A lépcsőn ücsörgő srácok bólogatnak, igen, volt itt mostanában bombariadó, múlt szerdán meg a lift fogantyúja lángolt. Az emeletre lifttel megyünk föl, semmi sátánista szimbolika, a fülke fala inkább egy nemzetiszocialista tacepaóra emlékeztet. A negyediken a középső ajtó mellett kétoldalt feketével rajzolt fordított kereszt meg a három hatos. Súlyos vasakkal összeabroncsozott. Megérkeztünk.
Az elmúlt hetekben
a lépcsőházi rém
az ajtókat hypóval vagy sósavval locsolta meg, ámbár ki tudja, mire lenne képes, ha rajtakapnák. Teltkarcsú fiatalasszony a hatodikon lakó szomszéddal éppen riportot ad, este már lehet is hallani a Petőfin. Kisvártatva a Narancsot is beavatják a Lukács György utca 7. viselt dolgaiba. "Öt családot érint ez a lépcsőházban" - mondja a férfi. "Ez egy nagyon zárt ház volt. Tanúként kerültem az ügybe, kihívtuk a rendőrt, felvettük a jegyzőkönyvet; jött a szomszédasszony, akivel 11 éve nem beszéltem, hogy nem tud bemenni, mert be volt ragasztva pillanatragasztóval mindkét zár. Másnap, szerdán, csörög a telefon, azt belemondja valaki: `tűz lesz, tűz lesz, el fogsz égni`. Nem tudom, milyen hang volt." Elmondta azt is, hogy amikor a rendőrség "ráállt a vonalakra", akkor megszűnt a telefonálás, "de addig zsinórban". "Rejtély, ki látta, hogy én segítettem, biztos szellemek járnak a házba" - összegzett a férfi. "Nekem azt mondta az eltorzított férfihang: a sátán fia vagyok, és a házatok fel fog robbanni, el fogtok égni, teljesítsétek a parancsokat. Utoljára azt mondta: halló, a sátán van a telefonnál", kapcsolódik be a fiatalasszony.
Egy negyedik emeleti lakost is megfenyegettek: "Én gyakorlom a hitet, a gyerekeim ökumenikus iskolába járnak, járunk templomba. El ne merjünk menni", szólt az üzenet. "Mindannyiunk részére címezték, hogy a plébánosnak levágják a fejét." Kiderült az is, hogy amikor a rendőrök elvitték vizsgálatra az egyik levelet, a következő azzal kezdődött: "mivel a rendőrségen voltatok". "Aztán még az is benne volt", folytatta a hatodik emeleti szomszéd, hogy "vasárnap jöjjek le ide 10-re, hallgassam meg a sátán üzenetét. Parancsot kapok, hogy mit kell végrehajtanom, meg ilyen zagyvaságok, hülyeségek. Húsvéthétfőn jött az utasítás, hogy az én lakásomban gyűljünk össze, hívjuk oda a papot a faluból - nem ismertem, azt sem tudom, kicsoda -, adja föl a lakókra az utolsó kenetet, tartsa meg a misét, úrvacsorát, mert nyolc órakor felrobban a ház. Utána levágják a papunk fejét, és fölszögelik a dombon a keresztre, a szomszédék két nagylányának a szíve pedig ki lesz tépve."
Érdeklődésünkre, hogy tudniillik mit lépett minderre a rendőrség, az egyik lakó megjegyezte:
"Hát ez a mi problémánk"
"Akkor este kiszálltak a nyomozók, mivel bombariadó volt, írásmintát vettek a lakóktól. Ezután elmaradtak a levelek, és jött a gyújtogatás. A hatóság elkezdte lehallgatni a telefonjainkat, de ezt valahogy megtudhatta az illető, mert azóta hallgat. A ház lakói megszállták a környék összes telefonfülkéjét, mi itt ültünk a polgárőrrel, de semmi. Amikor a rendőrségre bementek azok, akik kaptak leveleket, jóformán az ajtón se engedték be őket. Azt mondja nekem az ügyeletes: eszünk. Mondom, tényleg, ne mondja, itt meg félnek az asszonyok." A BRFK három nyomozócsoportja is végighallgatott mindenkit, folytatják a lakók. Megállapították, hogy például az egyik lakó nem beszámítható, összevissza beszél. Fölmentek hozzá, "ő ötünket vagy hatunkat felsorolt nekik, hogy mink vagyunk az ellenségei. Tudtuk, hogy ez a nő ideggyógyászati kezelés alatt áll. Annak a fia lehet, akire itten tulajdonképpen... Tizenhét éves", imigyen a sejtetés.
A sátánista fordított kereszt a három 6-ossal négy hete tűnt föl a falakon. Lefestették, húsvéthétfőn újra ott voltak. Piros festékkel is leöntötték a falat, "így fog a véretek folyni" felirattal téve egyértelművé az ábra jelentését.
"A sátánizmus egy takarólemez",
véli egyik beszélgetőtársunk. "A másik házban a múlt évben is voltak ilyen megnyilvánulások. Mindenki tudja, hogy ez egy fiatal társaság. Már tavaly is csinálták a cirkuszt, a lakást is felgyújtották. Azt hiszem, az első emeleten volt. Nem ott, a tárolóban. Ott a gyerekeknek volt berendezve egy ilyen izé, s ottan voltak ilyen sátánista megnyilvánulások. Ehhez a körhöz tartozik az a fiú is az ötödiken. Nem akar itt senki személyeskedni, csak meg akarja védeni a családját", teszi egyértelművé álláspontját. "Nagyjából ismerjük őket, hát a rendőrök is. Azt mondják, érjük tetten mi őket. Hát ha mi tetten érjük, akkor nem tudom, milyen következményei lesznek annak."
A szomszédok hamarosan a megoldásig is eljutnak: a negyediken lakó lányok udvarlói állítólag szidalmazták az ideggyógyászati kezelés alatt lévő nőt. "Azt mi sem szeretjük, ha az anyánkat emlegetik. A fiú meg egy nyeszlett, alamuszi gyerek, szemtől szemben nem mer fellépni az anyja védelmében, megpróbál hát alattomos módon", íme a verzió.
Az ötödiken
megadott cím kutyával védett terület. A kierősített tacskót lábával kotorja el a bejárattól az ajtót nyitó asszony mögött megjelenő copfos, fekete hajú fiú. A nő határozottan közli, nem mehetünk beljebb, de a küszöbön tárgyalhatunk. Nem küld el akkor sem, amikor elővezetjük, mi mindent hallottunk felőle. A hangerőből ítélve nem is nekünk, sokkal inkább az egy szinttel lejjebb hallgatózó szomszédoknak szánja, mit gondol a gyanúsítgatásokról. Biztosít minket, a fiának semmi köze az egészhez. "A lakógyűlésen olyan gyűlölködő pillantásokat vetettek rá, mintha legalábbis gyilkolt volna. Mégis, mit képzelnek ezek" - háborog. A fiú is megszólal: a rendőrök a munkahelyen érdeklődtek felőle, s amikor jött haza, igazoltatták. Az anya nem tagadja, hogy rossz viszonyban van a szomszédokkal, különösen a "lányos házzal", de nem ő kezdte. "Teregettem a ruhákat az erkélyen, mire odalentről a lányok fiúi fölkiabáltak, hogy menjek a kurva anyámba, miért csurgatom rájuk a vizet. Hát tudják, kinek mondják ezt!"
Tóth Kálmán káplán,
az óbékásmegyeri gyülekezet helyettes pásztora hallott a történtekről, a hívek beszámoltak neki. Nem osztja a sátánista verziót, szerinte is csak álca az Antikrisztus-kelléktár, inkább primitív bosszú és ellenségeskedés motiválhatja a lépcsőház-háborút. Megtudjuk tőle azt is, hogy a Békásmegyer határában lévő dombon álló másfél mázsás keresztet (ahova a plébános levágott fejét kívánta szögezni a telefonáló) március 14. éjszaka ledöntötték barbár kezek. "Nem hiszem, hogy sátánisták voltak, hanem inkább olyanok, akiknek nem tetszik a kereszt", véli a káplán, aztán így folytatja: "Nem az a célunk, hogy azokat az embereket megbüntessék, akik ezt tették, hanem hogy megértessük velük, mi is az a kereszt."
A békásmegyeri rendőrőrs parancsnoka, Szemrei Zoltán főhadnagy tőlünk hall először a keresztdöntésről. "Nem érkezett hozzánk sem bejelentés, sem pedig följelentés. Olyan bejelentést kaptunk, hogy a dombon a gyerekek a keresztre kötelet tettek, azon hintáznak."
Tud róla, hogy a lakók gyanakodnak valakire, de "csak kellő bizonyítékok birtokában" tudnak fellépni. "Hogy a szomszédok mit mondanak, az egy dolog." Az ügyben nyomoznak, a leveleket már írásszakértő veti egybe a lakóktól vett írásmintákkal. Szűkül a kör.
Tódor János
