Kiállt a megtámadott civilek mellett a Tanítanék, több mint ezren tüntettek velük

  • Gera Márton
  • 2017. február 5.

Belpol

„Valójában a szabadságot akarják elvenni tőlünk! Ezt akarjuk?” – kérdezte a Tanítanék. A mozgalom új törvényt, új minisztert és önálló tárcát követelt az oktatásnak.

Eredetileg február 1-jére, a civilek napjára hirdette meg demonstrációját a Tanítanék, ám a rossz időjárás közbeszólt, ezért a mozgalom vasárnap délután vonult ki a Kossuth térre. Az oktatás továbbra is tragikus helyzete miatt szerveztek tüntetést, de kiálltak a civil szféra mellett is, miután a kormány úgy indította a januárt, hogy a mindig és mindenre bevethető Németh Szilárd már az „eltakarításukról” beszélt. Nem meglepő hát, hogy

a Tanítanék demonstrációjához többtucatnyi civil szervezet csatlakozott.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A mozgalom legutóbb decemberben tüntetett, akkor ultimátumot adtak a kormánynak, és önálló oktatási minisztériumot, Balog Zoltán lemondását, valamint új törvényt szerettek volna. Mindezekből semmi nem valósult meg, az oktatási államtitkárság pedig vasárnap reggel nekiment a Tanítanéknak a szokásos szöveggel, miszerint „amíg ők tüntetnek, a kormány cselekszik”.

Vasárnap délután több mint ezer ember gyűlt össze a téren, ahol egy-két NOlimpia-stand is akadt, de voltak olyan fiatalok is, akik molinóval érkeztek, amelyen az állt: „Kifelé a papokkal az iskolából!” A kicsit késve kezdődő tüntetést Törley Katalin, a Tanítanék képviselője indította; arról beszélt, a kormánynak a tisztességes állampolgárok vegzálása helyett a havat kellett volna eltakarítania – utalva ezzel a pár nappal ezelőtti budapesti állapotokra.

false

 

Fotó: Németh Dániel

„Valójában a szabadságot akarják elvenni tőlünk! Ezt akarjuk?”

– kérdezte, mire zúgott is a „nem”. A demonstráció első felét egyébként a civilek melletti kiállásnak is lehet tekinteni, mivel ekkor az összes támogató szervezet képviselője felment a színpadra, így mutatva meg, hogy mindnyájan a Tanítanék mellett vannak. És hát tele lett a színpad olyanokkal, akiket a menekültek után az új ellenségnek jelölt ki a kormány. Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója, akire már 2014-ben rászálltak, most arról beszélt, hogy egy magát demokratikusnak tartó kormányzat nem ellenségnek, hanem segítőtársnak tekinti a civileket. „Lehet, hogy lesznek, akik elfáradnak, feladják, de

false

 

Fotó: Németh Dániel

a civil társadalom egészét nem lehet kitakarítani”

– mondta. Felszólalt Szentesi Kálmán is, aki még októberben írt levelet a NAV-nak, hogy visszaigényelje az eddig befizetett adóját, mert úgy látja, az állam nem jól használja azt fel. Most azt mondta, nem bátorságra volt szüksége, csupán egyre inkább elege lett, és nem várhatott. Azt ismerte fel, hogy a „jövő egy olyan mocsár, amely néhány csókost leszámítva mindenkit elnyel majd”. Elmegy a falig, mondta a tüntetésen, és bár a hatalom azt üzente neki, hogy „nesze neked, jobbágy, tudd, hol a helyed” – a NAV 408 ezer forintos adóbírságot szabott ki rá „jogosulatlan igénylés” miatt –, nem fogja feladni.

Nem adja föl Szert Boglárka sem, aki az Antall József Tudásközpont jogásza volt, és kiállt egy kolléganője véleményszabadsága mellett – akit azért vegzáltak, mert lájkolta a NOlimpia Facebook-oldalát –, mire a jogászt kirúgták munkahelyéről.

„Demokratának lenni annyit jelent, mint nem félni”

– idézte a szónok a tárgyban örök klasszikus Bibó Istvánt.

A demonstráció második fele inkább a Tanítanékról és az oktatással kapcsolatos kérdésekről szólt. A mozgalom továbbra is azt követeli, amit decemberben: Balog Zoltán távozását, önálló tárcát és új törvényt a Kockás könyv alapján. Pilz Olivér, aki kollégáival együtt tavaly év elején indította azt a mozgalmat, amelynek egyik eredménye a Tanítanék megalakulása lett, felelevenítette, hogy miként indultak: egyre nagyobb tüntetések, kockás inges szolidaritás, majd sztrájk. A kormányzatnak minderre csak cinikus válaszai voltak, és a PISA-eredmények után is a tanárokat és a diákokat hibáztatták. A Tanítanék egy alternatív miniszterjelölttel is előállt; először azt lehetett hinni, egy szakértőt neveznek meg, végül egy élő szamarat hoztak fel a színpadra, mert szerintük „benne nincs hatalmi gőg és őszinte”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A demonstráción szóba került a szakképzés átalakítása. Békés Gáspár, a Független Diákparlament képviselője elmesélte, hogy

a szakiskolai tanulóknak nincs idejük felkészülni a májusi szakmai érettségire,

mivel a követelményekről december végén értesültek. A Tanítanék úgy látja, ezért perelni is lehetne az államot vagy a fenntartót, hiszen a beiratkozáskor nem voltak világosak az elvárások. Ezért is szólalt fel Deák Dániel ügyvéd a tüntetésen, aki ingyen nyújt jogi segítséget a diákoknak.

false

Végül Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke mondott beszédet; Miklósiék a szabad atlaszválasztásért küzdenek, petíciójukat eddig több ezer ember írta alá. Ehhez képest a kormányzat nem veszi figyelembe akciójukat, mert hogy nincs itt semmi gond, vagyis kizárólag a kísérleti, állami fejlesztésű – és a korábbinál jóval gyöngébb nívójú – történelmi atlasz használatával lehet érettségizni.

Bár nem volt annyi ember a Kossuth téren, mint tavaly március 15-én, a december közepi demonstrációhoz képest jóval nagyobb tömeget tudott aktivizálni a mozgalom. Nagy kérdés, innen merre megy tovább a Tanítanék.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.