Az összefogás példázataként említette a négyes metrót Orbán Viktor a kelenföldi végállomáson tartott délelőtti avató ünnepségen. A miniszterelnök nagyvonalúan nem idézte fel az 1998–2002 közötti időszakot, amikor kormánya éppenséggel összefogás helyett a rendelkezésre álló anyagi és jogi eszközökkel a beruházás ellen vitt harcot.
 Fotó: Németh Dániel | |
Orbán emlékezetében úgy él a 2010 előtti idő, hogy „húsz éven át a főváros és az éppen aktuális kormány kutya-macska barátságban élt, a főváros folyamatosan dackorszakba merevedett”. Orbán e hamis képet őrzi, miközben a történeti valóság az, hogy a metrót a rendszerváltozás óta csak egyetlen kormány akadályozta, az első Orbán-kabinet, míg a többi támogatta és gondoskodott a finanszírozásról.
 Fotó: Németh Dániel | |
Ennek ismeretében különösen cinikusnak tűntek Orbán szavai, miszerint amikor az építkezések megkezdődtek 2006-ban, amiben nem volt köszönet, a fővárosiak kezdtek megbarátkozni a gondolattal, hogy a 4-es metrót csak unokáik fogják használni, vagy még ők sem.
 Fotó: Németh Dániel | |
Tarlós István megengedőbb volt, beismerte, hogy négyes metrót az előző városvezetés és a Medgyessy-kormány idején kezdték, de az Orbán-kormány idején és a kormány segítségével fejezték be. Ezért ki is fejezte külön köszönetét a mellette álló kormányfőnek. A főpolgármester beszéde elején egyértelművé tette, a négyes metrót nem Demszky Gábor találta ki. Ennek szellemében Orbán és Tarlós nevét kőbe is vésték a végállomás padlózatán az átadás emlékére.
 Fotó: Németh Dániel | |
Hasonlóképpen nem hozsannázta egyikük sem az Európai Uniót, amely a legnagyobb hányadot vállalta a finanszírozásból. A 452 milliárdos projektköltségvetésből – ami a vitás kérdések rendezésére 67 milliárd kockázati tartalékot is tartalmaz – 180 milliárd forintot ad Brüsszel, támogatása nélkül bármilyen nemzeti összefogás dacára se lett volna átadás egy héttel a választás előtt. Tarlós kerülve a számokat és az arányokat, úgy fogalmazott, az unió a költségek tekintélyes részét fizette.
 Fotó: Németh Dániel | |
Orbán a feudális, alá-fölé rendeltségi társadalmi viszonyokat idéző urambátyámos retorikát (lásd: a kormányhivatalok vezetőit ispánként emlegeti) ezúttal sem vetette meg, következetesen polgármester urunknak szólította Tarlóst, elhagyva a fő előtagot. Azt mondta, ő csak egyvalamit kért, hogy egy időpontot mondjanak, de azt tartsák be.
 Fotó: Németh Dániel | |
A peronon nem hagyta figyelmen kívül az április 6-ra való mozgósítást se: Budapest akkor lesz büszke főváros, ha nagy dolgokra vállalkozik, de ezt csak akkor teheti meg, ha megtalálja az együttműködés módját a mindenkori kormányzattal. A cselekvéshez erő is kell, ahhoz pedig egység, ezért azt javasolta a budapestieknek, őrizzék meg a 2010-ben létrehozott egységet.
 Fotó: Németh Dániel | |
Tarlós nem feledkezett meg elődje vétkeit sorolni, miszerint 2010 októberében egy félbehagyott metrót örököltek, azt kellett rendbe tenni, megmenteni, a korábban kötött szerződéseit korrigálni. „A szerződések újratárgyalásával tízmilliárdokat szereztünk vissza a városnak, és metrópolitizálás helyett metróépítést folytattunk” – mondta. (A Siemensnek fizetett 30 millió eurós kötbérrel kapcsolatban lapunk pert indított, mivel nem kaptuk meg az ezt alátámasztó szakértői anyagot, információink szerint létezett egy 20 milliós, jogos követelést tartalmazó tanulmány.)
 Fotó: Németh Dániel | |
„A négyes metró 600 munkahelyet teremt – tudtuk meg a Budapesti Közlekedési Központ egyik vezetőjétől a helyszínen –, évente 6-7 milliárd forint pluszköltséget jelent a fővárosnak a működtetése.” Ezen a hétvégén ingyen lehet utazni vele, Kelenföldtől a Keleti pályaudvarig.
 Fotó: Németh Dániel | |
