Kiutasítástól mentett meg a bíróság egy orosz ellenzéki aktivistát

  • narancs.hu
  • 2023. január 11.

Belpol

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerint nem kellett volna félnie a hazatéréstől, a Fővárosi Törvényszék ezt máshogy látta.

2017 óta Magyarországon él, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kiutasította volna, de továbbra is nálunk maradhat Jevgenyij Beljakov 35 éves történész a Fővárosi Törvényszék szerdai ítélete nyomán.

Az orosz emberi jogi, ellenzéki aktivista történetét a Telex cikke ismerteti

Beljakov Vlagyivosztokban született. 21 évesen felvették a CEU-ra, így Magyarországra készült. Felhívta egy férfi az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) azzal, hogy tud a terveiről, és találkozni akar vele. A találkozón, egy parkban az ügynök azt bizonygatta, hogy a CEU narancsos forradalmat tervez Oroszországban. Később a szolgálat másik tisztje arra akarta rávenni, hogy a CEU-ról küldjön jelentéseket. Magyarországon élő orosz újságírókkal kellett volna felvennie a kapcsolatot, de ezt nem tette meg. Akkor, 2008-ban még lehetett ilyen kérésre nemet mondani. Már Magyarországon tanult Beljakov, amikor az édesanyja felhívta otthonról, igaz-e, hogy kérte a felvételét az Egységes Oroszország Pártba, mert névre szóló tagsági igazolványt hoztak neki. Beljakov azonban sosem jelentkezett Putyin pártjába.

Az orosz férfi történészdiplomát szerzett a CEU-n, majd jogvédő szervezeteknél dolgozott, 2014-15-ben már Moszkvában, a Human Rights Watchnál. Utóbb bíróságra is került a tevékenysége miatt: egy tüntetésen való részvétele miatt pénzbüntetést kapott, pedig épp csak odaért a demonstrációra, meg sem szólalt, már vitték is a rendőrök. A bíró, aki ítélkezett az ügyében, káromkodva beszélt róla és a hozzá hasonló aktivistákról a tárgyaláson. Később dolgozott a Novaja Gazeta újságnak, de egyik cikkét, amely egy csecsenföldi korrupciós ügyről szólt, nem jelentették meg, miután informátora nyomtalanul eltűnt. Beljakov tapasztalta, hogy az állami sajtó munkatársai követték a jogvédőket, hogy beszámoljanak „sorosista tevékenységükről”.

2017-ben visszatért Magyarországra, majd még néhányszor hazautazott, és ilyenkor előfordult, hogy odaléptek hozzá a repülőtéren,  a nevén szólították, megjegyezték, hogy milyen régen volt itthon, kérdezték, merre járt. Beljakov attól tart, ha most hazamenne, már a reptéren kihallgatnák, és mivel az orosz rendszert kritizáló cikkeket írt, melegjogi aktivista, jogvédő munkát folytatott, és tiltakozott az ukrajnai háború ellen, hazaárulással is vádolhatnák. 

Márpedig majdnem haza kellett térnie, mert 2022 júniusáig hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét, és közben lejárt az orosz útlevele. Újabb hosszabbítási kérlemét a magyar hatóságok elutasították, ez azt jelentette, szeptember 13-áig maradhatott volna az országban. Beljakov ekkor a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. Fazekas Tamás ügyvéd vállalta a képviseletét, pert indítottak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság határozatával szemben.

A Fővárosi Törvényszék előtt az OIF jogi képviselője azzal érvelt, hogy Beljakov érvei, amelyeket azért sorolt fel, miért nem tanácsos hazamennie, mind feltételezésen alapulnak: hogy mi lesz, ha újra aktivistaként szeretne dolgozni, ha az FSZB megint zaklatja, ha behívják katonának. Az viszont tény, hogy a tartózkodási engedélye lejárt. A bíróság azonban úgy látta, hogy a Beljakov által említett szempontokat nem mérlegelte megfelelően a hatóság. 

A cikk szerint az orosz férfi helyzete nem rendeződött végleg. Ha menedékjogot szeretne kérni, ilyen kérelemmel vagy a kijevi, vagy a belgrádi magyar nagykövetségen jelentkezhet, mivel azonban az útlevele lejárt, nem lépheti át a határt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.