Hódmezővásárhely

Kifütyülték Orbánt és Lázárt a jobboldali sasfészekben

Belpol

Péntek délután Orbán Viktor miniszterelnök – gyalázkodástól kísérve – a hódmezővásárhelyiektől kikérte polgármesterüket, Lázár Jánost. Az egy főre jutó eladósodottságban élen járó városban egymás mellett tüntetett a Szolidaritás Mozgalom és a Jobbik, egyik sem túl nagy erőkkel.

Az egy négyzetkilométerre jutó egyen- és civil ruhás rendőrök, valamint a közterület csinosításában tüsténkedő munkások száma péntek délben az országban Hódmezővásárhely központjában, a Kossuth téren volt a legmagasabb. Nemhiába, hiszen a délután 3 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre a kormányfőt várta a dél-alföldi város, aki a kabinet átalakítása és a politikai kormányzás erősítése miatt – akárcsak ha esküvőre készülnének – kikérte az erősen jobbos település polgármesterét a helyiektől. (Lázár János a Miniszterelnökség irányítását veszi át, ezért a polgármesterségről le kell mondania. A frakcióvezetői tisztséget a Fideszben várhatóan Rogán Antal fogja betölteni – a szerk.)

A Fidesz és Orbán országos, valamint Lázár helyi politikája ellen tüntetést bejelentő Jobbik- és Szolidaritás-aktivistákból alig valakit látni déli egy órakor, amely a demonstráció hivatalos kezdetét jelentette volna. Mindkét oldal azt közölte, egyelőre csak gyülekeznek, 2 óra előtt nem lesz semmi. Állták a szavukat.

A rendőrség a Szolidaritás Mozgalomnak és a Jobbiknak az Andrássy útnak a Kossuth térbe futó végét jelölte ki a tiltakozás helyéül. A csoportokat két kordonnal választották el egymástól. Az Andrássy út végén, a Kossuth tér torkolatában, ahol elfut az egykori polgármesterről, Rapcsák Andrásról elnevezett utca, a hátteret egy komplex utcarehabilitáció adta, amelynek kivitelezője – nyilván egészen véletlenül – a Közgép.

Kónya Péterrel, a Szolidaritás társelnökével és Dombi-Kiss Lászlóval, a Jobbik hódmezővásárhelyi elnökével beszélgetve kiderült, hogy bár a két politikai formációt egy világ választja el egymástól, de ezen a délutánon ugyanaz ellen demonstráltak. Tiltakoztak a legszegényebbeket érintő, igazságtalan megszorítások, a dilettáns gazdaságpolitika, a törvénykezési úthenger, valamint Hódmezővásárhely eladósítása ellen. Kónya azt mondta, nem ciki, ha adott esetben ugyanazt képviselik, mint a Jobbik. Dombi-Kiss a munkahelyteremtő beruházások elmaradása és a kapirgáló közmunkások miatt bírálta Lázárt.

A Bajáról, Békéscsabáról, Gyuláról, Szegedről és Kecskemétről érkezett Szolidaritás-aktivisták akkor kezdtek igazán éledezni, amikor megérkezett egy felzászlózott különbusszal a budapesti különítményük. Nem kevéssel fél 3 előtt úgy tűnt, létszámuk és hangerejük meggyőző fölényben van a jobbikosokkal szemben. (Utóbb a szélsőjobb is tiltakozókkal erősített, így létszámbeli egyenlőség jött létre. Úgy százan-százan lehetnek.)

Bródy-dalokat játszott le a Szolidaritás, majd Kónya lépett a mikrofon mögé. Övéihez hasonlóan figyeltek rá a jobbikosok is, amikor arról beszélt, hogy a demokratikus ellenzéknek egy közös, pártoktól független polgármesterjelöltet kell állítani a küszöbön álló időközi választáson. A Szolidaritás-vezető szerint minden eszközzel fel kell lépni a Fidesz politikai cunamija ellen.

A végére marad a performansz is. Egy Lázár-blokkolót készítettek Kónyáék, ami nem más, mint egy kartondoboz, amelynek egyik oldalán a fideszes politikus arcmása látható, pirossal áthúzva.

Székely Tamás és Kónya Péter a Lázárblokkolóval


Papp Attila és Kónya Péter a Lázár-blokkolóval*

Fotó: MTI

Kevéssé érthető a Jobbik demonstrációja. Nincs egy zeneszám és nincs egy felszólaló sem. Amikor az újságírók a helyszínen megjelenő Toroczkai Lászlót kérdezték, akkor a jobbszél ikonja viccesen azt válaszolta: „mondani nem akar semmit, inkább verekedni.” Ám a hangulat olyan békés, hogy ez még tréfának is gyenge volt.

A Lázár és Orbán melletti szimpátiatüntetők közül senki sem jelent meg. A rendőrség a Jobbik- és a Szolidaritás-tüntetőket távol szorította a városháza bejáratától. Így csak arra volt esélyük, hogy távolról láthassák, amint a „védett személy”, a kormányfő, a TEK biztosítása mellett megérkezett. Ezért a bevonulás előtt többen átszivárogtak a le nem zárt Kossuth téren át a polgármesteri hivatal elé. A fotósok és operatőrök mögött gyűlt a tömeg. Amikor pontban 3 órakor Lázár, felesége társaságában, megjelent a városháza kapujában, hogy felkészüljön Orbán fogadására, akkor kapott hideget is, meleget is. A trágár jelzős szerkezetekből és a válogatott gyalázkodásokból nem idéznénk. Ezt hangos füttykoncert és pfújolás kísérte. Lázár kicsit elbizonytalanodott, köszönni próbált, de ebből nem hallatszott semmi. Az ordibálás és a fütty csak akkor lett hangosabb, amikor megérkezett Orbán. A tiltakozók között helyiek éppúgy voltak, mint ideérkezett tüntetők.

A rendkívüli közgyűlés elején erre reagálva Lázár azt mondta, tisztelettel köszönti a tiltakozókat is, aztán megnyugtatta Orbánt, hogy a „vásárhelyeik nem ilyenek”. Majd mielőtt átadta volna a szót a kormányfőnek, a rendszerváltás óta eltelt idő győztesének nevezte a megyei jogú várost, mely sikereket ért el, s amelynek jövője van.

A polgármester, de az államadósság ellen oly vehemenciával harcoló Orbán is, beszédében megfeledkezett arról, hogy Hódmezővásárhely adóssághegyet görget maga előtt. (Egy főre számítottan ez a Csongrád megyei város az ország legnagyobb adósságállományával rendelkező települése.)

A miniszterelnök kevés önkritikával értékelte a Nemzeti Együttműködés Rendszerének eddigi két évét, majd azt mondta, „nem lenne jó vendég, ha csak vinne innen valakit, s ne hozna valamit”. Ezért újdonságként szólt korábban már bejelentett helyi fejlesztésekről. Így arról, hogy Hódmezővásárhely és Szeged belvárosát hamarosan vonatjárat köti össze. Beszélt a 47-es főút várost elkerülő szakaszáról, amelynek a fele már elkészült, és bejelentette a helyi laktanya, valamint a főiskola fejlesztését. Végül a kormány szövetségét ajánlotta Hódmezővásárhelynek.

Lázár szerint a kormányok szemében egy városnak nem narancssárgának, pirosnak vagy kéknek, hanem piros-fehér-zöldnek kell lenni. Majd rájátszva a már félig elfeledett Schmitt Pálra, államtitkári megbízatása credójául azt mondta, hogy a „vidéki emberek embere szeretne lenni”. (A Lázár-család nem költözik Budapestre – B. T.) Egy pénteki interjúban Lázár kifejtette, nem befejezi, hanem megszakítja polgármesteri működését.

A rendkívüli közgyűlés idejére a tüntetők szétszéledtek. A Szolidaritás aktivistáinak egy részével utóbb a Zátony nevű műintézmény kerthelyiségében akadtunk össze. Söröztek.

* A képen Kónya Péter mellett Papp Attila látható, Székely Tamás helyett. A hibáért az érintettektől elnézést kérünk. (narancs.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.