"Bűncselekmény hiányában" megszüntette a nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Pegasus-ügyben – olvasható az ügyészség honlapjára feltett közleményben.
Mint ismert, egy nemzetközi újságírócsapat munkája nyomán derült ki tavaly júliusban, hogy magyar újságírókat, üzletembereket, kormánykritikus közéleti szereplőket figyelhettek meg az izraeli Pegasus kémprogrammal, amelyet a gyártó NSO cég kizárólag kormányoknak ad el. Az azóta se derült ki, hogy pontosan milyen okból és ki figyelhette meg őket, ehhez az ügyészség most lezárt vizsgálata sem segített hozzá.
Az ügyészség tavaly nyáron indított nyomozást az ügyben, miután több feljelentés is érkezett hozzá, a mostani közlemény szerint viszont közel egyéves vizsgálódás után
az ügyészség arra jutott, hogy nincs szó jogosulatlan titkos információgyűjtésről vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásáról.
A közleményben kitérnek arra, hogy a leplezett eszközök, így a titkos megfigyelés, lehallgatás alkalmazásához bírói vagy külső engedély szükséges – ebben az esetben az igazságügyi miniszteré, bár Varga Judit szerint mindezért nem is ő, hanem az azóta a Schadl-ügyben megvádolt Völner Pál államtitkár felelt.
Az ügyészség megjegyzi azt is, hogy a leplezett eszközök alkalmazása nemcsak bűnüldözési célból, hanem bizonyos törvényben meghatározott nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető, a célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg – de azt nem részletezték, hogy itt milyen célok érdekében alkalmazták ezeket.
A közlemény szerint amúgy mindegy, hogy milyen kémprogramot vetettek be: azt nem vizsgálták, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, csak azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e, magyarul hogy jogellenes volt-e a lehallgatás, vagy sem.
"A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt"
– áll a közleményben, bár azt hozzáteszik, hogy amúgy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést.
Végül kitérnek arra, hogy az ügyészség azt is vizsgálta, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek.
"Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt"
– állapították meg.
