Kövér szerint az ezeréves keresztény magyarság elveszítette a 20. századot, de hitét, reményét nem

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. június 2.

Belpol

A magyarságot önmagától elidegenítő erők legyőzéséről beszélt.

Nemzedékünk legfontosabb feladata, hogy újjáépítsük a hazaszeretet és összetartozás kultúráját – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Torockón, a hatodik alkalommal megrendezett Duna Napon.

"Mi, magyarok nemcsak gyászolhatjuk Szent István Magyarországának szétesését, de arra is emlékezhetünk, hogy nemzetünk összetartozása egy évszázada erősebbnek bizonyul azon erőknél, amelyek lelkileg is el akarnak bennünket szakítani egymástól, el akarják idegeníteni a magyarságot önmagától".

A politikus arról beszélt, hogy az ezeréves keresztény magyarság elveszítette ugyan a 20. századot, de nem veszítette el hitét, reményét és képességét arra, hogy megnyerje a 21-diket.

false

 

Fotó: MTI

"Ezért a mi nemzedékünk legfontosabb feladata, hogy újjáépítsük a hazaszeretet és összetartozás kultúráját. Ez a század legyen az építkezés és a megújulás ideje" – hangsúlyozta Kövér.

A házelnök felidézte, 2010 óta komoly utat jártunk be: megkezdődött Közép-Európa és azon belül is a Kárpát-medence újjáépítése. Az itt élő nemzetek közös erőfeszítéssel újra elhelyezték a térséget az európai tárgyalóasztaloknál, és száz esztendővel a trianoni katasztrófa után a Kárpát-medencében lassan, de biztosan elindulunk a nemzeti kiengesztelődés útján.

"Igaz ez akkor is, ha a múlt erői időről időre megakasztják ezt a folyamatot."

Kövér szerint 2010 óta olyan államunk van, amely nem hagyja magára nemzetét, hanem építi, olyan állam, amely a nagyvilágban élő minden magyar embernek biztosította az állampolgárság lehetőségét azért, hogy nemzetünk lelki és közjogi egységben összpontosíthassa erejét a szülőföldön való boldogulás érdekében.

"Tudjuk jól, hogy a világon szétszóródott magyarság minden közösségének más és más nehézségeket kell legyőznie azért, hogy megmaradhassunk egymásnak. Mások a gondok Venezuelában és Kárpátalján, mások a gondok az Úzvölgyében és a marosvásárhelyi oktatási intézmények körül, más gondokkal küzdünk Budapesten és Dunaszerdahelyen. A tömör székely mondás úgy tartja: sok a baj, s még gyűl' hozzá. Ha azonban összefogunk és összetartunk, nincs az a baj, melyre ne találnánk gyógyírt és megoldást, mert - mint a költő mondja - mi, magyarok, együtt erő vagyunk, szerteszét pedig csak gyöngeség" – mondta Kövér László.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.