A Szegedi Egyetem kifizetné diákjai kieső Erasmus+ költségeit

  • Bod Péter
  • 2023. január 11.

Belpol

Az alapítványi formában működő szegedi egyetem kuratóriuma már tárgyalt az Erasmus+ tervezett felfüggesztéséről. 

A Szegedi Tudományegyetemnek megvolna a válasza arra, ha az Európai Bizottság megvonná hallgatóitól az Erasmus+ oktatási csereprogramra szánt uniós pályázati forrást: saját költségvetéséből finanszírozná a szegedi diákok külföldi tanulmányait.

Erről Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) működtető alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt a Szeged.hu-nak. Az egyetemi vezető szó szerint azt mondta a helyi hírportálnak: „Amennyiben a hallgatói mobilitás szempontjából fontos Erasmus+ források hozzáférhetetlenné válnának, akkor az egyetem saját forrásból biztosítani fogja, hogy a hallgatói mobilitás legalább a jelenlegi szinten fennmaradhasson”.

Mint kiderült, a szegedi egyetem kuratóriuma már tárgyalt az Erasmus+ tervezett felfüggesztéséről, és mint kiderült, teljes volt a tagok között az egyetértés, hogy kieső uniós forrást pótolni kell, és pótolni is fogják, amennyiben ez szükségessé válik.

Az idő rövidsége miatt egyelőre nem tudni, mekkora összegről lenne szó a szegedi egyetem esetében, aminek felhasználása csak a következő tanévben válna esedékessé, ha addig a magyar kormány nem tud megegyezni az Európai Bizottsággal a jelzett pályázat felfüggesztésének visszavonásáról.

Mint ismert, hogy az Európai Bizottság két fontos, a felsőoktatást érintő uniós pályázat felfüggesztéséről hozott nemrégiben döntést. Így az alapítványi fenntartásban lévő magyarországi egyetemek a következő tanévtől nem juthatnak hozzá az Erasmus+ oktatási csereprogram pályázati összegeihez, valamint a Horizon Europe, európai kutatásokat és fejlesztéseket támogató uniós pályázati lehetőségekhez.

Az EU egyrészt azt tartja aggályosnak, hogy az alapítványokba kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését, másrészt azt is, hogy magas rangú politikai tisztségviselők kerülnek az alapítványok vezetőségébe. Ha ezeket korrigálja a kormány, akkor kaphatják meg újra ezeket a támogatásokat a kiszervezett egyetemek.

A kormány részéről a Kulturális és Innovációs Minisztérium reagált közleményben, amelyben arról írtak, hogy a most futó programokat nem érinti a döntés, márciusig pedig még egyeztetnek. Navracsics Tibor uniós forrásokért is felelős területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, bízik benne, hogy csak félreértésről lehet szó, az Európai Bizottság azonban megerősítette, hogy aggályaikat már korábban is jelezték a kormánynak.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.