A Narancs frissen megjelent, mai számában a politikusbőrbe bújt író, az LMP országgyűlési képviselője Kukorelly Endre többek között beszél a Jobbik és a Fidesz között ülés élményéről, a Fideszben uralkodó Móricka-szellemről, a civilben kedélyes, szólásra emelkedve azonban átváltozó Morvai Krisztináról, az LMP ajánlatáról, a képviselői testtartásról, a parlamenti focicsapat és egy német fiúegylet rokonságáról, valamint az áhítatról, mely Orbán vonulását kíséri.
Az oktatás kívánatos voltát így foglalta össze: "Ha az oktatás jó, olyan emberek jönnek ki belőle, akik fel vannak készítve rá, micsoda élvezeti forrás a magaskultúra. És nem kényszerülnek más drogokra. Például a drogra. Pia, szerencsejátékok, unalom, depresszió. Nincs szüksége rá. A magyarok legfőbb szórakozási formái a depi és az öngyi, úgy szórakoznak, hogy kurvára rosszkedvűek, unatkoznak, és megvetik egymást. Ezzel kéne felhagyni. Aki ki van képezve arra az oktatás által, hogy jó Mozartot hallgatni, meg az én könyveimet olvasni, az majd boldog lesz és jól fogja magát érezni. Akit nem pengeélesre szorított szájú, rosszkedvű, mérges kiskosztümben akarnokoskodó, az irodalmat ideológiák demonstrációs eszközének használó, az ártatlanok torkán szerencsétlen Nyirőt lepréselő nénik szorongatnak magyarórán, az rájön, hogy mennyire jó Mozartot hallgatni, és a kortárs irodalmat olvasni. És boldogan él, míg meg nem hal, örül, hogy luk van a seggén."
