Ki mit nem tud az összeférhetetlenségről? – Talány a Corvinuson

Belpol

Képtelen eldönteni a minisztérium és a könyvvizsgálói kamara, hogy utóbbi elnöke dolgozhat-e szabályosan a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatójaként. A törvény szerint ugyanis az elnöki tisztséggel párhuzamosan nem lehet munkaviszonyt létesíteni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tud arról, hogy illetékes lenne az ügyben, miközben a kamara összeférhetetlenségét vizsgáló bizottsága éppen Balog Zoltán miniszter megerősítő nyilatkozatát várja egy olyan kérelemhez, amit Lukács János elnök nem adott be.

„A felvételi bizottság egy folyamatban lévő kamarai eljárásról – nem nyilvános adatokról és információkról lévén szó – akkor sem adhat ki harmadik személynek felvilágosítást, ha az érintett kamarai tag könyvvizsgáló történetesen a kamara elnöke” – közölte a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) a magyarnarancs.hu megkeresésére. Az MKK felvételi bizottságától azt szerettük volna megtudni, hogyan döntött, azaz a kamara elnöke, Lukács János a Budapesti Corvinus Egyetemen létesített gazdasági főigazgatói munkaviszonya összeférhetetlen-e elnöki tisztségével.

false

 

Fotó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Mint korábban megírtuk, Lukács János januártól gazdasági főigazgatói állást vállalt a Corvinuson, ám ezzel párhuzamosan könyvvizsgálói munkáját is végzi – márpedig e két munkakör a kamarai törvény szerint összeférhetetlen. Lukács megbízása, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szignált, eredetileg három hónapra szól, a pályázat útján kinevezett új főigazgató érkezéséig. A három hónap hamarosan letelik, az év elejére ígért pályázatot viszont nem írta ki az Emmi; március 5-én azt mondták a magyarnarancs.hu-nak, hamarosan sor kerül erre, de lapzártánkig mégsem történt meg. A kiírást követően leghamarabb júniusban foglalhatja el helyét a kinevezett főigazgató, így Lukács összeférhetetlen megbízása összességében fél évre is megmaradhat.

Lukács összeférhetetlenségét a kamara felvételi bizottsága március 18-i ülésén tárgyalta volna. Hogy erre sor került vagy sem, nem sikerült megtudni sem a bizottságtól, sem Lukácstól. Annyi derült ki, hogy a bizottság levelet küldött a kamarai elnöknek, amelyben új kérelem beadására ösztönözte. A kamarai törvény ebben említett bekezdése felmentést biztosít az összeférhetetlenség alól, ha ezt a kérelmező, a munkaadóval – jelesül Balog Zoltán miniszterrel – egyetértésben, kellő alappal indokolja. Lukács tisztában is van ezzel, erre a lehetőségre éppen maga hivatkozott február 27-én a nelünk küldött levelében. Kérelmet vagy nyilatkozatot azonban sem ő, sem a miniszter nem adott be, ami alapján a felvételi bizottság meghozhatta volna döntését.

A bizottság tehát a miniszteri nyilatkozat csatolását várja, miközben az Emmi úgy véli, ő nem illetékes az ügyben. Megkérdeztük a minisztériumot, küldtek-e kérelmet a kamarának Lukács mentességi ügyében, illetve Lukács kérte-e a minisztert, hogy segítsen. „A gazdasági vezetői feladatok átmeneti ellátására kijelölt személytől ilyen jellegű megkeresés nem érkezett az oktatásért felelős tárcához, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége (…) az összeférhetetlenség tekintetében nem történt intézkedés az oktatásért felelős tárca részéről, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége” – áll a tárca válaszlevelében.

A felvételi bizottság legközelebb április 8-án tartja ülését.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.