Kezdődnek a kisajátítási eljárások a Budapest-Belgrád vasút miatt

  • narancs.hu
  • 2022. június 15.

Belpol

Házat, rétet, szántót is érintenek az eljárások. 

Június végén és július elején zsinórban rendezik a Budapest-Kelebia vonal, vagyis a kínai vasúti beruházás első kisajátítási tárgyalásait – írja a Népszava

Miközben a szerbiai szakaszon – Kelebiától Belgrádig – akad olyan pályarész, ahol már próbafutásokat is tartottak, addig a hazai beruházás vontatottan halad. A feltételes környezetvédelmi engedélyt tavaly májusban, az építési engedélyt októberben kapta meg a projekt.

A munkaterületet idén januárban és februárban adták át, ekkor rendelt el a MÁV sok bizonytalanságot, bosszúságot és fennakadást okozó szakaszos vágányzárat, ami várhatóan 2022. augusztus elseje után a teljes Soroksár - Kelebia szakaszon a forgalom leállítását jelenti – derül ki a projekt megvalósítására létrehozott Kínai-Magyar Vasút Nonprofit Zrt, vezérigazgatójának, Pál Lászlónak az áprilisi parlamenti választás után két nappal tartott prezentációjából. Akkor a régészeti feltárás, a pálya- és felsővezetékek bontása, valamint a lőszermentesítés zajlott.

A beszámoló arra is kitér, hogy

a projekt megvalósítása 2173 ingatlant érint, ebből 186 „idegen” tulajdonban van, amelyeket meg kell „szerezni”.

Ez jelen esetben a kisajátítást jelenti. Mivel a vasútvonal fejlesztését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, az állam nevében eljáró MÁV Zrt. kisajátítási kérelmére 8 napon belül elidegenítési tilalmat jegyeznek be az érintett ingatlanra.

Ezt követően kijelölik az ingatlan értékét meghatározó szakértőt – a Pest megyei eljárásokban ez két szolnoki cég –, amely elkészíti szakvéleményét, amit azután megküldenek az érintetteknek, majd jöhet a nem túl hosszadalmas kisajátítási tárgyalás. (Ezek fél-egy óránként követik egymást például július 4-i tárgyalási napon.)

Az ügyben a Pest megyei kormányhivatal tűnik a legbuzgóbbnak. Eddig legalább két tucat – taksonyi, délegyházi, dunavarsányi, dunaharaszti, kiskunlacházi – ingatlan esetében indítottak eljárást, ezek több mint felénél már a tárgyalás napját is kitűzték.

A kiszemelt ingatlanok között akad lakóház, rét, zártkert és szántó is.

Az állam többségében az ingatlanoknak csupán egy részére – 12 négyzetmétertől a 1,5 hektárig - tart igényt, de ez aligha vigasztalja a tulajdonosokat. A korábbi, autópálya-építés miatti kisajátítási tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami cégek által felkért és fizetett ingatlanszakértők a piacinál jóval alacsonyabb ingatlanértéket állapítanak meg, a bíróságok pedig hajlamosak ezeket a szakvéleményeket felülvizsgálat nélkül elfogadni.

Az állami beruházások listájának válság miatti felülvizsgálata aligha érinti az államközi szerződéssel védett, jelenlegi árfolyamon nettó 800 milliárd forintos költségvetésű Budapest(Soroksár)-Kelebia vasútvonalat, amelyet egyedüli pályázóként a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, felcsúti székhelyű RM International Zrt. nyert el a China Railway Magyarország Kft.-vel konzorciumban. A Ferencváros-Soroksár közötti csaknem 7 kilométeres szakaszért jelen áron további 65 milliárd forintot tehet zsebre a fent említett kínai projektcég és a szintén Mészáros érdekeltség V-Híd Építő Zrt. párosa.

 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.