Kövér: „Felejtsék el a fékek és egyensúlyok rendszerét, az egy hülyeség!”

  • narancs.hu
  • 2019. október 23.

Belpol

„Az a baj, egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a kormányt”.

„A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Index tudósítása szerint.

Kövér Lászlónak az egyetem hallgatói tehettek fel kérdéseket. Az egyik a törökök kurdokkal szembeni offenzívájára vonatkozott. Kövért azt mondta, történelmi igazságtalanság, hogy a nálunk nagyobb lélekszámú kurdoknak nincs egy anyaországuk. „Csak az a kérdést, hogy a politikában lehet-e különösen egy Magyarország méretű országnak az érzelmei, és ezen keresztül az erkölcsi érzéke szerint menni, vagy pedig pontosan, hideg fejjel, és adott esetben könyörtelenül kell definiálni a magyar érdekeket” – reagálta.

Szóba került az ellenzék is. Kövér szerint, Hadházy Ákos – akinek hétfőn egy komolyabb balhéja volt több fideszes képviselővel – egy „szerencsétlen beteg ember”: „Kár érte. (...) Félnótás, aki mindenféle obszcén dolgokat ír fel egy papírra, mint egy retardált kisgyerek” – mondta.

Hadházy a Narancsnak a balhéról: az arcomba hajolt, csúnyán beszélt

A független képviselő beszámolója a hétfői parlamenti dulakodásról. "Ott egy pillanatra összenéztünk Orbánnal, de nem szólt semmit, csak megakadt a beszédében" - mondta Hadházy Ákos nem sokkal azután, hogy kisebb balhé kerekedett a parlamentben abból, hogy táblákkal zavarta meg a választási eredményt értékelő miniszterelnök szónoklatát.

Említést tett Nagy Blanka diákakativistáról is, akit szerinte középiskolából rángattak ki, „hogy hülyét csináljanak belőle” a baloldaliak. Visszatért Hadházyra: úgy látja, 30 éve nem csinált senki olyat, mint ő, de „most már itt van a mérce” – a médiában, filmekben és a politikában is egyre erősebb képeket, impulzusokat kell küldeni.

Kövér László végül a Fideszről – ami egy „ösztönösen zseniálissá alakult képződmény” – és értekezett: a párt az alapértékeit tekintve semmit nem változott az elmúlt 30 évben. A fejlődésében van egy kontinuitás, nem tolódtak ide-oda, nem mozdultak el, legfeljebb a világ változott. Kövérben nincs rossz érzés, mert semmilyen bűnt nem követtek ell, nincs miért szégellniük magukat.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.