Szegény gazdagok

A magyar társadalom elszegényedését az is jól mutatja, hogy az igazán vagyonos réteg megdöbbentően szűk. A hazai statisztika szerint már egy aldis pénztáros is jómódúnak minősül.

Érdekes kalkulátort készített az OECD a jövedelmi egyenlőtlenségekről, valamikor a Covid után. Néhány kattintás, és máris kiderül, milyen pozíciót tölt be a háztartásunk az országos átlaghoz képest. A kalkulátor azonban minden bizonnyal rossz, mert annak alapján a felső 10 százalékba tartozom. Azért nem ekkora aranybánya nem kormánypárti újságírónak lenni.

Persze, minden viszonyítás kérdése. Olyan kalkulátorokat is készítettek nemzetközi szervezetek, amelyekbe azt kellett beírni, napi hány dollárból élünk. Átlagos kelet-európai fizetéssel a világ leggazdagabb 10 százalékába lehetett kerülni. Ennek a játéknak nyilván csak annyi értelme volt, hogy meglássuk: több milliárd ember él sokkal rosszabb körülmények között, mint mi. Az OECD ezzel szemben a saját társadalmunk egyenlőtlenségeire mutat rá. E szerint sokan élnek relatív szegénységben, és nagyon kevesen élnek kifejezetten jómódban.

Ki a vagyonos ma Magyarországon?

Vajon hány milliomos van nálunk? Nyilván sokan rendelkezünk hat-hét számjegyű vagyonnal, elvégre lakunk valahol, autónk is van, szóval milliomosnak lenni nem nagy kunszt. De akkor ki számít vagyonosnak? Gazdagnak? Azt ugyan látjuk, kik vannak az ilyesfajta listák tetején, de vajon hányan vannak, akik nem csilliárdosok, de jobb helyre járnak nyaralni, mint mi?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ig decilisekben mutatta be a lakosság jövedelmi viszonyait, vagyis meg lehetett nézni, hogy nagyjából 960 ezer fős csoportokra bontva az egyes csoportok tagjai átlagosan mekkora jövedelemmel rendelkeznek. Sajnos, 2021-től már kvintilisekben mér a KSH, vagyis a társadalmat nem tíz, hanem öt jövedelmi kategóriára bontja, aminek következtében elmosódnak a határok az átlag, a vagyonos és a nagyon gazdag rétegek között. Jobb híján így a korábbi, jövedelmi tizedekre vonatkozó adatokat használtam, korrigálva a béremelésekkel.

A felső tized, azaz leggazdagabb 960 ezer honfitársunk közül 754 ezer dolgozik, 143 ezren pedig nyugdíjasok – mindenképpen idetartoznak a milliós nyugdíjat kapók, de azért nem csak ők. A nyugdíjas cégvezetők, befektetők a magas nyugdíjuk mellett még dolgoznak, tanácsot adnak, vagyis esetükben nem a nyugdíj összege a fő jövedelem. A felső tizedben élő kisgyerekek, tanulók, egyetemi, főiskolai hallgatók száma 76 ezer, munka­nélküli, inaktív elvétve akad. Az alsóbb decilisekben ezek az arányok eltolódnak a munkanélküliek és az eltartottak irányába, az alsó három decilisbe tartozik például 667 ezer nem iskoláskorú gyerek közül 366 ezer. A gazdag háztartásokban tehát sokkal kevesebb az eltartott – a gyerek, a munkanélküli, az inaktív és a fogyatékkal élő –, e háztartások átlagos létszáma mindössze 1,7. Úgy tűnik, a kevés gyerek és a munkaviszony majdhogynem elég ahhoz, hogy az ember statisztikailag jómódúnak számítson.

Ez persze túlzás, de nem annyira vad túlzás. A felső decilis átlagjövedelme 2020-ban nagyjából bruttó 420 ezer forint volt havonta, ez évenkénti húszszázalékos növekedéssel számolva 600 ezer forint környékére emelkedhetett 2022 végére – a keresetek növekedése nem érte el ezt a szintet, de a magasabb jövedelmek biztosan nagyobb arányban emelkedtek, mint az átlag. Ha a háztartásban van eltartott, gyerek vagy nyugdíjas, akkor nyilván többet visz haza a családfenntartó, illetve a két szülő, hogy kijöjjön az egy főre eső bruttó 600 ezer forint. Ám mivel a 600 ezer forint átlagjövedelem, ezért ennél akár jóval kisebb havi fixszel is be lehetett kerülni a legfelsőbb tizedbe.

Olyannyira így van ez, hogy a második leggazdagabb jövedelmi tized átlagjövedelme valószínűleg nem érte el a havi 400 ezer forintot a múlt év végére – itt is 20 százalékos évenkénti jövedelemnövekedéssel számoltam. Ez azt jelenti, hogy egy aldis munkavállaló teljes műszakban már eleget keres ahhoz, hogy a statisztikák szerint vagyonosnak minősüljön. Sőt az átlagbérrel, ami a KSH szerint tavaly 499 ezer forint volt, simán meg lehetett közelíteni a felső jövedelmi tizedet is. Ők tehát a mi gazdagjaink, ők élnek jómódban Magyarországon.