Lapunktól tudta meg a polgármester, hogy a Rétvári-közeli alapítványhoz került Szob egyik értékes épülete

Belpol

A Dunakanyari Védegylet Alapítvány korábban Vácott is megszerzett egy állami tulajdonú ingatlant.

A Narancs.hu megkeresése nyomán tudta meg Szob polgármestere, hogy a város egy értékes ingatlanja a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz került egy kormányrendelet értelmében. Mindez azért érdekes, mert az alapítvány több szállal is kötődik a térség országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez.

Az ügy előzménye napjaink talán legforróbb váci közéleti témája: ahogy azt lapunk elsőként megírta, közvetlenül az áprilisi választás után a kormány a zebegényi székhelyű Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adott egy értékes belvárosi épületegyüttest. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány kurátora az a Bajor Gergő, aki a KDNP parlamenti frakciójának titkára, így a KDNP-frakciótag Rétvári Bence közvetlen munkatársa. Többször mutatkoztak már közösen, például legutóbb egy váci fideszes rendezvényen, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter is tiszteletét tette. A közelmúltban több cikkben mutattuk be, hogy különböző rendezvények, egyéb projektek finanszírozására mennyi állami támogatás érkezett az elmúlt években a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz (röviden: sok). 

 
Rétvári Bence, Varga Mihály, Bajor Gergő tortát vág Vácon
 

Az Átlátszó vette észre, hogy az alapítvány nem csak Vácon, hanem Szobon is kapott egy ingatlant az államtól a közelmúltban. Az Ipolysági utca 26.-Ady Endre utca 26. szám alatt található ingatlan több mint ezer négyzetméteres; a jelenlegi szobi négyzetméterárakra támaszkodó gyors becslésünk szerint több száz millió forint értékű lehet, de ennek pontos megállapításához részletesen ismerni kellene az épület és a hozzá tartozó telek paramétereit.

Szobon a vácihoz hasonlóan alakultak a dolgok. Egy 2016-os nyílt ülésről készült jegyzőkönyv szerint az önkormányzat szerette volna, ha a korábban a MÁV tulajdonában lévő ingatlant a város kapja meg, ugyanis lakásokat lehetett volna kialakítani az épületben. Erről határozati javaslat is készült.

„Ezt most hallom öntől”

– mondta Ferencz Gyöngyi polgármester, amikor felhívtuk hétfőn. A kisváros vezetője megkeresésünk során értesült először arról, hogy az állam a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak adta az ingatlant. 

A polgármester felidézte: szerették volna megkapni az épületet, de ez nem történt meg. Hozzátette, amennyiben Szobon valamilyen fejlesztést végeznek, „az mindig öröm a településen”. „Ha helyiek és a térségbeliek érdekeit képviseli és védi, ám legyen” – mondta Ferencz Gyöngyi. Azt azonban nem tudta, hogy milyen céllal kapta meg az alapítvány az államtól az ingatlant. 

„Persze, hogy ismerem ezt az alapítványt, hogyne ismerném” – mondta még a polgármester hozzátéve, semmilyen kommunikáció nem történt a Dunakanyari Védegylet Alapítvány részéről az ingatlant érintően. 

Harc a műgyűjtő és a város között

De térjünk vissza Vácra! Matkovich Ilona polgármester múlt pénteken sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a Káptalan utca 16. szám alatti épületet tulajdonba adta az állam a zebegényi alapítványnak. Vác Város Önkormányzata közösségi teret szeretett volna létrehozni az ingatlanban, ezzel kapcsolatban látszólag előremutató egyeztetések folytak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-vel. 

A helyi kiadvány, a Váci Napló is foglalkozott a témával. A lap megkereste Bajor Gergőt; azonban az a Papp László válaszolt az újságnak, akinek a Káptalan utcai épületben tekinthető meg a gyűjteménye. Papp azt írta, az ingatlan az elmúlt pár évben leromlott, és az önkormányzat nem mutatott hajlandóságot a felújítására.

A váci újság cikke szerint viszont a városvezetés együttműködött Papp Lászlóval, az önkormányzat két és fél éve fizeti a Káptalan utca 16. küzözemi díjait. Az épületben egyébként Papp nem csak bemutatja, hanem árusítja is a képeit. A felek szerződése februárban lejárt, az önkormányzat pedig jelezte, elkezdené a felújítás tervezését, hogy később közösségi házként és kulturális térként átadja. Erről egyeztetett a polgármester az MNV-vel, ahonnan mindig pozitív válasz érkezett arra nézve, hogy a város megkaphatja-e az épületet – majd a vagyonkezelő felszólította az önkormányzatot, hogy kilencven napon belül ürítse ki.

Érdekesség, hogy Papp László levelében azt írta a lapnak, „létrejött egy együttműködés a Dunakanyar Védegylet Alapítvánnyal és a közös terveket Magyarország Kormánya is támogatta”. A gyűjtemény és az alapítvány célja, hogy „olyan kulturális tér jöhessen létre, ahol a képzőművészet mellett az irodalom és zeneművészet is szerepeltetheti magát. Polgári művészeti, kulturális központot szeretnének létrehozni, ahol a kultúra- és művészetszerető emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, eszmét cserélhetnek” – írta. 

Hozzátette, az önkormányzat eddig nem nyilvánította ki szándékát, hogy a „nagy értékű gyűjteményt” bármilyen formában be szeretné mutatni, vagy támogatni. Matkovich Ilona polgármester azonban erről azt nyilakozta a lapnak, írásos szerződés bizonyítja, hogy az önkormányzat a gyűjteményt eddig is bemutatta, és megegyeztek Papp Lászlóval, hogy a felújítás után kiállítás formájában ezt továbbra is megteheti. 

„Rétvári sokat segített”

Kíváncsiak voltunk Papp László és a Dunakanyari Védegylet Alapítvány együttműködésére, ezért megkerestük a műgyűjtőt. Állítása szerint ő fordult az alapítványhoz, ugyanis szerinte amilyen kiállításokat még az előző (még fideszes) ciklusban, nagyjából 9-10 év alatt összehoztak, azt a mostani városvezetés „mind kidobálta”. „Itt van Vác kultúra nélkül” – mondta hozzátéve, a saját öt évtizedes gyűjteménye lett volna az utolsó, és nem az épület kellett nekik, csak ki akarták őt dobni onnan. 

Rákérdeztünk a szerződésre, amely alapján Papp László az épületben továbbra is kiállíthatta volna a gyűjteményét. Azt mondta, a polgármester ezt „most mondja, miután háromszor felszólított, hogy hagyjam el a helyiséget”. Papp László megismételte: ki akarták tenni a Káptalan utca 16.-ból. 

Arra kérdésre, a kormányból ki intézte el, hogy a Dunakanyari Védegylet Alapítványhoz kerüljön az ingatlan, esetleg Rétvári Bence közbenjárása kellett-e hozzá, azt mondta: ő is sokat segített, de más is, viszont nincs felhatalmazva rá, hogy a nyilvánosság előtt beszéljen róluk. Felvetettük, hogy „az együttműködés” részeként egy értékes állami ingatlan magánkézbe került; a műgyűjtő erre azt mondta, ha „ez az ára annak, hogy továbbra is a váciak igen jelentős kultúrépülete maradjon, és benne egy igen jelentős öt évtizedes gyűjtemény maradjon, ami soha többet nem lesz Vácon, ha elmegy az épületből, akkor menjen magántulajdonba”. 

Hozzátette, 

200 millióért vagy többért fel lesz újítva

az ingatlan a Dunakanyari Védegylet Alapítvány jóvoltából. „Öt évtizede hanyagolja az önkormányzat és most sincs egy forint betéve sem nekik (a költségvetésben – B. M.) felújításra” – tette hozzá. 

Megkerestük Vác Város Önkormányzatát, illetve a Dunakanyari Védegylet Alapítványt. Válaszaikról – amennyiben lesznek – külön cikkben számolunk be. 

(Címlapképünkön: Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) korábbi parlamenti frakcióvezetője, Ferencz Györgyi polgármester és Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (b-j) a szobi Duna-Ipoly Tanuszoda avatásán 2018. március 28-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.