Kiállás Nádasdy Ádám mellett

  • narancs.hu
  • 2013. február 27.

Belpol

Az ELTE teljes Angol Nyelvészeti Tanszéke kéri a BTK vezetését, hogy ne nyugdíjazzák Nádasdy Ádámot. A nyelvész a Magyar Narancs népszerű szerzője volt éveken át, örömmel közöljük kollégái véleményét.

Ná­das­dy Ádám 66 éves és az ELTE BTK, „az ország legelső egyetemének legelső kara” végső szorultságában úgy határozott, hogy nyugdíjba küldi, és nem tart igényt arra, hogy tovább hallgatókat oktasson – jóllehet professzorként még négy évig, 70 éves koráig oktathatna. Kevés döntést lehet elképzelni, amely ennél rövidlátóbb lenne. Ná­das­dy Ádám a szó szoros értelmében iskolateremtő tanár-tudós: alig van olyan magyar hangtanász, „fonológus” itthon vagy külföldön, aki ne lett volna a tanítványa – vagy (szerencsétlenebb esetben) tanítványának tanítványa. Ná­das­dy Ádám par excellence tanár, kiváltképp jól jár az a diák, aki óráját hallgathatja, és megfordítva, szörnyű pech, ha egy angol (vagy más nyelv)szakos kihagyja Ná­das­dyt. Ná­das­dy Ádám nagyszerű tanáregyéniség: nyelvészetet tanít, de többet ad mint „szimpla” nyelvészetet, kultúrát (is) tanít, szerepe jócskán meghaladja azt, ami pusztán szaknyelvészeti. Milyen egyetem az, amely nem akarja, hogy egy ilyen tanár addig oktasson, amíg szelleme és ereje bírja? Ná­das­dy Ádám 66 éves – egy angol szakos diáknak még négy évig lehetne olyan szerencséje, hogy az óráját látogathatja, még négy évfolyamnyi angol (és más nyelv)szakos diáknak lehetne olyan szerencséje, hogy az óráját látogathatja.

Ne fosszuk meg őket ettől!

ELTE Angol Nyelvészeti Tanszék

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.