A Szegedi Egyetem kifizetné diákjai kieső Erasmus+ költségeit

  • Bod Péter
  • 2023. január 11.

Belpol

Az alapítványi formában működő szegedi egyetem kuratóriuma már tárgyalt az Erasmus+ tervezett felfüggesztéséről. 

A Szegedi Tudományegyetemnek megvolna a válasza arra, ha az Európai Bizottság megvonná hallgatóitól az Erasmus+ oktatási csereprogramra szánt uniós pályázati forrást: saját költségvetéséből finanszírozná a szegedi diákok külföldi tanulmányait.

Erről Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) működtető alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt a Szeged.hu-nak. Az egyetemi vezető szó szerint azt mondta a helyi hírportálnak: „Amennyiben a hallgatói mobilitás szempontjából fontos Erasmus+ források hozzáférhetetlenné válnának, akkor az egyetem saját forrásból biztosítani fogja, hogy a hallgatói mobilitás legalább a jelenlegi szinten fennmaradhasson”.

Mint kiderült, a szegedi egyetem kuratóriuma már tárgyalt az Erasmus+ tervezett felfüggesztéséről, és mint kiderült, teljes volt a tagok között az egyetértés, hogy kieső uniós forrást pótolni kell, és pótolni is fogják, amennyiben ez szükségessé válik.

Az idő rövidsége miatt egyelőre nem tudni, mekkora összegről lenne szó a szegedi egyetem esetében, aminek felhasználása csak a következő tanévben válna esedékessé, ha addig a magyar kormány nem tud megegyezni az Európai Bizottsággal a jelzett pályázat felfüggesztésének visszavonásáról.

Mint ismert, hogy az Európai Bizottság két fontos, a felsőoktatást érintő uniós pályázat felfüggesztéséről hozott nemrégiben döntést. Így az alapítványi fenntartásban lévő magyarországi egyetemek a következő tanévtől nem juthatnak hozzá az Erasmus+ oktatási csereprogram pályázati összegeihez, valamint a Horizon Europe, európai kutatásokat és fejlesztéseket támogató uniós pályázati lehetőségekhez.

Az EU egyrészt azt tartja aggályosnak, hogy az alapítványokba kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését, másrészt azt is, hogy magas rangú politikai tisztségviselők kerülnek az alapítványok vezetőségébe. Ha ezeket korrigálja a kormány, akkor kaphatják meg újra ezeket a támogatásokat a kiszervezett egyetemek.

A kormány részéről a Kulturális és Innovációs Minisztérium reagált közleményben, amelyben arról írtak, hogy a most futó programokat nem érinti a döntés, márciusig pedig még egyeztetnek. Navracsics Tibor uniós forrásokért is felelős területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, bízik benne, hogy csak félreértésről lehet szó, az Európai Bizottság azonban megerősítette, hogy aggályaikat már korábban is jelezték a kormánynak.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.