Lapzártánkkal egy időben, július 10-én, hétfőn éjfélkor járt le annak a hirdetménynek a közzététele, amelyben a megyei kormányhivatal földhivatali főosztálya értesítette az érintetteket – többek közt Ács lakosait és polgármesterét, a fideszes Szentirmai Istvánt –, hogy a hatóság döntést hozott. Ennek értelmében az Ács 0422/6 helyrajzi számú ingatlant érintő, összesen közel 55 hektáros és 1330 aranykorona értékű – azaz jó minőségű, hektáronként csaknem 25 aranykoronás – termőföld területe beruházási célterületnek, az ott tervezett beruházás pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősül. A földhivatali közlemény szerint a döntés erről egy június 1-jei kormányrendelettel született meg.
Mindez azt jelenti, hogy Szentirmai István már a beruházás hivatalos bejelentése, június 21-e előtt legalább három héttel sejthette, mi valósul majd meg a kisváros határában. Ennek ellenére a polgi június 15-én még politikai hangulatkeltésnek, hergelésnek nevezte a helyiek érdeklődését. A gyorsan megszerveződő civilek ugyanis a Kiáll(t)unk Ácsért csoport nevében tiltakozó levelet adták át a városvezetőnek. Ebben a csoport létrehozója, Lipka Zoltán azt hangsúlyozta, hogy egy „városvezetőnek nem pusztán gazdasági és politikai elkötelezettség mentén kell a választóit és a városa polgárait képviselni, hanem a többségi jólét érdekében, azok testi épségének megóvása érdekében is mérlegelnie kell döntéseit, pártfegyelmi meggyőződése ellenére is!” Hozzátette, hogy Szentirmai a bejelentés után is relativizálta a tervezett gyár termékének veszélyességét, amikor az akkumulátorkatódot „autóalkatrészként” próbálta beállítani.
Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június 21-én végül bejelentette, hogy a Huayou Cobalt Co. Ltd. 520 milliárd forintos beruházással – és 50 milliárdos állami támogatással – 900 főt foglalkoztató katódgyárat létesít Ácson, még nem lehetett tudni, hogy az pontosan hol is épül majd fel. Szijjártó ennél fontosabbnak tartotta azt megjegyezni, hogy a kínai befektető „abszolút csúcstechnológiát hoz Magyarországra, hogy a progresszívek is értsék, high-techet”.
Már tudjuk, hogy Ács közigazgatási területén belül, de a településtől mintegy 3 kilométerre, az M1-es autópálya mellett, összesen 100 hektáron valósul meg a beruházás. Ehhez földterületeket kellett összevonni, s az ezekről szóló tulajdonilap-másolatokon árulkodó, hogy a bejegyzési határidő épp 2023. június 1. – mint láttuk, a kormányrendelet alapján épp ezzel a dátummal minősítették át a földeket beruházási célterületté.
Olcsón vette, jól adja
Aligha kétséges, hogy a földterület két tulajdonosa, Barta György magánszemély és az M1 Napforduló Kft. jól jár az itt megvalósítandó katódgyárral. Piaci forrásaink szerint az sem elképzelhetetlen, hogy egykori befektetésük akár százszorosát is megkaphatják a küszöbön álló földügylettel. Barta György, aki a kérdéses földterület nagyobbik, 55 hektáros részét egy személyben birtokolja (ezt nyilvánították beruházási célterületté), a Sárbogárdról induló és több városban is autók értékesítésével foglalkozó Barta Suzuki tulajdonosa. Az ingatlanrész az egykor szebb napokat látott, de már felszámolt Bábolna Mezőgazdasági Zrt.-hez tartozott. Innen előbb az államhoz, majd az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-hez, aztán a Nemzeti Földalapkezelőhöz, végül pedig 2008-ban Barta Györgyhöz vándorolt. Barta 15 éve persze nem tudhatta, hogy ide majd valamikor kínai katódgyár épül, legfeljebb azt sejthette, hogy az ország legforgalmasabb autópályája melletti földterület a jövőben felkeltheti ipari vagy kereskedelmi befektetők érdeklődését.
Annál érdekesebb a másik tulajdonos, az M1 Napforduló Kft., amely mintegy 42 hektárt birtokol. Ennek fő tulajdonosa Schimicsek Tibor, aki korábban Budapesten, a Fidesz vezette V. kerületben különböző ingatlanügyek közreműködője és nyertese volt. (Lásd: Belvárosi mutyimérleg, magyarnarancs.hu, 2019. június 19. és Rejtélyes pince köti össze a szocik zűrös alakját a fideszes ingatlanmutyikkal, magyarnarancs.hu, 2019. június 25.) De Schimicsek nem csak a belvárosi ingatlanüzletek pályáján mozgott jól, s szerzett meg például áron alul évekkel ezelőtt az V. kerületi önkormányzat nagyvonalúságának jóvoltából egy több mint 600 négyzetméteres irodát. Három évvel ezelőtt, a Covid-19 járvány első hullámakor az állam „fürkészei” több ezer, később soha nem használt lélegeztetőgépet vásároltak, amelyeket az izraeli tulajdonban lévő Teva gyógyszergyár gödöllői telephelyén tároltak. Ám a gyógyszergyár még 2020 közepén eladta e raktárát Schimicsek Victoria Ingatlanhasznosító Kft.-jének. Ezt aztán néhány hónappal később ők továbbadták egy másik vállalatnak. A soha nem használt, több száz milliárd forintért feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépek raktározásáért az állam jókora összeget fizetett: előbb havi 22,5 millió forintot, később már csaknem 90 milliót.
Schimicsek 2017 és 2018 fordulóján lett az ácsi területek tulajdonosa. A Telex.hu tudósítása szerint az M1 Napforduló Kft. 2021-ben megkereste az ácsi önkormányzatot, hogy változtassák meg a telekhez kapcsolódó területfelhasználási jogokat; ez az aktus nyitotta volna meg az utat az ipari hasznosítás előtt. Akkor a polgármester ezt ugyan nem tette meg, de egy rendeletben javította a beépítés paramétereit. Egy évvel később Ács új területrendezési tervet kapott, amelyben az ingatlant általános gazdasági területté sorolták át. Ezzel lehetővé tették, hogy azon ipari tevékenységet végezzenek, de csak „a környezetre jelentős hatást nem gyakorló” módon. Ahhoz tehát, hogy katódgyár épülhessen, a kormányrendeletre volt szükség.
Miért pont Ács?
Mint ismeretes, Debrecenben építi Európa legnagyobb, s a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát a kínai CATL. Sok jel mutat arra, hogy az ácsi katódgyár ennek az üzemnek szállít majd be. De ha ez így van, vajon miért Debrecentől 337 kilométerre találták meg és jelölték ki a katódgyár helyét? A logisztikai feladványra önmagában aligha magyarázat, hogy a két várost összeköti az M3-as, az M0-s és az M1-es autópálya, s ezt kamionokkal négy-öt óra alatt meg lehet tenni. „Gondolt-e valaki arra, hogy az M1-es az ország legforgalmasabb autópályája, s hogy mit jelent erre ráereszteni az évi 100 ezer tonnás kapacitású ácsi katódgyár termékeinek szállítását – akár forgalmi, akár katasztrófavédelmi szempontból?” – tette fel a kérdést lapunknak Lipka Zoltán, a Kiáll(t)unk Ácsért csoport nevében. Számításaik szerint akár napi 300 tonna áru, azaz akár 15–30 kamion is megjelenthet így az egyébként is zsúfolt sztrádán.
Azt, hogy a Huayou a közeli, dél-koreai tulajdonban álló komáromi akkumulátorgyárnak lenne majd a beszállítója, a Narancs által megkérdezett iparági szakértők nem tartották valószínűnek, a legritkább esetekben van ugyanis példa kínai és dél-koreai együttműködésre. Lapunk információi szerint a kínai befektető Ács mellett Kisteleken (Csongrád megye), Dunaújvárosban (Fejér) és Kemecsén (Szabolcs-Szatmár-Bereg) is vizsgálta a gyár létesítésének lehetőségét. (A helyszínválasztásról és egyéb, a beruházással kapcsolatos kérdésekről lapunk hiába kérdezte a Huayou útját elvben egyengető Nemzeti Befektetési Ügynökséget, illetve annak igazgatóját, Joó Istvánt.) A befektetőhöz közeli forrásunk szerint Ácson 200–300 fő befogadására alkalmas lakóparkot is terveznek felhúzni, ahol az üzem közép- és felső vezetői laknak majd a családtagjaikkal együtt. Ezzel egybevágni látszik, hogy a gazdasági célterületté nyilvánított ácsi ingatlanok mellett található ún. „régi pulykatelepet” nemrégiben belterületté nyilvánították azzal, hogy hamarosan lakóövezet létesülhet ott.
A katódgyártás kulisszatitkai
Egyelőre nem tudni, hogy az Ácsra tervezett katódgyárban pontosan milyen technológiával és melyik gyártási fázist valósítják meg. A Magyar Mérnöki Kamara honlapján olvasható leírás szerint a lítiumion akkumulátorok előállítása során a katódgyártás az első lépések egyike. Először előállítják a katód alapanyagát, majd legyártják magát az elektródát. A katódot katódporból készítik, a katódport pedig fémekből – lítium, kobalt, vas, kobalt, illetve ezek oxidjaiból – állítják elő. Ezeket a fémoxidokat ott készítik, ahol a fémet bányásszák, így ez nem kötődik hazánkhoz. A fémoxidok kicsapatásával egymás kristályrácsába építik be azokat, majd ezer fokra hevítik és 12 órán keresztül „sütik” az adott anyagokat; ennek a végeredménye lesz a katódpor. A hivatalos leírás szerint a katódgyártás szigorúan véve ezt is jelentheti. De magában foglalhatja a következő lépést is, amikor a katódport összekeverik a vezetőképes adalékkal és a kötőanyaggal, majd oldószer segítségével képeznek belőle egységes szuszpenziót. A katódgyártás következő lépéseként előbb formába pumpálják ezt az oldószeres, nehéz- és toxikus fémekkel teli iszapot, majd bevonják alufóliával, végül szárítják. Az oldószer rendkívül mérgező, szigorú emissziós előírások vonatkoznak rá, ezért szükséges a visszanyerése. A szárítás során keletkező és a visszanyert oldószert újra felhasználják a gyártásban, ám a veszteség magas, 20–30 százalékos. A környezetbe bocsátása nem megengedhető.
Nem tudtak azonosulni
A polgármesterrel együtt a kilencfős képviselő-testületből az elmúlt hetekben összesen öten távoztak. Indoklásuk szerint nem tudnak azonosulni azzal, hogy akkumulátorgyár épül a település határában, így visszaadják mandátumukat. A választási törvény legutóbbi módosítása után az önkormányzati választásokat megelőző 12 hónapban már nem lehet időközi választásokat kiírni, és ezzel párhuzamosan a helyi képviselő-testületet feloszlatni sem. Az ún. kislistáról azok kerülnek be a testületbe, akik a legutóbbi helyhatósági voksoláson a bejutási küszöb alatt maradtak. Kérdés, akad-e négy ember az alig hétezer lakosú Ácson, aki ilyen körülmények között vállalja a képviselői feladatot. A térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit nyílt levelében azzal vádolta a tiltakozókat, hogy csak politikai cirkuszt csinálnak, s arra is emlékeztetett, hogy a 2018-as időközi választás idején a helyiek éppen a befektetőket hiányolták. „Most itt van” – dicsekedett a képviselő.
