Kiutasítástól mentett meg a bíróság egy orosz ellenzéki aktivistát

  • narancs.hu
  • 2023. január 11.

Belpol

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerint nem kellett volna félnie a hazatéréstől, a Fővárosi Törvényszék ezt máshogy látta.

2017 óta Magyarországon él, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság kiutasította volna, de továbbra is nálunk maradhat Jevgenyij Beljakov 35 éves történész a Fővárosi Törvényszék szerdai ítélete nyomán.

Az orosz emberi jogi, ellenzéki aktivista történetét a Telex cikke ismerteti

Beljakov Vlagyivosztokban született. 21 évesen felvették a CEU-ra, így Magyarországra készült. Felhívta egy férfi az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) azzal, hogy tud a terveiről, és találkozni akar vele. A találkozón, egy parkban az ügynök azt bizonygatta, hogy a CEU narancsos forradalmat tervez Oroszországban. Később a szolgálat másik tisztje arra akarta rávenni, hogy a CEU-ról küldjön jelentéseket. Magyarországon élő orosz újságírókkal kellett volna felvennie a kapcsolatot, de ezt nem tette meg. Akkor, 2008-ban még lehetett ilyen kérésre nemet mondani. Már Magyarországon tanult Beljakov, amikor az édesanyja felhívta otthonról, igaz-e, hogy kérte a felvételét az Egységes Oroszország Pártba, mert névre szóló tagsági igazolványt hoztak neki. Beljakov azonban sosem jelentkezett Putyin pártjába.

Az orosz férfi történészdiplomát szerzett a CEU-n, majd jogvédő szervezeteknél dolgozott, 2014-15-ben már Moszkvában, a Human Rights Watchnál. Utóbb bíróságra is került a tevékenysége miatt: egy tüntetésen való részvétele miatt pénzbüntetést kapott, pedig épp csak odaért a demonstrációra, meg sem szólalt, már vitték is a rendőrök. A bíró, aki ítélkezett az ügyében, káromkodva beszélt róla és a hozzá hasonló aktivistákról a tárgyaláson. Később dolgozott a Novaja Gazeta újságnak, de egyik cikkét, amely egy csecsenföldi korrupciós ügyről szólt, nem jelentették meg, miután informátora nyomtalanul eltűnt. Beljakov tapasztalta, hogy az állami sajtó munkatársai követték a jogvédőket, hogy beszámoljanak „sorosista tevékenységükről”.

2017-ben visszatért Magyarországra, majd még néhányszor hazautazott, és ilyenkor előfordult, hogy odaléptek hozzá a repülőtéren,  a nevén szólították, megjegyezték, hogy milyen régen volt itthon, kérdezték, merre járt. Beljakov attól tart, ha most hazamenne, már a reptéren kihallgatnák, és mivel az orosz rendszert kritizáló cikkeket írt, melegjogi aktivista, jogvédő munkát folytatott, és tiltakozott az ukrajnai háború ellen, hazaárulással is vádolhatnák. 

Márpedig majdnem haza kellett térnie, mert 2022 júniusáig hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét, és közben lejárt az orosz útlevele. Újabb hosszabbítási kérlemét a magyar hatóságok elutasították, ez azt jelentette, szeptember 13-áig maradhatott volna az országban. Beljakov ekkor a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. Fazekas Tamás ügyvéd vállalta a képviseletét, pert indítottak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság határozatával szemben.

A Fővárosi Törvényszék előtt az OIF jogi képviselője azzal érvelt, hogy Beljakov érvei, amelyeket azért sorolt fel, miért nem tanácsos hazamennie, mind feltételezésen alapulnak: hogy mi lesz, ha újra aktivistaként szeretne dolgozni, ha az FSZB megint zaklatja, ha behívják katonának. Az viszont tény, hogy a tartózkodási engedélye lejárt. A bíróság azonban úgy látta, hogy a Beljakov által említett szempontokat nem mérlegelte megfelelően a hatóság. 

A cikk szerint az orosz férfi helyzete nem rendeződött végleg. Ha menedékjogot szeretne kérni, ilyen kérelemmel vagy a kijevi, vagy a belgrádi magyar nagykövetségen jelentkezhet, mivel azonban az útlevele lejárt, nem lépheti át a határt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.