Arról a közúti gyorsulási verseny okozta tragikus balesetről is beszélt Lázár János, ami az Árpád hídon egy vétlen kerékpáros halálával végződött:
„Gyilkosságnak tartom”
– mondta a miniszter a keddi sajtótájékoztatón a VG.hu cikke szerint.
Lázár bejelentette, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium megkezdte a KRESZ felülvizsgálatát a Belügyminisztériummal közösen. Erre az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rend miatt van szükség: a fővárosi utcák használóinak száma radikálisan megnőtt, és a KRESZ jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy mindenkinek helyet csináljon az utcán. Nem zárja ki a szigorításokat, így például mérlegelik azt is, hogy alkalmazzák az átlagsebesség mérését Magyarországon.
A tárcavezető által közölt statisztikák szerint a hazai közúti balesetek csupán 30 százalékban vezethetők vissza sebességtúllépésre, az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének következménye. „Sem a gépjárműállomány nem olyan, mint Ausztriában, de a vezetői képességeink se olyanok” – jegyezte meg. Kilátásba helyezte, hogy
a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét érdemben át kell gondolni: „A jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológiai alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel. Nemcsak jobb jogszabályokra van szükség, hanem jobban is kellene vezetni.”
Átalakul a közbeszerzések rendszere is
Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben.
Ezen a sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az 5500 milliárd forint értékű állami beruházást kellett felfüggeszteni az elmúlt évben, miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban. Lázár ismertetése szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni, a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik - írja az MTI.
Lázár János hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. A jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől.
A miniszter elmondta: az új jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat kívánják bevonni az állami beruházásokba.
Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. Ehhez minden tárcának listát kell benyújtania tíz évre szóló fejlesztési javaslatairól. A miniszter célja, hogy elsősorban magyar alapanyagból, magyar vállalkozók számára teremtsenek lehetőséget.
A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük. Fontos változás még, hogy a közbeszerzési eljárások tárgyalásosan zajlanak majd, nemcsak az ár lesz döntő, hanem társadalmi szempontrendszert dolgoznak ki, amelyben környezeti szempontokat is érvényesítenek.
Létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatának megfelelően, többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével. A tanács feladata a részletszabályok kidolgozása lesz az egyes beruházásokra vonatkoztatva - ismertette.
Bevezetik az építményinformációs modell (BIM) rendszert, ebben a digitalizált rendszerben kell mindent megtervezni, a megvalósítást rögzíteni. Költséginformációs rendszer is lesz, javulni fog a költségek nyomonkövetése.
Az Európai Bizottsággal is egyeztettek az új törvényről, azt megfelelőnek találta a testület - jelezte Lázár János. Az önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzattal is egyeztettek, a megvalósításban konzorciumi partner lesz a tárca az önkormányzati beruházásokban - sorolta.
Elkezdődött egyéb örökségvédelmi, és építésgazdasági jogszabályokat ötvöző, a magánszemélyeket, vállalkozásokat érintő építési törvény megalkotása, ahol a társadalmi egyeztetés újabb köre várható.
A miniszter aggasztónak nevezte az ágazat helyzetét, és úgy vélte, 2024-től még nehezebb lesz, mert a magán és az állami megrendelések csökkennek. Lesznek beruházások, de csak 2024 utolsó negyedévében és 2025-2026-ban fognak igazán felpörögni - mondta.
