Kövér László: A bírók csak a magyar állam vagy a Szent Korona nevében hozhatnak ítéletet

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. április 24.

Belpol

A bírói függetlenség nem abszolút, és nem öncélú - figyelmeztetett a házelnök.

A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián a Parlamentben.

"A bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik" - fogalmazott a házelnök.

Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, és nyolcvan évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség, a 20. század közepéig - mondta.

A házelnök "önkritikus" észrevételként hozzáfűzte: jogalkotói mulasztást történt, amikor nem szabályozták pontosan, hogy a bíróságok kinek vagy minek a nevében hirdetnek ítéletet.

"Elvi éllel kijelenthetjük, hogy az eljáró bíróságok csakis a magyar állam vagy az Alaptörvény szerint Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében hozhatják meg ítéleteiket" - mondta Kövér László.

Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása a cél az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Ehhez vezet a liberalizmus és az emberi jogok nevében terjesztett abnormalitás, teljes értékvesztés és a természet rendjének tagadása. Ez a lényege ma az európai politikának, ez a veszély fenyegeti az európai államokat - fejtegette a házelnök.

Minden világnézeti, szemléleti, értékrendi, politikai különbözőség mellett meg kell védeni közös jövőnk biztosítékát, a cselekvőképes államot - fűzte hozzá.

Darák Péter, a Kúria elnöke a rendezvény előtti rövid sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a magyar bírói függetlenség 99 százalékos, és csak azért nem mond 100 százalékot, mert azt nem illik.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.