„Nem maradunk adósok – egy a haza” – ezt a mottót hordta az a molinó, amely mögött elindult a békemenet a Széna térről. Az első sorban Pataky Attila rockzenész, Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap publicistája, Fritz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum vezetője, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok szakszervezet elnöke haladt. (A menetből ugyanakkor hiányzott Széles Gábor vállalkozó-laptulajdonos, aki januárban még szintén az első sorban haladt.) A Széna tértől a Széll Kálmán térig nyúló, több tízezres tömeghez útközben sokan csatlakoztak, amíg a menet Parlamenthez ért – ehhez alig fél órára volt szükség. Helyszíni tudósítónk szerint több tízezer ember kelt át a Margit hídon, az MTI azonban 150 ezer fősre becsülte a tömeget.
Békemenet
Fotó: Sióréti Gábor
A demonstrálók az 1848-as és az 1956-os forradalmak hőseit ezúttal a gonosz bankárhatalom elleni harchoz hívták segítségül, Magyarország pénzügyi hatalmakkal „vívott küzdelmében”. Erről tanúskodtak a
„Keletről tankkal 1956 – Nyugatról bankkal 2012”, illetve a „
Ez a haza magyar haza, bankár banda menjen haza”, valamint a „
Bem apó és Kossuth népe, menjünk együtt kéz a kézbe” szövegű transzparensek. A Tisza István Nemzeti Kör angol nyelvű feliraton közölte a világgal „Don’t hurt the magyars!’, míg Bayer Zsolt Ady Endrét idézve a disznófejű nagyurat emlegette, aki ellen bármikor készek összefogni, mert különben megöl minket. Csizmadia László, a CÖF szóvivője a tömeg láttán megállapította: létrejött az élő nemzeti konzultáció. Buzdítólag bejelentette, hogy a demonstrációhoz az előző napon a Lungo Drom is csatlakozott.
Induláskor a Székely himnusz után a Kossuth-nótát valaki Orbán Viktorra írta át, a miniszterelnök kalapjára hulló esőcseppeket vizionálva. Ez az átalakítás azonban kevésbé volt kreatív, nem úgy, mint Fritz Tamás Petőfi-parafrázisa, amely választás elé állította az egybegyűlteket: „Adósrabszolgák legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok!” A hazán kívül főképp Orbán Viktort vette védelmébe a békemenet: erről tanúskodtak a „Szeretünk, Viktor!”, illetve „Köszönjük, Viktor” feliratú táblák.
A miniszterelnök a Kossuth téren köszönte meg a békemenet tevékenységét. Az egyik transzparensen Orbán mellett több kormánytag is látható volt, de még a plágiumába belebukó exállamfő, Schmitt Pál, illetve Tarlós István főpolgármester is. A tábla készítője értelmező magyarázatot is adott: „Ők értünk, mi értük.”
Orbán Viktor a Kossuth téren
Fotó: Galló Rita
A menet a Kossuth téren csatlakozott a központi ünnepség résztvevőihez, de a tér nem telt meg teljesen. Orbán viszonylag rövid, mintegy negyedórás beszédében megjegyezte: „Október 23-a minden évben emlékeztet minket arra, hogy az 1956-os forradalmat leverők törekvései nem tűntek el a magyar közéletből.” Hozzátette: elég 2006 októberére, a lovasrohamra, a könnygázra gondolni. A beszédben Európa is kapott jó tanácsot: az EU-nak meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke. Orbán hangsúlyozta: „nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzák az országot”, illetve hogy „a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék”, valamint azt, hogy az „EU intézményei tiszteletlenek legyenek a magyarokkal”. A Belügyminisztérium becslése szerint a Kossuth téren 400 ezren hallgatták meg a miniszterelnök beszédét, aki a végén a Milla tüntetésén részt vevőknek is üzent, amikor azzal zárta: „Annyira élünk csak, amennyire Magyarország él.” A kormányfő ezt minden magyarnak címezte, „azoknak is, akik néhány száz méterre vannak most tőlünk”.
