Hogyan csináltak Sorosból főellenséget

  • narancs.hu
  • 2019. január 14.

Belpol

George Birnbaum, Arthur Finkelstein üzlettársa először beszél arról, hogyan dolgozták ki a Soros Györgyöt támadó kampányt a Fidesz számára.

Az eddig titkolt hátterről több svájci napilap hétvégi mellékleteként szolgáló Magazin nevű lapban megjelent - 24.hu által szemlézett - interjúban vall az egyik ötletgazda. George Birnbaum részletesen elmeséli, hogyan alkották meg Arthur Finkelsteinnel közösen a tökéletes ellenségképet a Fidesz számára. (A 2017-ben elhunyt Finkelstein pályaképéről 2013-ban jelent meg átfogó cikk a Magyar Narancsban.)

Finkelstein elsőként ismerte fel, hogy milyen erős hatása lehet a negatív kampánynak. Finkelstein szerint minden választás már a szavazás előtt eldől, a legtöbb ember ugyanis már a kezdetektől fogva tudja, hogy kire fog szavazni és nagyon nehéz őket eltántorítani a döntésüktől. Ezért inkább demotiválni kell a választókat.

Finkelstein pedig egy igazán hatásos negatív kampány-módszert dolgozott ki, az úgynevezett elutasító szavazást (rejectionist voting).

Az Amerikában kitalált módszert Finkelstein aztán kivitte a nemzetközi politikai piacra is, 2008-ban jutottak el Orbánig. Hivatalosan a Fidesz-közeli Századvég Alapítvány kötött velük egyéves szerződést.

Birnbaum a svájci lapnak úgy fogalmazott:  „Még azelőtt lesöpörtük a szocialistákat az asztalról, hogy elkezdődött volna a választás”. Ma is nehezen hiszi el, hogy mennyire könnyű dolguk volt.

A következő kampányhoz új célpont kellett. Az új ellenség a „finánctőke” lett, meg „a külföldi bürokraták” és a terv tökéletesen bevált. De a 2014-es győzelem után ismét tovább kellett lépni. A következő kampány két elemre épült.

Az egyik Orbánnak az a rögeszméje volt, hogy létre kell hozni egy alternatív, az eddigieknél drámaibb történelmi narratívát Magyarország számára, ebben pedig segítségére volt Schmidt Mária. A Terror Háza főigazgatója a Hitlerrel lepaktáló Magyarországot rendre ártatlan áldozatként állítja be, amelyet ellenségek vettek körül és amely bátran megvédte az identitását. Schmidt szerint a magyar nemzet állandó ostrom alatt áll, hol az oszmánok, hol a nácik, hol pedig a kommunisták által, és Magyarország feladata az, hogy visszaszorítsa a külső befolyást és

A másik elem Birnbaum elmondása szerint „a Magyarországot megtámadó finánctőke” motívumának továbbfejlesztése volt, amihez viszont kelllett egy konkrét személy. Ez lett Soros György, a Magyarországot támadó, és közben a háttérhatalmat irányító tökéletes ellenség.

Orbán Viktor feltétlenül megbízott Finkelsteinben, ezért nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy Soros legyen az új ellenség.

Soros tökéletes választásnak bizonyult. Egyrészt rá lehet aggatni a liberális címet, másrészt megtestesíti azt, amit a konzervatívok annyira utálnak sikeres baloldaliakban: egy pénzügyi spekuláns, aki közben gyengébb kapitalizmust szeretne. Harmadrészt nem politizál, így nincsenek politikai eszközei a visszavágásra és még csak nem is él az országban.

Birnbaum ma is büszke a találmányukra:

"Ez volt az összes termékünk közül a legegyszerűbb."

A Soros elleni hadjárat 2013. augusztus 14-én kezdődött a kormánypárti Heti Válaszban megjelent cikkel, amely az állítólag Soros György által irányított civil szervezetek ellen irányult. Ekkor született meg az a a kormány és a kormánypárti sajtó által terjesztett összeesküvés-elmélet is, amely szerint Soros Magyarországot támadja.

A propaganda folytatását elősegítette 2015-ös migrációs krízis és egy esszé, amelyben Soros György azt vetítette előre, hogy a közeljövőben évente egymillió menekült érkezik majd az Európai Unióba. Ezt nevezte el később a kormánypropaganda Soros-tervnek és így lett Soros Györgyből a főellenség, aki a Fidesz szerint menekültekkel akarja elárasztani Európát és Magyarországot.

Innen már csak egy lépés volt, hogy Vlagyimir Putyint lemásolva (aki Szentpéterváron bezáratott egy Soros által is finanszírozott egyetemet) a kormány nekimenjen a CEU-nak. Aztán jött a plakátos gyűlöletkampány és célba értek: ő lett a gonosz megtestesítője.

Hivatalosan a Fidesz sosem ismerte el, hogy az amerikai kampányszakértők segítették volna a munkájukat.

A Finkelstein-Birnbaum páros annyira jól működő terméket állított elő, hogy még exportálniuk is sikerült. Kolumbiától, Izraelen és Kenyán keresztül Ausztráliáig számos országban bukkantak fel Soros-ellenes hangok.

Az interjúban az is felmerült, hogy a Soros ellenes támadásoknak van-e zsidóellenes felhangja.  A két zsidó, Birnbaum és Finkelstein által felépített ellenségkép kísértetiesen hasonlít az egyik legrégibb antiszemita toposzra, a gonosz, kapzsi, világuralomra törő zsidóéra. A vallását gyakorló Birnbaumot még a feltételezés is felháborítja, hogy köze lenne egy antiszemita kampányhoz:

"Amikor kitaláltuk a kampányt, egyetlen másodpercre se jutott eszünkbe, hogy Soros zsidó."

Az azóta elszaporodott antiszemita támadásokért Birnbaum egyáltalán nem érzi felelősnek magát:

"A mi kampányunk senkit nem tett antiszemitává, aki azelőtt nem volt az. Legfeljebb mutattunk nekik egy új áldozatot, más nem történt."

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.