Közel 800 orvos választotta inkább a külföldi munkát 2022-ben

  • narancs.hu
  • 2023. április 24.

Belpol

Míg 2012-ben csúcson volt az elvándorlás, 2020-ra cökken a tendencia, mostanra pedig újra egyre több orvos vállal inkább külföldi munkát.

2012-ben volt a csúcson a Magyarországot elhagyó orvosok száma, akkor 1106-an döntöttek úgy, hogy külföldön gyógyítanak tovább, vagyis pontosabban ennyi embernek állítottak ki a szakképesítésük külföldi elismertetéséhez szükséges hatósági bizonyítványt – írja az Országos Kórházi Főigazgatóság információira hivatkozva a napi.hu. A külföldi munkát választó orvosok száma aztán fokozatos csökkent: 2020-ban 702-en kértek ilyen bizonyítványt. Míg ezt követően újabb növekedés figyelhető meg, hisz' egy évvel később, 2021-ben már 733-an, tavaly, 2022-ben pedig 789-en.

Az igénylők között vannak azok a külföldiek is, akik orvostanhallgatóknak érkeztek az országba, majd tanulmányaik befejeztével hazaindulnak. Ők 2022-ben 326 voltak.

A lap azt írja,

az elvándorlás ellenére emelkedik a rendszerbe belépő fiatal orvosok száma,

igaz, nem túl meredeken, és a növekedés nem jelenti azt, hogy mindenhova jut elegendő orvos. Ezt Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatóságának vezetője mondta a Magyar Kórházszövetség tapolcai konferenciáján. Páva kitért az egészségügyi szakdolgozók helyzetére is, akik jóval rosszabbul teljesítenek utánpótlás kérdésében, mint az orvosok. 2017-2022 között az ápolók száma:

  • a 35-39 éves korcsoportban 11,6 ezer ápolóról 8,5 ezer ápolóra csökkent,
  • a 40-44 éves korcsoportban, 19 ezer főről 13 ezer főre mérséklődött,
  • az 50-54 éves korcsoportban pedig 15,4 ezer főről 18,9 ezer főre emelkedett.

Az adatokból kiderül az is, hogy a koronavírus-járvány óta az első ápolói szakképesítésüket szerzők száma is a felére csökkent. Míg 2020-ban valamivel több mint kétezren voltak, 2022-ben már csak 900-an.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.