Kulturális hírek

  • 2000. november 9.

Belpol

´SZI AUKCI"KAnnak ellenére, hogy több alkotás is rekordáron talált vevőre, az őszi szezon nyitányán mindhárom vezető aukciósház, a Sotheby´s, a Christie´s és a Philips is azt tapasztalhatta, hogy a vásárlók óvatosak. A Sotheby´s New York-i árverésén például a tételeknek csak a 60 százaléka kelt el, a rekordra tippelt, Jeune fille dans un jardin című Manet-kép 20,9 millió dollárral alig lépte át a becslés alsó határát.
Viszont rekordárat fizettek Matisse, Picasso, Giacometti és Maillol egy-egy munkájáért: Matisse La Robe Persane című festménye 17 millió dollárért kelt el (Sotheby´s; 14,8 millió volt az előző csúcs, 1995-ből), Picasso kék korszakából való képe, a Femme aux bras croisés 55,6 millióért (Christie´s; az 51,6 milliós korábbi csúcs 1989 óta élt), ez minden idők ötödik legdrágább, aukción eladott műve (az élen Van Gogh a Gachet doktor portréjával, 82,5 millióval, 1990-ből). Giacometti Grande femme debout című szobra 14,3 millió dollárért kelt el (a rekordja 7,48 millió volt), s 3,08 millió dolláron leütött, Lair című szobrával Maillol is jócskán megdöntötte 2,2 milliós rekordját.

A Központi Antikvárium 77. árverésén az összbevétel tíz százalékát, ötmillió forintot fizetett egy privát vásárló a legmagasabb áron leütött tételért, egy 1837-ből való kartográfiai ritkaságért, Buda és Pest illusztrált tájleírásáért. 4,2 millióért talált gazdára Bél Mátyás 1737-es, négykötetes munkája Magyarország topográfiájáról, 2,8 millióért egy 1624-ből való, Pázmány Péter fordította kötet Krisztus tanainak helyes követéséről, 2 millióért pedig Széchenyi István és felesége eddig ismeretlen, miniatűr képmása az 1820-as évekből.

BECKETT FILMEN Michael Colgan impresszárió és Alan Maloney filmproducer vászonra viszi Samuel Beckett mind a tizenkilenc drámáját. Eddig tizenhat készült el (köztük Atom Egoyan: Krapp´s Last Tape; Neil Jordan: Not I; Anthony Minghella: Play; David Mamet: Catastrophe), novemberben kezdik forgatni Dublinban a tizenhetediket: Michael Lindsay-Hogg rendezi (ismertebb filmjei a The Rolling Stones Rock and Roll Circus és a Let It Be című Beatles-doku), a főbb szerepeket a dublini Gate Theater színészei alakítják, akik nemrég Amerikában turnéztak a darabbal.

EUR"PAI FILMDÍJ Az Európai Filmakadémia és a francia-német kulturális tévécsatorna, az Arte közös zsűrijének döntése értelmében a francia Agnés Varda Les glaneurs et la glaneuse és a német Pepe Danquart Heimspiel című alkotása megosztva nyerte az idei Európai Filmdíj legjobb dokumentumfilmjének díját, melyet december 2-án adnak át Párizsban. Varda munkája a kukázókról, guberálókról szól, Danquarté egy kelet-berlini hokicsapat egy évéről, a Kelet és Nyugat közti kulturális különbségekről.

BOOKER-DÍJ: MARGARET ATWOOD The Blind Assassin (A vak gyilkos) című regényével a kanadai Margaret Atwood kapta az idei Booker-díjat, a legrangosabbnak számító brit irodalmi elismerést. Három korábbi műve (The Handmaid´s Tale, 1986; Cat´s Eye, 1989; Alias Grace, 1996) már szerepelt a díjra jelöltek között, ez nyert is. Az idei jelöltek szűkebb listáján rajta kívül Trezza Azzopardi, Matthew Kneale, a japán születésű Kazuo Ishiguro, az ír Michael Collins és Brian O´Doherty szerepelt. Az 1939-ben született írónőnek ez a tizedik regénye, műveit eddig 33 nyelvre fordították le. A díjátadó ünnepségen bejelentette: a 21 ezer fontot veszélyeztetett állatfaj(ok) megmentésére fordítja, még nem döntötte el, melyi(ke)kére. A Booker-díjat 1968-ban alapították, súlyát jelzi, hogy a tavalyi győztes, a dél-afrikai J. M. Coetzee Disgrace című regénye utóbb százezer keményfedelű példányban kelt el.

REHABILITÁCIó Moszkva központjában november 7-én felavatták Anna Ahmatova emlékművét, akinek a sztálini terrorról szóló versciklusa csak 1987-ben jelenhetett meg odahaza csonkítás nélkül. Vlagyimir Szurovcev bronzszobra Modiglianinak az Ahmatovát ábrázoló, képünkön látható rajza alapján készült. A szobrot az 1966-ban elhunyt költőnő egykori lakóháza udvarán állították fel, ahol a közeljövőben emlékművet kap Dosztojevszkij, Borisz Paszternak és Joszif Brodszkij is: mindannyian laktak itt.

A török kommunista és a szocialista párt képviselői ötszázezer aláírással támogatott petíciót adtak át Ecevit miniszterelnöknek: azt követelik, hogy adja vissza a török állampolgárságot Nazim Hikmetnek, aki 1963-ban moszkvai emigrációban hunyt el. Az egyik legismertebb modern török költő kommunista aktivistaként mintegy két évtizedet töltött börtönben, mielőtt 1951-ben elmenekült az országból. Ezután megfosztották állampolgárságától. A petíció nyitott kapukat dönget, a költőt ugyanis nemrég posztumusz rehabilitálták már, s készülnek születése 100. évfordulójának 2002-ben esedékes megünneplésére.

RÉGI-ÚJ DIREKTOROK A fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága döntése értelmében továbbra is a régi igazgatók vezethetnek öt budapesti színházat: Katona: Zsámbéki Gábor; Radnóti: Bálint András; Víg: Marton László (más jelentkező e három helyen nem volt); Új: Márta István (három jelentkező közül); Madách: Kerényi Imre (négy közül). E két utóbbit közhasznú társasággá kívánja átalakítani a főváros, Martonnak pedig meg kell vizsgáltatnia, működtethető-e az eddigiektől eltérő arculattal a Víghez tartozó Pesti Színház. (Lásd még 32. oldal.)

DÍJ Kertész Imre vehette át Berlinben a Die Welt című napilap és a Springer Kiadó 25 ezer márkával járó idei irodalmi díját. Kertészt egyébként (Esterházy Péter és Nádas Péter társaságában) felkérték, hogy rezidens íróként vegyen részt a jövő évi Salzburgi Ünnepi Játékokon.

Párizsban bejelentették: az idei Medicis-díjat a 28 éves Yann Apperry kapja Diabolus in musica című regényéért, a Femina-díj nyertese pedig Camille Laurens, a Dans ce bras-la című regény szerzője.

GYÁSZ 72 éves korában elhunyt Vernel Fournier: a New Orleans-i születésű jazzmuzsikust a világ egyik legjobb seprűs dobosaként tartották számon, olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Charlie Parker, Dizzy Gillespie és Ahmad Jamal.

POSZTUMUSZ SEGHERS Novemberben lenne százéves Anna Seghers: az évfordulóhoz időzítve jelentette meg egy berlini kiadó az eddig publikálatlan, Jans muss sterben című regényét. A két világháború között keletkezett művet Párizsban találta meg fia, Pierre Radvanyi. A Netty Radvanyi néven született, zsidó származású írónő 1933-ban menekült el Németországból, a háború után az NDK-ban telepedett le. Legismertebb regényét, A hetedik keresztet Spencer Tracy főszereplésével vitték naivan antifasiszta hollywoodi filmre.

YOUSSOU N´DOUR, A NAGYKÖVET Gyors egymásutánban két nemzetközi szervezet aktivistája lett Youssou N´Dour: a szenegáli énekes (Gong Li kínai színésznő társaságában) a földgolyó élelmezési problémáival foglalkozó ENSZ-szervezet, a FAO, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO tiszteletbeli nagykövete lett. Utóbbi funkciójában a gyermekek kizsákmányolása ellen indított kampányban vesz részt.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)