Kormánytagok az adóparadicsomban – Az egy számjegyű szja előhírnökei

  • Böszörményi Jenő
  • 2014. július 2.

Belpol

5,5 százalék – ennyi a legalacsonyabb szja-ráta a miniszterek és államtitkárok között. A 16 százalékos általános kulcs eltérítését a családi kedvezmény okozza.

„Az adókat én is utálom” – mondotta Orbán Viktor miniszterelnök interjúnak álcázott szokásos péntek reggeli rádiószózatában egy komor februári reggelen. A kormányfő e véleményét azzal kapcsolatban osztotta meg hallgatóságával, hogy ő az egy számjegyű személyi jövedelemadó (szja) híveként tovább szeretné csökkenteni az aktuálisan 16 százalékos terhet. Néhány hónappal korábban Japánban tett látogatásán még merészebben fogalmazott, ott ugyanis a nullaszázalékos jövedelemadó kívánatosságáról értekezett tömören: „A jövedelemadó rossz dolog.” A japán üzletemberek minden bizonnyal lelkesen hallgatták a messziről jött rokon előadását, a szigetországban ugyanis progresszív jövedelemadózás van, 50 százalékos felső kulccsal.

A kormánytagok és az államtitkárok személyijövedelemadó-bevallásaiból június első napjaiban közzétett adatokból kitetszik, hogy a miniszterek és államtitkárok közül 2013-ban Szatmáry Kristóf NFM-államtitkárnak volt a legkisebb az szja-terhelése: 5,5 százalék. Főnöke, az állami költségvetésért felelős Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sem csengetett sokkal többet 7 százaléknál. Varga és Szatmáry mellett további hárman is a kormányfő által megálmodott adómennyország kapujában érezhetik magukat, jövedelemadó-terhelésük ugyanis 10 százalék alá csúszott. Vályi-Nagy Vilmos NFM-államtitkár alig több mint 6 százaléknyi, Németh Zsolt külügyi és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pedig a 8 százalékot éppen meghaladó szja-t fizettek 2013-ban.

A Karcagi Birkafőző Fesztiválon

A fiúk a Karcagi Birkafőző Fesztiválon

Fotó: MTI

A 16 százalékos általános kulcstól való eltérést természetesen a családi kedvezmény magyarázza, amely a magas jövedelmű és legalább háromgyermekes családok esetében érezteti legjobban és teljes körűen adócsökkentő hatását. Varga Mihály és Szatmáry Kristóf négygyermekes apukákként adóalapjukat nem kevesebb, mint 9,9 millió forinttal csökkenthetik, ami havonta 132 ezer (vagyis gyermekenként 33 ezer forint) plusz (azaz be nem fizetett adó) a családi büdzsében. A magyar állam tehát évente 1 584 000 forinttal támogatja az ő gyerekvállalásukat, míg egy átlagkeresetű négygyermekes magyar választóét mindössze 443 ezerrel. A Vargának és Szatmárynak havonta biztosított kedvezmény alig marad el a 2013. évi magyarországi nettó átlagkeresettől (150 ezer forint/hó), sőt az ország megyéinek többségében a nettó havi átlagkereset is ez alatt van.

A Vályi-Nagy és Németh által közölt adatokból rögtön nyilvánvaló, hogy adóterhelésük mélyen a 16 százalékos szint alatt van. Szatmáry, Szócska és Varga ennél szemérmesebbek: nem kötik a választópolgárok orrára, hogy a családi kedvezménnyel mennyire jól járnak. A nyilvánosságra hozott adatok – összevont adóalap és ennek adója – azonban árulkodók: Szócska és Varga valamivel több mint 7 millió, Szatmáry kevesebb mint 5 millió forint összevont adóalappal számolt. Pedig a miniszterek és államtitkárok havi egymillió körüli fizetését alapul véve első blikkre is legalább 12 milliós összeget kellene szerepeltetniük összevont adóalapként. Feltehetően azonban mindhárman a családi kedvezménnyel csökkentett összeget közölték, ami így azt a látszatot keltheti a gyanútlan szemlélőben, hogy az átlagpolgárok többségéhez hasonlóan Varga és Szatmáry is a 16 százalékos adóterhet „nyögi”.

A számokkal való bűvészkedés persze nem egyedülálló a kormányban: Orbán Viktor miniszterelnök például évek óta rossz adatot ad meg összevont adóalapként (tényleges adóterhelése tavaly 12 százalék körül volt); politikailag nyilván károsnak gondolják, ha elsőre nyilvánvaló, hogy a gáláns családi adókedvezmény igazából a jómódúakat – így az állami főhivatalnokokat – premizálja. Varga Mihálytól azonban elvárható lenne, hogy az adópolitikáért felelős kormánytagként tisztában legyen az „összevont adóalap” adótörvényben rögzített fogalmával, annál is inkább, mert az elmúlt években még nem keverte a dolgokat: jó adatot adott meg.

A már emlegetett novemberi japán út során Varga Mihály is megerősítette, hogy a gazdaság teljesítőképességét figyelembe véve középtávon reális célkitűzés a 10 százalék alatti szja-kulcs. Ha ez, mondjuk, 9 százalékos kulccsal megvalósulna, jelenlegi fizetése és változatlan családi kedvezmény mellett Varga tényleges adóterhelése 3 százalék közelébe esne. Ami már tényleg (adó)paradicsomi állapot.

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.