Lapunktól tudta meg a polgármester, hogy a Rétvári-közeli alapítványhoz került Szob egyik értékes épülete

Belpol

A Dunakanyari Védegylet Alapítvány korábban Vácott is megszerzett egy állami tulajdonú ingatlant.

A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. Mindez azért érdekes, mert az alapítvány több szállal is kötődik a térség országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez.

Az ügy előzménye napjaink talán legforróbb váci közéleti témája: ahogy azt lapunk elsőként megírta, közvetlenül az áprilisi választás után a kormány a zebegényi székhelyű Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adott egy értékes belvárosi épületegyüttest. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora az a Bajor Gergő, aki a KDNP parlamenti frakciójának titkára, így a KDNP-frakciótag Rétvári Bence közvetlen munkatársa. Többször mutatkoztak már közösen, például legutóbb egy váci fideszes rendezvényen, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter is tiszteletét tette. A közelmúltban több cikkben mutattuk be, hogy különböző rendezvények, egyéb projektek finanszírozására mennyi állami támogatás érkezett az elmúlt években a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz (röviden: sok). 

 
Rétvári Bence, Varga Mihály, Bajor Gergő tortát vág Vácon
 

Az Átlátszó vette észre, hogy az alapítvány nem csak Vácon, hanem Szobon is kapott egy ingatlant az államtól a közelmúltban. Az Ipolysági utca 26.-Ady Endre utca 26. szám alatt található ingatlan több mint ezer négyzetméteres; a jelenlegi szobi négyzetméterárakra támaszkodó gyors becslésünk szerint több száz millió forint értékű lehet, de ennek pontos megállapításához részletesen ismerni kellene az épület és a hozzá tartozó telek paramétereit.

Szobon a vácihoz hasonlóan alakultak a dolgok. Egy 2016-os nyílt ülésről készült jegyzőkönyv szerint az önkormányzat szerette volna, ha a korábban a MÁV tulajdonában lévő ingatlant a város kapja meg, ugyanis lakásokat lehetett volna kialakítani az épületben. Erről határozati javaslat is készült.

„Ezt most hallom öntől”

– mondta Ferencz Gyöngyi polgármester, amikor felhívtuk hétfőn. A kisváros vezetője megkeresésünk során értesült először arról, hogy az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adta az ingatlant. 

A polgármester felidézte: szerették volna megkapni az épületet, de ez nem történt meg. Hozzátette, amennyiben Szobon valamilyen fejlesztést végeznek, „az mindig öröm a településen”. „Ha helyiek és a térségbeliek érdekeit képviseli és védi, ám legyen” – mondta Ferencz Gyöngyi. Azt azonban nem tudta, hogy milyen céllal kapta meg az alapítvány az államtól az ingatlant. 

„Persze, hogy ismerem ezt az alapítványt, hogyne ismerném” – mondta még a polgármester hozzátéve, semmilyen kommunikáció nem történt a Dunakanyari Védegylet Alapítvány részéről az ingatlant érintően. 

Harc a műgyűjtő és a város között

De térjünk vissza Vácra! Matkovich Ilona polgármester múlt pénteken sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Káptalan utca 16. szám alatti épületet tulajdonba adta az állam a zebegényi alapítványnak. Vác Város Önkormányzata közösségi teret szeretett volna létrehozni az ingatlanban, ezzel kapcsolatban látszólag előremutató egyeztetések folytak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel. 

A helyi kiadvány, a Váci Napló is foglalkozott a témával. A lap megkereste Bajor Gergőt; azonban az a Papp László válaszolt az újságnak, akinek a Káptalan utcai épületben tekinthető meg a gyűjteménye. Papp azt írta, az ingatlan az elmúlt pár évben leromlott, és az önkormányzat nem mutatott hajlandóságot a felújítására.

A váci újság cikke szerint viszont a városvezetés együttműködött Papp Lászlóval, az önkormányzat két és fél éve fizeti a Káptalan utca 16. küzözemi díjait. Az épületben egyébként Papp nem csak bemutatja, hanem árusítja is a képeit. A felek szerződése februárban lejárt, az önkormányzat pedig jelezte, elkezdené a felújítás tervezését, hogy később közösségi házként és kulturális térként átadja. Erről egyeztetett a polgármester az MNV-vel, ahonnan mindig pozitív válasz érkezett arra nézve, hogy a város megkaphatja-e az épületet – majd a vagyonkezelő felszólította az önkormányzatot, hogy kilencven napon belül ürítse ki.

Érdekesség, hogy Papp László levelében azt írta a lapnak, „létrejött egy együttműködés a Dunakanyar Védegylet Alapítvánnyal és a közös terveket Magyarország Kormánya is támogatta”. A gyűjtemény és az alapítvány célja, hogy „olyan kulturális tér jöhessen létre, ahol a képzőművészet mellett az irodalom és zeneművészet is szerepeltetheti magát. Polgári művészeti, kulturális központot szeretnének létrehozni, ahol a kultúra- és művészetszerető emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, eszmét cserélhetnek” – írta. 

Hozzátette, az önkormányzat eddig nem nyilvánította ki szándékát, hogy a „nagy értékű gyűjteményt” bármilyen formában be szeretné mutatni, vagy támogatni. Matkovich Ilona polgármester azonban erről azt nyilakozta a lapnak, írásos szerződés bizonyítja, hogy az önkormányzat a gyűjteményt eddig is bemutatta, és megegyeztek Papp Lászlóval, hogy a felújítás után kiállítás formájában ezt továbbra is megteheti. 

„Rétvári sokat segített”

Kíváncsiak voltunk Papp László és a Dunakanyari Védegylet Alapítvány együttműködésére, ezért megkerestük a műgyűjtőt. Állítása szerint ő fordult az alapítványhoz, ugyanis szerinte amilyen kiállításokat még az előző (még fideszes) ciklusban, nagyjából 9-10 év alatt összehoztak, azt a mostani városvezetés „mind kidobálta”. „Itt van Vác kultúra nélkül” – mondta hozzátéve, a saját öt évtizedes gyűjteménye lett volna az utolsó, és nem az épület kellett nekik, csak ki akarták őt dobni onnan. 

Rákérdeztünk a szerződésre, amely alapján Papp László az épületben továbbra is kiállíthatta volna a gyűjteményét. Azt mondta, a polgármester ezt „most mondja, miután háromszor felszólított, hogy hagyjam el a helyiséget”. Papp László megismételte: ki akarták tenni a Káptalan utca 16.-ból. 

Arra kérdésre, a kormányból ki intézte el, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz kerüljön az ingatlan, esetleg Rétvári Bence közbenjárása kellett-e hozzá, azt mondta: ő is sokat segített, de más is, viszont nincs felhatalmazva rá, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen róluk. Felvetettük, hogy „az együttműködés” részeként egy értékes állami ingatlan magánkézbe került; a műgyűjtő erre azt mondta, ha „ez az ára annak, hogy továbbra is a váciak igen jelentős kultúrépülete maradjon, és benne egy igen jelentős öt évtizedes gyűjtemény maradjon, ami soha többet nem lesz Vácon, ha elmegy az épületből, akkor menjen magántulajdonba”. 

Hozzátette, 

200 millióért vagy többért fel lesz újítva

az ingatlan a Dunakanyari Védegylet Alapítvány jóvoltából. „Öt évtizede hanyagolja az önkormányzat és most sincs egy forint betéve sem nekik (a költségvetésben – B. M.) felújításra” – tette hozzá. 

Megkerestük Vác Város Önkormányzatát, illetve a Dunakanyari Védegylet Alapítványt. Válaszaikról – amennyiben lesznek – külön cikkben számolunk be. 

(Címlapképünkön: Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) korábbi parlamenti frakcióvezetője, Ferencz Györgyi polgármester és Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (b-j) a szobi Duna-Ipoly Tanuszoda avatásán 2018. március 28-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.