Korányi Dávid Márki-Zay külföldi támogatásáról: külföldön élő magyarok adták össze a pénzt

  • narancs.hu
  • 2022. október 12.

Belpol

Az Action for Democracy nevű szervezet hazai vezetője Facebook-posztban reagált a vádakra. 

Nyilvánosan elérhető Facebook-bejegyzésben szólalt meg Korányi Dávid, az Action for Democracy nevű szervezet hazai vezetője arról, hogy Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból júniusban. Az ügyben a Fidesz a nemzetbiztonsági bizottságot is össze akarja hívni.

Korányi korábban Bajnai Gordonnal dolgozott, most Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadója, félig pedig az Egyesült Államokban él, a posztjában pedig arról ír, hogy most a magyar kormánypártok és a propagandamédiájuk közellenséget próbálnak faragni belőle, mert az általa alapított és vezetett Action for Democracy "olyan magyar civil szervezeteket merészelt támogatni, amelyek a demokráciáért küzdenek" – fogalmazott Korányi.

Arról ír, hogy a családja történeteiből jól ismeri a diktatúrákat, a megfélemlítést, a hazaárulózást, az ügynöközést, az idegenszívűzést, de "azt álmomban sem gondoltam volna, hogy engem egy EU és NATO tagállam kormányának uszítására, árulónak és ügynöknek nevezzenek 2022-ben, hogy ellenem folytassanak hazug lejárató hadjáratot, engem és családomat hétvégi sétáink közben otthonunk előtt lesből fotózzanak, és valószínűsíthetően azóta is megfigyeljenek".

Korányi azt írta, hogy az őt becsmérlő médiumokkal majd a bíróságon találkoznak, de szerinte a történet nem róla, és nem is Márki-Zay Péterről szól, hanem "a békaként lassan megfővő magyar demokráciáról", "a független gondolatiság elsorvasztásáról", "a civil társadalom aláásásáról, minden nem kormányzati ellenőrzés alatt álló, másképp gondolkodó szervezetet támogató stigmatizálásáról".

Úgy fogalmazott, hogy "mi nem tettünk mást, csak a magunk eszközeivel megpróbáltuk megerősíteni a magyar társadalom immunrendszerét, a civileket. Többek között azt a Nyomtass-Te-ist, amely megpróbálja áttörni a propaganda egyre vastagabb és fojtogatóbb falát a magyar vidéken. Valamint igen, azt az MMM-et, amely – emlékeztetőül – alulról építkező civil mozgalomként, a teljes magyar politikai elittel szemben – beleértve a hagyományos ellenzéki pártokat is – definiálva magát megkísérelte elmagyarázni, mit veszthetünk a demokrácia és a jogállam lebontásával, a keletre sodródással, az Ukrajna elleni orosz aggresszió mentegetésével és gyáva lapítással (miközben 1956 örököseinek hazudják magukat), a honfitársaink ellen folytatott gyűlöletkampányokkal. Méghozzá választási (és ne feledjük népszavazási) kampány időszakában. Mikor máskor kellene leginkább a demokratikus értékeket védő szervezeteket támogatnunk?"

Korányi arról írt, hogy ilyen célokra rutinszerűen adományoznak nemzetközi civil szervezetek, alapítványok pénzt, Magyarországon is, az Action for Democracy pedig stratégiai céljai, a demokrácia védelme és az autokráciák elleni harc keretében "rendszeresen szervez alulról építkező pénzgyűjtő kampányokat, ahol sok ezren adnak pénzt a helyi szervezetek megsegítésére".

Korányi arról is írt, hogy miért ne segíthetnék egymást határokon átívelve a demokrácia iránt elkötelezettek is, a poszt szerint pedig külföldön élő magyarok támogatásairól van szó: 

"Mi ráadásul az MMM-et – noha erre törvényi kötelezettség nem volt – csak a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből támogattuk, akik különleges joggal aggódnak az ország sorsát illetően."

"Büszke vagyok arra, amit az Action for Democracy tett, tesz és tenni fog. Magyarországon, Olaszországban, Braziliában, és mindenhol máshol, ahol a demokrácia ostrom alatt áll. Remény pedig mindig van. A magyar tanárok, diákok, és szüleik épp ezekben a napokban mutatják meg, mit is jelent igazán bátornak lenni. Egyszer ennek is vége lesz" – zárta a posztját. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.