katona fér el. A 16 tonnás eszközt egy 375 lóerős dízelmotor hajtja, legnagyobb sebessége 120 kilométer óránként, hatótávolsága elérheti a 700 kilométert. Kerekei golyóállóak, alsó páncélzata aknaálló, lövegtornyába egy stabilizált 12,7 milliméteres géppuskát szereltek.
Ahogy arról beszámoltunk korábban, a Magyar Honvédség fejlesztésének részeként a Zrínyi 2026 program keretében 2019-ben rendelt a haderő Németországból 44 Leopard 2A4 típusú harckocsit, valamint Boxer és Puma típusú lánctalpas csapatszállítókat is.
Magyarország 1,77 milliárd euró, 585 milliárd forint értékben vásárolt német gyártmányú fegyvereket 2019-ben, ezzel pedig az adott évben a német hadiipar legnagyobb megrendelőjévé vált, megelőzve Egyiptomot, az Egyesült Arab Emírségeket és az Egyesült Államokat is.
Mint írtuk: „A kormány 2017 óta hatalmas összeget szán hadügyi fejlesztésekre: a Zrínyi 2026 programban 3500 milliárd forint áll a HM rendelkezésére. Egy határozat értelmében nem kell nyílt pályázatokat kiírni, így minden titokban zajlik. Olyannyira nem nyilvánosak az adatok, hogy még a parlament szigorú átvilágításon átesett honvédelmi bizottsági tagjai is csak a nemzetközi sajtón keresztül értesülnek a beszerzésekről”.
Arról, hogy mindez mennyibe kerül az Magyar Honvédségnek, nincsenek pontos információk, a megállapodás részleteit ugyanis 30 évre titkosították.
A Népszava számolt be arról, hogy Vadai Ágnes Orbán Viktornak címzett ezirányú érdeklődésére Benkő Tibor honvédelmi minisztertől kapott elutasító választ. „A honvédelem ügyével hosszú évek óta foglalkozó politikusként bizonyára tisztában van azzal a ténnyel, hogy a kérdésében megnevezett információk (…) a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak” – fogalmazott a miniszter Vadainak címzett válaszában.
Szakértők a típus egy példányának vételárát 200-250 millió forint közé becslik, vagyis a 300 jármű ára 6 és 7,5 milliárd forint között lehet. Ebben ugyanakkor nincsen benne a Kaposváron létesítendő magyar-török közös összeszerelő üzem és karbantartó állomás létesítési és működtetési költsége.
Január végén arról számoltunk be, hogy Németh szilárd és Bakondi György a szerb-magyar határon tekintett meg egy új, H145M típusú felderítő helikoptert. Az Airbus által gyártott korszerű helikopterből a honvédség 2018-ban rendelt 20 darabot, ezzel Magyarország rögtön ennek a típusnak is a legnagyobb beszerzőjévé vált.
