Felháborodtak a szegedi egyetem polgárai a szenátusi döntés miatt

  • narancs.hu
  • 2021. február 3.

Belpol

Különösen a karuk álláspontjával ellentétesen szavazó szenátusi tagokra vannak kiakadva.

Narancs.hu múlt pénteken számolt be arról hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa hosszú vita után 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett a kormány által szorgalmazott alapítványi fenntartás mellett döntött. Ez azt jelenti, hogy az egyetem legfőbb irányító testülete felhatalmazta az intézmény legfelső vezetését, ennek jegyében kezdje meg a tárgyalásokat a működtetővel, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. 

A karok állláspontjával ellentétesen szavaztak

Korábban úgy tűnt, hogy nem lesz ilyen sima a szavazás eredménye; az egyetem sorsáról négy karon előzetes ülést tartottak csütörtökön, ami azért fontos, mert a dékánok vállalták, hogy a kari tanács szavazatának megfelelően fognak voksolni a szenátusi ülésen. 

Elutasította a modellváltást az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK).

Nem támogatta az alapítványi fenntartást a Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) tanácsa sem; itt ugyan 18-an voksoltak igennel, ám a nem szavazatok (8) és a tartózkodások (12) száma együttvéve több volt. Ennek ellenére egyes szenátorok a kötött mandátummal ellentétesen szavaztak a fenntartóváltásról. Az egyetemi karok két szenátort (köztük a dékánokat) delegálják a szenátusba, de a hallgatóknak, doktori tanácsoknak és nem oktató dolgozóknak is van képviselete.

A Szeged.hu összegzése szerint az egyértelmű kari elutasítás ellenére igennel szavazott például a JGYPK-ról Jancsák Csaba, rajta kívül Horváth Dezső, a TTIK dékánja és a kar másik delegáltja, Gácser Attila, továbbá Pál József, az Egyetemi Doktori Tanács bölcsészettudományi képviselője (ez a testület is elutasította a modellváltást). Pál egyébként a szegedi Fidesz alelnöke. A szenátusi szavazás nem volt mentes a botrányos esetektől. Többek között erről beszélt lapunknak a napokban adott interjújában Szajbély Mihály, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék professzora, aki egyben azt is kezdeményezte, hogy a szenátus ismételje meg a szavazást.

Eljátszották a becsületüket

„Egyszerűen nem hiszem el, hogy valaki így szembe köpi azt a közösséget, amelyik őt delegálta”

– ezt már a fenntartóváltást ellenző egyik kar egy névtelenséget kérő vezető oktatója mondta lapunknak. Hozzáfűzte, a kari tanácsi döntéssel szembeni állásfoglalás óriási felháborodás váltott ki a karon dolgozók körében. „Remélhetőleg lesz következménye” – fűzte hozzá az oktató. Forrásunk azt is mondta, legalább hat olyan szenátort be lehet azonosítani, akik nem a mandátumuknak megfelelően szavaztak. „Ők szembe mentek a közösség akaratával – hangsúlyozta. 

Az érintett szenátorok közül Pál József lemondott, Horváth Dezsőt a TTIK volt dékánja nyílt levélben szólította fel lemondásra, amire még nem érkezett tőle válasz, Jancsák Csaba hivatalos visszahívási procedúrája pedig értesüléseink szerint elindult.

Pál József kedden este a Szeged Televízió adásában magyarázta a biztonyítványát. "A nagyobb része a doktori tanácsnak azt az üzenetet adta felém, hogy szavazzak nemmel" - mondta. "A többség azt akarta, hogy nemmel szavazzon. De igennel szavazott" - vetette közbe a műsorvezető. "És? Amikor a történelem előtt ezek a listák előjönnek, nem mutogatok hátra, hogy X, Y, Z, aki meg se jelenik a történetben, azt súgta nekem, hogy. Csakis egyféle módon tudom ezt a munkát elképzelni: az egyetem többi részével együtt. (...)

A doktori képzés érdeke azt diktálja, hogy éljünk azokkal a könnyebbségekkel, lehetőségekkel, amelyet az új rendszer kínál"

- mondta a fideszes oktató. Lemondásáról némileg zavarosan úgy fogalmazott, azért tette, mert számos kollégájával nem értett egyet.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a szenátori visszahívásukon, lemondásukon kívül más szankció nem érheti a mandátumukkal ellentétesen szavazókat. Ahogy forrásunk fogalmazott, a döntésük rendszeridegen, szembe mentek a szokásjoggal, de „csak” a becsületüket játszották el, a tudományos karrierjük nem került veszélybe. Sőt, tanúbizonyságot tettek az együttmüködő készségükről, ami a modellváltást követően pozíciót jelenthet a számukra az intézményben. Érdemes megjegyezni azért azt is, hogyha mind a hat érintett szenátor a közösségük álláspontja szerint, tehát nemmel voksol, akkor a 23 igen, a 22 nem és a 7 tartózkodás már nem lett volna elég a modellváltás megszavazásához. 

Szirmai Éva, a JGYPK docense ugyancsak a Szeged Televíziónak nyilatkozva arról beszélt, értetlenséggel állnak a hat, a mandátumához képest másképpen szavazó szenátor döntése előtt. Az ülés lefolyásával és magával a szavazással pedig, ahogy hozzátette, nem tudnak mit kezdeni.

Stumpf Szegedre megy

A karok dolgozói mellett a hallgatók is hangot adtak felháborodásuknak. A Tilos Rádió kedd esti műsorában Papp Bence, a Veritas Virtus Libertas nevű hallgatói csoport képviselője úgy fogalmazott: "Mi még nem nyugodtunk bele abba, hogy modellváltás lesz, és küzdünk az ellen, hogy bedarálják az egyetemünket, és pártemberek irányítsák ezt az egyetemet is." Az adásban elhangzott: szerdán Stumpf István, a felsőoktatási modellváltást koordináló kormánybiztos részt vesz az SZTE dékáni kollégiumának 15 órakor kezdődő ülésén. 

Időközben a Szabad aHang elnevezésű oldalon petíciót indított több mint 50 hazai civil szervezet Civilek az egyetemi autonómiáért néven az egyetemek függetlensége mellett.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?