Kövér: „Felejtsék el a fékek és egyensúlyok rendszerét, az egy hülyeség!”

  • narancs.hu
  • 2019. október 23.

Belpol

„Az a baj, egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a kormányt”.

„A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Index tudósítása szerint.

Kövér Lászlónak az egyetem hallgatói tehettek fel kérdéseket. Az egyik a törökök kurdokkal szembeni offenzívájára vonatkozott. Kövért azt mondta, történelmi igazságtalanság, hogy a nálunk nagyobb lélekszámú kurdoknak nincs egy anyaországuk. „Csak az a kérdést, hogy a politikában lehet-e különösen egy Magyarország méretű országnak az érzelmei, és ezen keresztül az erkölcsi érzéke szerint menni, vagy pedig pontosan, hideg fejjel, és adott esetben könyörtelenül kell definiálni a magyar érdekeket” – reagálta.

Szóba került az ellenzék is. Kövér szerint, Hadházy Ákos – akinek hétfőn egy komolyabb balhéja volt több fideszes képviselővel – egy „szerencsétlen beteg ember”: „Kár érte. (...) Félnótás, aki mindenféle obszcén dolgokat ír fel egy papírra, mint egy retardált kisgyerek” – mondta.

Hadházy a Narancsnak a balhéról: az arcomba hajolt, csúnyán beszélt

A független képviselő beszámolója a hétfői parlamenti dulakodásról. "Ott egy pillanatra összenéztünk Orbánnal, de nem szólt semmit, csak megakadt a beszédében" - mondta Hadházy Ákos nem sokkal azután, hogy kisebb balhé kerekedett a parlamentben abból, hogy táblákkal zavarta meg a választási eredményt értékelő miniszterelnök szónoklatát.

Említést tett Nagy Blanka diákakativistáról is, akit szerinte középiskolából rángattak ki, „hogy hülyét csináljanak belőle” a baloldaliak. Visszatért Hadházyra: úgy látja, 30 éve nem csinált senki olyat, mint ő, de „most már itt van a mérce” – a médiában, filmekben és a politikában is egyre erősebb képeket, impulzusokat kell küldeni.

Kövér László végül a Fideszről – ami egy „ösztönösen zseniálissá alakult képződmény” – és értekezett: a párt az alapértékeit tekintve semmit nem változott az elmúlt 30 évben. A fejlődésében van egy kontinuitás, nem tolódtak ide-oda, nem mozdultak el, legfeljebb a világ változott. Kövérben nincs rossz érzés, mert semmilyen bűnt nem követtek ell, nincs miért szégellniük magukat.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.