Ki számít ma vagyonosnak Magyarországon?

Szegény gazdagok

Belpol

A magyar társadalom elszegényedését az is jól mutatja, hogy az igazán vagyonos réteg megdöbbentően szűk. A hazai statisztika szerint már egy aldis pénztáros is jómódúnak minősül.

Érdekes kalkulátort készített az OECD a jövedelmi egyenlőtlenségekről, valamikor a Covid után. Néhány kattintás, és máris kiderül, milyen pozíciót tölt be a háztartásunk az országos átlaghoz képest. A kalkulátor azonban minden bizonnyal rossz, mert annak alapján a felső 10 százalékba tartozom. Azért nem ekkora aranybánya nem kormánypárti újságírónak lenni.

Persze, minden viszonyítás kérdése. Olyan kalkulátorokat is készítettek nemzetközi szervezetek, amelyekbe azt kellett beírni, napi hány dollárból élünk. Átlagos kelet-európai fizetéssel a világ leggazdagabb 10 százalékába lehetett kerülni. Ennek a játéknak nyilván csak annyi értelme volt, hogy meglássuk: több milliárd ember él sokkal rosszabb körülmények között, mint mi. Az OECD ezzel szemben a saját társadalmunk egyenlőtlenségeire mutat rá. E szerint sokan élnek relatív szegénységben, és nagyon kevesen élnek kifejezetten jómódban.

Ki a vagyonos ma Magyarországon?

Vajon hány milliomos van nálunk? Nyilván sokan rendelkezünk hat-hét számjegyű vagyonnal, elvégre lakunk valahol, autónk is van, szóval milliomosnak lenni nem nagy kunszt. De akkor ki számít vagyonosnak? Gazdagnak? Azt ugyan látjuk, kik vannak az ilyesfajta listák tetején, de vajon hányan vannak, akik nem csilliárdosok, de jobb helyre járnak nyaralni, mint mi?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ig decilisekben mutatta be a lakosság jövedelmi viszonyait, vagyis meg lehetett nézni, hogy nagyjából 960 ezer fős csoportokra bontva az egyes csoportok tagjai átlagosan mekkora jövedelemmel rendelkeznek. Sajnos, 2021-től már kvintilisekben mér a KSH, vagyis a társadalmat nem tíz, hanem öt jövedelmi kategóriára bontja, aminek következtében elmosódnak a határok az átlag, a vagyonos és a nagyon gazdag rétegek között. Jobb híján így a korábbi, jövedelmi tizedekre vonatkozó adatokat használtam, korrigálva a béremelésekkel.

A felső tized, azaz leggazdagabb 960 ezer honfitársunk közül 754 ezer dolgozik, 143 ezren pedig nyugdíjasok – mindenképpen idetartoznak a milliós nyugdíjat kapók, de azért nem csak ők. A nyugdíjas cégvezetők, befektetők a magas nyugdíjuk mellett még dolgoznak, tanácsot adnak, vagyis esetükben nem a nyugdíj összege a fő jövedelem. A felső tizedben élő kisgyerekek, tanulók, egyetemi, főiskolai hallgatók száma 76 ezer, munka­nélküli, inaktív elvétve akad. Az alsóbb decilisekben ezek az arányok eltolódnak a munkanélküliek és az eltartottak irányába, az alsó három decilisbe tartozik például 667 ezer nem iskoláskorú gyerek közül 366 ezer. A gazdag háztartásokban tehát sokkal kevesebb az eltartott – a gyerek, a munkanélküli, az inaktív és a fogyatékkal élő –, e háztartások átlagos létszáma mindössze 1,7. Úgy tűnik, a kevés gyerek és a munkaviszony majdhogynem elég ahhoz, hogy az ember statisztikailag jómódúnak számítson.

Ez persze túlzás, de nem annyira vad túlzás. A felső decilis átlagjövedelme 2020-ban nagyjából bruttó 420 ezer forint volt havonta, ez évenkénti húszszázalékos növekedéssel számolva 600 ezer forint környékére emelkedhetett 2022 végére – a keresetek növekedése nem érte el ezt a szintet, de a magasabb jövedelmek biztosan nagyobb arányban emelkedtek, mint az átlag. Ha a háztartásban van eltartott, gyerek vagy nyugdíjas, akkor nyilván többet visz haza a családfenntartó, illetve a két szülő, hogy kijöjjön az egy főre eső bruttó 600 ezer forint. Ám mivel a 600 ezer forint átlagjövedelem, ezért ennél akár jóval kisebb havi fixszel is be lehetett kerülni a legfelsőbb tizedbe.

Olyannyira így van ez, hogy a második leggazdagabb jövedelmi tized átlagjövedelme valószínűleg nem érte el a havi 400 ezer forintot a múlt év végére – itt is 20 százalékos évenkénti jövedelemnövekedéssel számoltam. Ez azt jelenti, hogy egy aldis munkavállaló teljes műszakban már eleget keres ahhoz, hogy a statisztikák szerint vagyonosnak minősüljön. Sőt az átlagbérrel, ami a KSH szerint tavaly 499 ezer forint volt, simán meg lehetett közelíteni a felső jövedelmi tizedet is. Ők tehát a mi gazdagjaink, ők élnek jómódban Magyarországon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.