Június végén és július elején zsinórban rendezik a Budapest-Kelebia vonal, vagyis a kínai vasúti beruházás első kisajátítási tárgyalásait – írja a Népszava.
Miközben a szerbiai szakaszon – Kelebiától Belgrádig – akad olyan pályarész, ahol már próbafutásokat is tartottak, addig a hazai beruházás vontatottan halad. A feltételes környezetvédelmi engedélyt tavaly májusban, az építési engedélyt októberben kapta meg a projekt.
A munkaterületet idén januárban és februárban adták át, ekkor rendelt el a MÁV sok bizonytalanságot, bosszúságot és fennakadást okozó szakaszos vágányzárat, ami várhatóan 2022. augusztus elseje után a teljes Soroksár - Kelebia szakaszon a forgalom leállítását jelenti – derül ki a projekt megvalósítására létrehozott Kínai-Magyar Vasút Nonprofit Zrt, vezérigazgatójának, Pál Lászlónak az áprilisi parlamenti választás után két nappal tartott prezentációjából. Akkor a régészeti feltárás, a pálya- és felsővezetékek bontása, valamint a lőszermentesítés zajlott.
A beszámoló arra is kitér, hogy
a projekt megvalósítása 2173 ingatlant érint, ebből 186 „idegen” tulajdonban van, amelyeket meg kell „szerezni”.
Ez jelen esetben a kisajátítást jelenti. Mivel a vasútvonal fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, az állam nevében eljáró MÁV Zrt. kisajátítási kérelmére 8 napon belül elidegenítési tilalmat jegyeznek be az érintett ingatlanra.
Ezt követően kijelölik az ingatlan értékét meghatározó szakértőt – a Pest megyei eljárásokban ez két szolnoki cég –, amely elkészíti szakvéleményét, amit azután megküldenek az érintetteknek, majd jöhet a nem túl hosszadalmas kisajátítási tárgyalás. (Ezek fél-egy óránként követik egymást például július 4-i tárgyalási napon.)
Az ügyben a Pest megyei kormányhivatal tűnik a legbuzgóbbnak. Eddig legalább két tucat – taksonyi, délegyházi, dunavarsányi, dunaharaszti, kiskunlacházi – ingatlan esetében indítottak eljárást, ezek több mint felénél már a tárgyalás napját is kitűzték.
A kiszemelt ingatlanok között akad lakóház, rét, zártkert és szántó is.
Az állam többségében az ingatlanoknak csupán egy részére – 12 négyzetmétertől a 1,5 hektárig - tart igényt, de ez aligha vigasztalja a tulajdonosokat. A korábbi, autópálya-építés miatti kisajátítási tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami cégek által felkért és fizetett ingatlanszakértők a piacinál jóval alacsonyabb ingatlanértéket állapítanak meg, a bíróságok pedig hajlamosak ezeket a szakvéleményeket felülvizsgálat nélkül elfogadni.
Az állami beruházások listájának válság miatti felülvizsgálata aligha érinti az államközi szerződéssel védett, jelenlegi árfolyamon nettó 800 milliárd forintos költségvetésű Budapest(Soroksár)-Kelebia vasútvonalat, amelyet egyedüli pályázóként a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, felcsúti székhelyű RM International Zrt. nyert el a China Railway Magyarország Kft.-vel konzorciumban. A Ferencváros-Soroksár közötti csaknem 7 kilométeres szakaszért jelen áron további 65 milliárd forintot tehet zsebre a fent említett kínai projektcég és a szintén Mészáros érdekeltség V-Híd Építő Zrt. párosa.
