Közel 40 ezer fővel csökkent Magyarország népessége 2020-ban - ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népmozgalom, 2020 című kiadványából.
2021. január 1-jén az ország népességének lélekszáma az előzetes adatok alapján 9 millió 730 ezer fő volt, 39,6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH kiemelte, hogy
a tavalyi népmozgalmi eseményeket nagymértékben befolyásolta a koronavírus okozta járvány, és bár nőtt a születések száma, de a halálozásoké még nagyobb mértékben.
A KSH hozzáteszi, a fogyásban nagymértékben szerepet játszott a koronavírus okozta járvány, ami különösen a halálozások számának alakulását érintette, de hatással volt a többi demográfiai jelenségre is.
Mint írják, 2020-ban 3,4 százalékkal több gyerek született, mint 2019-ben (összesen 92 233), 140 900 fő hunyt el, ez pedig
felgyorsította a természetes fogyás (48 667 fő) ütemét, ami 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Megjegyzik, hogy a születésszám-emelkedést kizárólag a gyermekvállalási kedv növekedése eredményezte, mivel a szülőképes korú nők létszámának hosszabb távú csökkenése tovább folytatódott 2020-ban is. A születésszám emelkedése mellett nőtt a teljes termékenységi arányszám (TTA) is, az előző évi 1,49-ról 1,55-ra. Szintén nőtt 2020-ban a házasságkötések száma, ezért tavaly a gyermekek közel 70 százaléka született házasságból és 30 százaléka házasságon kívül (egy évvel korábban ez az arány 61–39, két évvel ezelőtt 56–44 volt).
Számottevően emelkedett ugyanakkor 2020-ban a halálozások száma is.
A 140 900 fős halálozás 8,7 százalékkal – több mint 11 000 fővel – haladta meg az egy évvel korábbit, ami az elmúlt 21 év legmagasabb halálozási adata.
Tavaly 68 700 férfi és 72 200 nő hunyt el, a többlethalálozások 52–48 százalékos arányban oszlottak meg a férfiak és a nők között.
A természetes fogyás mértéke ugyanakkor eltérő volt az ország különböző területein: az 5 ezrelékes országos átlagnál jelentősen nagyobb volt a népességcsökkenés Békés, Zala, Nógrád és Somogy megyében, az átlagosnál alacsonyabb születési és a magasabb halálozási ráták következtében.
A nemzetközi vándorlás ráadásul csak csekély mértékben tudta ellensúlyozni 2020-ban a népesség természetes fogyását, ugyanakkor volt három olyan nagyobb területi egység, ahol a belföldi és a nemzetközi vándorlásnak köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott: ezek Győr-Moson-Sopron megye, Pest megye és Somogy megye. A legnagyobb mértékű, 15 ezrelékes lakosságcsökkenés 2020-ban Budapestet érintette.
A KSH adatai suerint 2020-ban 19 300 magyar állampolgár távozott külföldre, ami több mint kétezer fővel kevesebb a 2019. évinél, és ezzel egy időben 23 100, korábban kivándorolt, Magyarországon született magyar állampolgár költözött vissza. Ők elsősorban Ausztriából (34 százalék), Németországból (24 százalék), illetve az Egyesült Királyságból (21 százalék) tértek haza.
A tavalyi 67 301-re becsült házasságkötés 3,1 százalékkal, több mint kétezerrel múlta felül a 2019. évi értéket. Ennél több házasságot utoljára 1986-ban kötöttek. Csökkent ugyanakkor a válások száma, 2020-ban a bíróságok 15 200 házasságot bontottak fel, ami 14 százalékkal, mintegy 2400-zal kevesebb az egy évvel korábbinál, és ez volt az 1950-es évek vége óta a legalacsonyabb számú válás.
Emellett tavaly is csökkent a terhességmegszakítások száma, sőt a visszaesés üteme is gyorsult az előző évhez képest: a 2020. évi 23,9 ezer beavatkozás csaknem 1900-zal, azaz 7,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2019-ben. A 2020-ra becsült 15,4 ezer magzati halálozás 6,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Továbbra is megfigyelhető ugyanakkor a népesség elöregedési folyamata: 2021. január 1-jén száz gyermekkorúra közel 140 időskorú lakos jutott, szemben az előző évi 137-tel.
