Több ezer hirdetést adtak fel a tankerületi központok, iskolai dolgozókat keresnek, nagyrészt tanárokat. Az állami iskolákba azonban mégsem olyan egyszerű bekerülni, főleg olyan jelentkezőknek, akik tavaly elutasították a státusztörvényt, de aztán meggondolták magukat – írja a Népszava.
A lap úgy értesült, a közelmúltban előfordult, hogy munkát kereső pedagógusokat azért nem vettek fel a meghirdetett álláshelyekre, mert tavaly ősszel nemet mondtak az új szerződésükre, amely a közalkalmazotti státusz megszűnésével járt volna. Az egyik jelentkezőt az iskola igazgatója arról kérdezte, sztrájkolt-e, illetve lázadó típus-e.
Az érintett pedagógus – aki végül nem lett az iskola tanára – beszámolt az állásinterjúról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet erről azt mondta, ha valakit azért nem alkalmaznak egy állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt, az diszkriminatív eljárás és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, „kifejezetten egy bosszúintézkedés”. Az pedig, hogy valakit azért nem alkalmaznak, mert korábban már élt a sztrájk jogával, az előbb említettnél is súlyosabb jogsértés. Az intézményvezetőre nem tartozik, hogy a jelentkező részt vett-e bármikor korábban munkabeszüntetésben.
A lap kérdésére a Klebelsberg Központ azt írta, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, és a törvények alapján a pedagógusok sztrájkolhatnak, emiatt senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ami a státusztörvény elutasítását illeti, a Klebelsberg Központnak az az álláspontja, hogy az érintett tanárok döntöttek arról, hogy nem akarnak tovább dolgozni az új törvény által meghatározott keretek között köznevelési intézményben, „felvették a végkielégítésüket és távoztak”.
