Kiderült: mégsem lesznek „vármegyei jogú városok”

  • narancs.hu
  • 2023. január 28.

Belpol

A hagyományőrzésnek is van határa. 

A HVG figyelt föl arra, hogy pénteken este egy kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a Modern Városok Program megvalósításáról szóló jogszabályban „a ’vármegyei jogú’ szövegrészek helyébe a ’megyei jogú’ szöveg lép”.

Azt, hogy miért döntött így a kormány, csak a rendelet indoklásából lehet majd megtudni, arra pedig még várni kell. Az mégis kikövetkeztethető ez alapján, hogy a megyei jogú városokat nem fogják hivatalosan vármegyei jogú városoknak nevezni. 

Magyarországon huszonöt megyei jogú város van: Baja, Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Esztergom, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. Közülük tizennyolc vármegyeszékhely.

Az Alaptörvény 2022 nyarán módosult úgy, hogy a megye helyett a vármegye elnevezést állították vissza.

E változás miatt nemcsak a megyék határán lévő táblákat, intézmények névtábláit, hanem jogszabályok százait is át kellett írni. A vármegyei jogú városi titulus mellőzéséről beszámoló Szegeder dokumentálja a vármegyésítés pillanatnyi állását is, bemutatva, hogy már a megyei rendőr-főkapitányság Facebook-azonosítója is megváltozott az új rendnek megfelelően.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.