Lázadó típus? – kérdezték a tanártól az állásinterjún

  • narancs.hu
  • 2024. július 24.

Belpol

A Klebelsberg Központ és a tankerületek szerint aki tavaly úgy döntött, nem akar köznevelési intézményben dolgozni, és felvette a végkielégítését, az már ne gondolja meg magát. 

 

Több ezer hirdetést adtak fel a tankerületi központok, iskolai dolgozókat keresnek, nagyrészt tanárokat. Az állami iskolákba azonban mégsem olyan egyszerű bekerülni, főleg olyan jelentkezőknek, akik tavaly elutasították a státusztörvényt, de aztán meggondolták magukat – írja a Népszava.

A lap úgy értesült, a közelmúltban előfordult, hogy munkát  kereső pedagógusokat azért nem vettek fel a meghirdetett álláshelyekre, mert tavaly ősszel nemet mondtak az új szerződésükre, amely a közalkalmazotti státusz megszűnésével járt volna. Az egyik jelentkezőt az iskola igazgatója arról kérdezte, sztrájkolt-e, illetve lázadó típus-e.

Az érintett pedagógus – aki végül nem lett az iskola tanára – beszámolt az állásinterjúról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ).  A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet erről azt mondta, ha valakit azért nem alkalmaznak egy állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt, az diszkriminatív eljárás és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, „kifejezetten egy bosszúintézkedés”. Az pedig, hogy valakit azért nem alkalmaznak, mert korábban már élt a sztrájk jogával, az előbb említettnél is súlyosabb jogsértés. Az intézményvezetőre nem tartozik, hogy a jelentkező részt vett-e bármikor korábban munkabeszüntetésben. 

A lap kérdésére a Klebelsberg Központ azt írta, a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, és a törvények alapján a pedagógusok sztrájkolhatnak, emiatt senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ami a státusztörvény elutasítását illeti, a Klebelsberg Központnak az az álláspontja, hogy az érintett tanárok döntöttek arról, hogy nem akarnak tovább dolgozni az új törvény által meghatározott keretek között köznevelési intézményben, „felvették a végkielégítésüket és távoztak”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.