„Kórházi fertőzés a világon mindenütt van, és az sem magyar sajátosság, hogy a húgyúti fertőzések száma ilyen magas – mondta lapunknak Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Magánszféraprojekt-vezetője. – A kérdés az, hogy tudnak-e tenni ellene az intézmények. Magyarországon úgy tűnik, nem.” A 2018-as évre vonatkozó kórházi fertőzési adatok november elején láttak napvilágot, a TASZ számításai szerint a három kötelezően jelentendő kórházi fertőzéstípusban összesen több mint 15 ezer esetet diagnosztizáltak és 541-en meg is haltak.
„Egyértelműen romló tendenciával kell szembesülnünk, ráadásul ezek csak a jelentett és diagnosztizált esetek. Nem tudjuk, hogy hány esetben nem ismerik fel a kórházi fertőzést és milyen a kórházak jelentési fegyelme” – tette hozzá Asbóth.
A témában korábban írt cikkünkhöz megkerestük több budapesti kórház ápolóját, egyikük akkor arra panaszkodott, hogy kevés a forrás a kézfertőtlenítőre, és a higiéniai feltételek sem ideálisak. Három év múltán most újra felkerestük: mint mondta, alapjaiban nem változott a helyzet. „Több kézfertőtlenítő-adagoló van a folyosókon, az biztos, viszont sokszor nincs benne folyadék. Olyan is előfordul, hogy valaki az egész üveggel kiveszi belőle és magával viszi, vagy letöri magát az adagolót is.” Szerinte van némi előrelépés, de ahogy közeledünk az év vége felé és nő a kórházak adóssága is, az év utolsó hónapjaira mindenből kevesebb jut, gyógyszerből és alkoholos kézfertőtlenítőből is. „A higiéniai feltételek folyamatosan romlanak, a takarítást kiszervezte a kórház egy külső cégnek, így számon sem tudjuk kérni a takarítókat, ha nem jól végzik a munkájukat.”
A kosz és a kaszás - Valóban fertőznek-e a magyar kórházak?
Nő a kórházi fertőzések száma, holott az ellenszer megvan - csak a forrás és a szemléletváltás hiányzik. És persze az intézményeket végre ki kellene emelni a lassan kőkorszakivá váló állapotból. Két hónappal ezelőtt 781 orvos hívta fel a figyelmet a betegbiztonság veszélybe kerülésére, amire Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár február elején a Magyar Időknek adott interjújában azzal reagált, hogy ha ez igaz, miért asszisztálnak ehhez.
A TASZ szerint a kórházi fertőzések magas számában emellett közrejátszhat még az, hogy a kórházaknak gyakran „ezeréves”, rossz infrastruktúrája van, nincs lehetőség a betegek izolálására, hogy az egészségügyi személyzetnek semmire sincs ideje, és az állandó rohanásban kevésbé figyelnek a kézhigiénére.
A csütörtökön megjelenő Narancsban annak jártunk utána, mi van a 2018-as kórházi fertőzési adatsor mögött, mik lehetnek az okok és megoldások, hogyan sikerült Angliában lecsökkenteni a fertőzések számát; és bemutatunk egy elképesztő történetet is egy betegről, aki csak egy MR vizsgálatra indult egy budapesti kórházba, de már hónapok óta küzd az ott kapott fertőzéssel.
A lapra itt fizethet elő.
Magyar Narancs
Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!
