Ellenállna a modellváltásnak a Zeneakadémia

Kiénekel a kórus

Belpol

Pénzszűkében van és rektorcsere előtt áll a Zeneakadémia. Csakhogy a kormányzat ki akarja csavarni a szenátus kezéből a döntés jogát.

Alig csillapodott az Operaház igazgatóválasztása miatti elégedetlenség, Csák János mégsem rest ismét összerúgni a patkót a zenészszakmával. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője hangfogót rakna a Zeneakadémiára, amely az ELTE, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és a Képző­művészeti Egyetem mellett egyike azon kevés felsőoktatási intézményeknek, amelyek még nem vándoroltak alapítványi fenntartásba. Nem véletlenül: a szenátus többször kinyilvánította, hogy ellenzi ezt, a kormányzat pedig az SZFE-tiltakozások után egyszerűbbnek látta visszafogni az agarakat. (A fél lábát azonban betette: tavaly decemberben Orbánék kormányrendelettel ültették át a BME kancellárját a Zeneakadémiára. Kotán Attila Bertalan munkájára – és az egyetemi autonómiát csorbító döntési stílusára – a kezdettől fogva panasz van.)

A Zeneakadémia jelenlegi rektorának, Vigh Andreának a megbízatása azonban október 31-én lejár, az új rektori pályázati felhívást pedig június 3-án közzé is tette a KIM. Az egyetem vezetőit sokkolta, amit benne olvastak, a felhívás ugyanis jelentősen eltért attól, amit tervezetként márciusban megismertek. A minisztérium feltételei alapján nagyon leszűkül azok köre, akik a rektori székért indulhatnak.

A pályázónak „5 éves, jelenleg is aktív nemzetközileg kiemelkedő és elismert előadóművészi (rezidens) és legalább 5 éves oktatói tapasztalattal”, „nemzetközileg is elismert lemezfelvételekkel”, versenydíjakkal, zsűrizési tapasztalattal és állami vagy művészeti díjakkal kell rendelkeznie. Első pillantásra nem is lenne rossz ötlet előadóművészt parancsolni a felsőoktatási intézmény élére, de miként azt a Zeneakadémia szenátusa észrevételezte, a kiírás kizárja három másik akkreditált oktatási és kutatási terület, a zeneszerzés, a zenetudomány és a zenepedagógia képvise­lőit. Egy ilyen pályázati felhívásnak nem felelnének meg a Zeneakadémia elmúlt évtizedeinek egykori vezetői sem, például a ragyogó Bartók-tudós Ujfalussy József, Soproni József zeneszerző vagy éppen Batta András zenetörténész sem.

A felhívás megjelenése után a Zeneakadémia szenátusa állásfoglalást juttatott el a minisztériumnak, sérelmezve, hogy a fenntartó „a kiírásban éppen Liszt szellemiségével megy szembe, életművét nem tiszteli”. A birtokunkba került levél szerint a pályázók körének önkényes leszűkítésével „a magyar felsőoktatás 1990 utáni történetében példátlan diszkrimináció valósul meg”. A szenátus 20 jelen lévő tagja teljes egyet­értésben szavazta meg az állásfoglalást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.