Kilép a pártból és visszavonul Gyöngyösi Márton, a Jobbik volt elnöke

  • narancs.hu
  • 2024. október 15.

Belpol

Gyöngyösinek nagyon nem tetszik, hogy az EP-választáson 1 százalékot elért párt most egy Mi Hazánk-klón próbál lenni. 

A párt új vezetése által képviselt irányvonal miatt kilép a Jobbikból és egy időre biztosan felhagy a politizálással Gyöngyösi Márton – jelentette be egy hosszú Facebook-posztban a volt jobbikos parlamenti képviselő, 2019 és 2014 között a párt EP-képviselője, Jakab Péter 2022-es lemondása után idén nyárig a párt elnöke.

Gyöngyösi a június 9-i, a Jobbik számára súlyos kudarccal végződő önkormányzati és EP-választások után június végén köszönt le az elnöki tisztségről, a párt új elnöke Adorján Béla Szabolcs megyei népi iparművész lett, aki azt tűzte ki célul, hogy "visszavezesse a Jobbikot korábbi, legjobb önmagához", "ahhoz, amikor radikális őszinteséggel mondtuk ki a hétköznapi emberek égető problémáit". A Jobbik néppártosodását és európai konzervatív párttá fejlesztését képviselő Gyöngyösi ezzel nyilvánvalóan nem ért egyet, a posztjában hosszan ír arról, hogy az új vezetés ettől mennyire eltért. 

Mint írja, a Jobbikra nézve "a legnagyobb veszély az, ha a párt új elnöksége a közel egy évtizede képviselt néppárti, konzervatív politika útjáról letérve visszatér megjelenésében, hangszínében, üzeneteiben a 'régi' Jobbik útjára és felkínálkozik az immár szélsőjobbra kitolódott rezsim szatellitjének szerepkörére, ahol bár már most is komoly túlkínálat van, de az eddig legkomolyabbnak ígérkező kihívóval szembeni küzdelemben akár még hasznát is veheti".

Gyöngyösi szerint azonban épp ez történik, és több dolgot is említ, ami kiborította az új elnökség intézkedései közül:

  • szerinte szó szerint veszik át a kormány által képviselt orosz propagandát;
  • egy alelnök azt írta ki, hogy „Komárom nem Komarno, Beregszász nem Beregovo, Kolozsvár nem Cluj”, Gyöngyösi szerint ez azt mutatja, hogy a párt jelenlegi vezetése mennyire nem érti, hogy a 21. században a határon átnyúló együttműködések, a jogvédelem, vagy az autonómia sokkal hatékonyabb eszköze a nemzetegyesítésnek, mint az árvalányhajas múltba révedés;
  • "a párt újabban legfőbb küldetését abban találja meg, hogy egyfajta kékfény híradóként funkcionálva, az arcpirító 'árad a bűn' felkiáltással bűneseteket konferál fel az ország különböző szegleteiből, és ebben odáig süllyed, hogy sajtóközleményben teszi közzé a rendőrség arcképes körözési felhívását egy kiskorúval szemben, azt mutatja, hogy sem egyellenzéki párt szerepével és kompetenciájával, sem az 'emberi méltóság' fogalmával nincs tisztában";
  • "amikor az új elnökség egy alelnöke a hungarizmusról delirál egy kedélyesnek szánt posztban, akkor a párt irányvonalával kapcsolatban nem marad túl sok kétely senkiben"; 
  • az ingyen bankolás követelése szerinte furcsán hat egy magát jobboldalinak és konzervatívnak valló párttól, de legalább csak szimplán demagóg;
  • a párt másfél évvel korábban szinte ellenszavazat nélkül elfogadott nevét (Jobbik-Konzervatívok) visszaváltoztatták az eredeti nevére (Jobbik Magyarországért Mozgalom) – "ezzel a Jobbik vezetői a néppártosodást szúrták szíven és ezzel láthatóan semmit nem értettek meg abból a folyamatból, amiért oly sokan küzdöttek a pártban közel egy évtizeden át" – fogalmaz Gyöngyösi.

A politikus hozzáteszi, bosszantó és elkeserítő, hogy a "régi" Jobbik üzeneteire épül a ma már sokadik kétharmados többséggel rendelkező kormányzás, és a Mi Hazánkra utalva megjegyzi, hogy voltak korábban is, akik visszatértek a Jobbik régi radikalizmusához és szatellitpártként szolgálják a rezsimet, de a Jobbik az ő vezetésével a néppártosodás útját választotta, "amelynek ősélménye az a megrökönyödéssel vegyes felismerés, hogy hova jutott az országunk a pillanat uralására, az egybites populizmusra és a társadalom megosztására épített politikával.

Azzal a politikával, amit mi találtunk fel, de a Fidesz kicsavart a kezünkből és kormányon, kétharmaddal tökélyre fejlesztett"

– írja, hozzátéve, hogy miután ezt felismerték, inkább a kereszténydemokrata hagyományok újraélesztésére és a jobbközép konzervatív eszmeiségre építettek, és európai, polgári Magyarországot akartak volna.

Arról is ír, hogy amikor 2022 nyarán elnökké választották, akkor a legfontosabb testületek jóváhagyták a név- és brandváltást, elkezdték az építkezést, Gyöngyösi szerint eredménynek tekinthető, hogy a Jobbik szellemi holdudvarába be tudták vonzani "azt a kereszténydemokrata, konzervatív értelmiséget, amely az európai és polgári Magyarország eszméjéhez három évtizeden át hű maradt, Róna Péter személyében ezt az irányt hitelesítő EP-listavezetőt tudott állítani, és a kampányhajrában még ugyancsak ezt az irányvonalat hitelesítendő, fősodratú európai pártcsaládba, az Európai Keresztény Politikai Mozgalomba (ECPM) is felvételt nyert".

Ennek ellenére a "választás minden várakozást alulmúló rossz eredménnyel zárult", ebben a poszt szerint szerepet játszott "a párton belüli hathatós aknamunka" is, de Gyöngyösi szerint innen nincs visszaút a párt számára a "Jobbik gyökereihez".

"Számomra legalábbis biztos nem. Búcsúzom. A párttól és belátható időre a magyar belpolitikától és közélettől egyaránt"

– fogalmazott, majd a korábbi Jobbik-elnökből előbb közéleti megmondóemberré, majd új pártalapítóvá (Második Reformkor) avanzsáló Vona Gábornak is némileg odaszúrt: "Sebeket nem adok, vissza nem lövök, a jövőbeni egzisztenciámat elődeimtől eltérően nem a volt közösségem bírálására vagy 'megszakértésére' fogom alapozni". 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.