„A szereplők beárazták a magyar korrupciót” – hangzott el a Transparency International (TI) Magyarország kedd délelőtti konferenciáján, ahol a szervezet legfrissebb korrupciós világfelmérését mutatták be.
A Transparency berlini központja 24. alkalommal készítette a Korrupciós Érzékelési Indexet, amely a világ 180 országát rangsorolja, és azt vizsgálja, hogy hol mekkora a korrupció. A TI 12 szervezet felmérése és értékelése alapján készíti el minden évben a listát, a különböző szervezetek pedig szakértőket és üzletembereket kérdeznek meg, hogy ők hogy látják egy-egy országban a korrupciót az állami intézményrendszer, gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján.
A konferencián Ligeti Miklós, a szervezet magyarországi jogi vezetője azt mondta, hogy idén is azok az országok szerepelnek jól, amik eddig. Az élen Dánia, Új-Zéland, és Finnország szerepel, de a sereghajtók között sincs meglepetés. A lista legvégén Szomália, Szíria, Dél-Szudán, Jemen és Észak-Korea áll.
|
Az Európai Unió egyik legkorruptabb országa lettünk
Ami azonban meglepő, hogy Magyarországnak sikerült javítani a tavalyi helyezéséhez képest: idén a 64. helyen állunk, ami két helyezéssel jobb, mint 2017-ben, amikor a 66. helyet foglaltunk el. Ez azonban nem jelenti azt a Transparency szerint, hogy örülnünk kellene. Miközben világviszonylatban közepesen korrupt országnak számít, Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legkorruptabb állama, tavaly csak Görögország és Bulgária teljesített rosszabbul nálunk, ami Ligeti szerint azt jelenti, hogy lassan már nincs hová süllyedni az EU-n belül.
Ligeti szerint az is beszédes, hogy a 2004-es csatlakozás óta hány helyet rontott Magyarország: a régiós versenytársak közül 2012 óta egyedül csak a mi teljesítményünk romlott.
Corruption Perceptions Index 2018 | Transparency International
The 2018 Corruption Perceptions Index 2018 (or CPI) reveals that the continued failure of most countries to significantly control corruption is contributing to a crisis of democracy around the world. The 2018 CPI draws on 13 surveys and expert assessments to measure public sector corruption in 180 countries and territories, giving each a score from zero (highly corrupt) to 100 (very clean).
Mi állhat az átmeneti javulás hátterében?
A rendezvényen elhangzott, hogy nem tudni pontosan mi állhat az átmeneti javulás hátterében, miért érzékelik azt az üzletemberek és a szakértők, hogy tavaly valamivel jobb volt itthon a helyzet korrupció terén.
A TI szerint az enyhe javulás részben a gazdasági mutatóknak köszönhető. Bár az állami intézmények teljesítménye továbbra is gyenge, a jó makrogazdasági mutatók és a rövidtávú növekedési potenciál befolyásolhatta a megkérdezetteket. Ugyanakkor a szervezet szerint rendkívül aggasztó, hogy Magyarországon az állam nem csupán eltűri, hanem szervezi is a korrupciót.
|
Ligeti szerint úgy tűnik, hogy mostanra a szerepelők kibékültek a helyzettel, „és beárazták a korrupciót, de annak jelenléte erősen aláássa a gazdasági növekedés fenntarthatóságát”.
Ahol mindenre az a válasz, hogy Soros, ott nem lehet érdemben beszélni a korrupcióról
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, egyetemi tanár az ismertetést követő kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy az ország egy része egyáltalán nem törődött bele a korrupcióba, a másik fele pedig elfogadja azt a kormánypárti magyarázatot, miszerint a korrupció valójában a hazai vállalkozók helyzetbe hozása – ezt az apológiát korábban Lánczi András ejtette el egy Magyar Idők-interjúban.
|
Fleck Zoltán jogász, az ELTE ÁJK tanszékvezetője szerint abban a kultúrában, ahol mindenre az a válasz, hogy „Soros”, nem lehet rendesen megbeszélni a közügyeket, nem lehet érdemileg a korrupcióról sem beszélni. Urbán Ágnes médiakutató arról beszélt, hogy fontos lenne, hogy a korrupció témáját kicsit kiemeljünk a mindennapi politikai közbeszédből, mert akkor talán egyszerűbb lenne rávilágítani, hogy a korrupció hogyan teszi élhetetlenné a mindennapokat.
A legjobban azonban talán Ligeti Miklós jellemezte a jelenlegi helyzetet, aki elmesélte, hogy két éve a kormány és a kormánybarát média reagált a jelentésükre. Azt mondták akkor, hogy a Transparency International Soros György szervezete, ők pedig le akarják bontani a határkerítést. Valódi változást szerint leginkább az hozhatna, ha valaki belebukna a korrupcióba, és ebből mások azt a következtetést vonnák le, hogy mégsem annyira kifizetődő Magyarországon korruptnak lenni,
A friss Korrupciós Érzékelési Indexet itt lehet böngészni. Borítókép: MTI/Illyés Tibor