Konrád György: „A gyűlöletkeltés mániákus ismételgetése roppant gyanús”

Belpol

Az író szerint egyértelműen antiszemita a Soros György elleni kampány.

A legfrissebb Magyar Narancsban Konrád György beszél Soros Györgyhöz való viszonyáról, Benjamin Netanjahu politikájáról, a menekültválságról és Európa jövőjéről is. A következő részletben a plakátkampányról kérdezzük:

MN: Ön szerint antiszemita ez a kampány?

KGY: Persze, ezt én mondtam először, talán Kálmán Olga műsorában. Ha egy embert céltábla gyanánt kipécéznek, akkor az az ember emblémája valaminek. Mi az a három-négy szó, amivel Sorost jellemezni lehet? Gazdag, amerikai, a világ egyik legnagyobb filantrópja... A következő jelző óhatatlanul Soros zsidósága lesz. Számomra ez egészen nyilvánvaló. Körülbelül egyidősek vagyunk, ő is védett házban lakott a Pozsonyi úton, túlélte, emigrált. Az előző rezsim vége felé a magyarországi kulturális üzem fenntartásához körülbelül ugyanakkora összeggel járult hozzá, mint a Művelődési Minisztérium.

(...)

MN: A kormány azzal védekezik, hogy ők nem említik Soros származását, és nem is ez a bajuk vele, hanem éppen az említett Soros Alapítvány támogatási politikája. Milyen mechanizmusokon keresztül hathat egy olyan antiszemita kampány, amelyben nem említik a zsidókat?

KGY: Itt vagy ott azért megjelenik a sajtóban Soros zsidósága. Még én is leírtam, hogy 1948-ban emigrált, és hozzám hasonlóan túlélte azt a nem könnyű periódust, amikor a hazája meg akarta ölni.

MN: Erre mondja a fideszes Gulyás Gergely, hogy pont a kormány ellenfelei hozzák be Soros zsidó származását a diskurzusba.

KGY: Azért úgy hallom, sok helyütt rá van írva a képére, hogy büdös zsidó. Ez egy sztereotípia: a milliárdos, aki mindenfélét támogat a sok pénzéből, elment Magyarországról, és minden bizonnyal zsidó. A gyűlöletkeltés mániákus ismételgetése, az, hogy az egy szem Soroson kívül nem bírnak mást találni a gyűlölet tárgyául, már roppant gyanús.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.