Krusovszky Dénes: Kedves fiatal író, ne hagyd magad!

Belpol

Kormánypárti írók területfoglalása zajlik, természetesen a mi pénzünkből.

Minél több információ szivárog ki erről az ügyről, annál hátborzongatóbb az egész.

Lényegében itt területfoglalásról van szó, semmi másról. Két szebb (legalábbis irodalmi szempontból szebb) napokat látott erdélyi költő igyekszik a politikai széljárást legjobban kihasználva helyet szerezni magának/egymásnak. Orbán János Dénest mestere, Szőcs, átejtőernyőztette a kolozsvári kocsmapult mögül „a kormánypárti napilap” kultúrarovatának élére, de itt sem álltak meg. Most a fiatal irodalom terepét kívánják szépen ledózerolni.

OJD átveszi a Babérkoszorú-díjat, 2014

OJD átveszi a Babérkoszorú-díjat, 2014

Fotó: MTI

Vári Gyuri higgadt és (talán túlságosan is) finom cikke csak a felszínt kapargatja. Párhuzamként pedig az NKA-t és a Móricz Ösztöndíjat említi. De hát nem ezekről van szó! Ha én lennék a József Attila Kör meg a Fiatal Írók Szövetsége, nagyon gyorsan elkezdenék tiltakozni, összefogni, lobbizni ez ellen, ugyanis itt az ő pozícióikra tör ez az új brancs. Csak gondoljunk bele, hogy 150 millából mi mindenre lenne képes a két fiatal szervezet, akik ennek a pénznek a töredékéből dolgozzák ki a belüket. Bevált módszer lett az utóbbi években a fizetésekről való lemondás, az ingyenmunka, az állandósult önkénteskedés, mert a fogyó állami támogatások és eleve gyér magánmecenatúra mellett nem volt már fenntartható az a programstruktúra, amit a fiatal szervezetek a fiatal szerzők számára előremutatónak és minimálisan elégségesnek láttak.

Erre jönnek a levitézlett, Előretolt Helyőrség-es, „kormányközelivé” avanzsált és angazsált költők, és mesterük segítségével alapból több pénzzel indulnak, mint amit a másik két, kipróbált, sokszínű, bizonyított szervezet valaha is látott.

Minden, amit mondanak, arra utal, hogy itt irodalmi szervezet szintű működést képzeltek el: fiatalok támogatása programokkal (íróiskola, írótábor – ez így nem hangzott el konkrétan, de hát nyilván ilyen is lesz), könyvkiadással, jogi segítéssel (jogkereskedelemmel, akármit is jelentsen ez). Márpedig a másik két szervezet is ugyanezt csinálja már évek, évtizedek óta, magas színvonalon, alacsony költségvetéssel.

Ráadásul itt egy érdekkör, egy ízlésvilág kerül kizárólagos helyzetbe. A JAK és a FISZ ereje, hogy egyszerre képvisel többféle fiatal irodalmat, többféle ízlés- és véleménykört. Amikor OJD azt mondja, hogy az Előretolt Helyőrség ebben mennyire járatos, épp az irodalom sokszínűségéből űz gúnyt, és a JAK és a FISZ munkáját alázza le.

Ennyi erővel miért nem kap 150 milliót (plusz még a többit, ugye) a Sárkányfű köre, a Telep, az Előszezon, a Műút Szöveggyár, a Gömbhalmaz, meg még a többi, szintén bizonyított irodalmi csoport?!

Látható, hogy valami hasonló történik itt kicsiben, mint az MMA betörésével nagyobban pár éve. A két „klasszikus” szervezet helyett egy harmadikba folynak be a pénzek, és hamarosan majd jön az a retorika is, hogy de hát ők mindenkit szívesen látnak, arról nem is beszélve, hogy ilyen méretű bürokráciához, amit egy ilyen szervezetnek vinnie kell, iroda, irodák – ha nem egyenesen székház is – dukálna.

Kedves könyvkiadók (akikkel állítólag máris tárgyalásokba kezdtek), ne menjetek bele a könnyű nyereség érdekében ebbe a rossz játszmába, amiben nyerni nem lehet, viszont a lassan felépített renomét elveszíteni nagyon könnyű!

Kedves fiatal író, ne hagyd magad, legyél autonóm, ne rendeld alá magad kalandoroknak, politikai játékosoknak, és főleg ne váltsd apró (vagy kevésbé apró) pénzre a tehetségedet. Nem éri meg!

Krusovszky Dénes József Attila-díjas író, a Narancs külső munkatársa. Fenti szövege írói Facebook-oldalán jelent meg, az engedélyével közöljük itt is.

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”