Lázár szerint Márki-Zay félt beülni a parlamentbe

  • narancs.hu
  • 2022. április 14.

Belpol

Az újraválasztott képviselő beszólt annak a három polgármesternek is, aki nem állt mellette a választási kampányban.

A Fidesz–KDNP újabb kétharmados választási győzelmének két oka van Lázár János szerint: az elmúlt 12 év sikeres, meggyőző kormányzása, és Orbán Viktor miniszterelnök személye. A hódmezővásárhelyi–makói választókerület újraválasztott országgyűlési képviselője interjút adott a vásárhelyi Rádió 7-nek, és amit mondott, abból a Promenad24 írt összefoglalót.

Lázár úgy tapasztalta, hogy az ellenzék, valamint „a nagyvárosiak, a fővárosiak és Márki-Zay Péter” a kampányban a vidékieket, a fideszes szavazókat lenéző, sértegető, emberi méltóságukat támadó üzenetekkel kampányoltak, és ez visszafelé sült el. A választók szerinte „piros lapot mutattak a baloldali pártoknak” és a miniszterelnök-jelöltnek. A történelmi vereség után mindnyájuknak el kellene tűnniük a színpadról, mert a baloldali szavazók szemlátomást nem kérnek belőlük – vélte Lázár. Szerinte nincs alapja annak a vádnak, hogy a választási feltételek nem voltak egyenlőek, mert a fővárosi választókerületeket az ellenzékiek nyerték.

A választási eredmény nyomán „a vidék most óriási lehetőséget kap. A vidéki emberek számíthatnak a kormányra, azon fogunk dolgozni, hogy visszaadjuk a vidék becsületét, és elérjük, vidéken élni legalább olyan jó vagy még jobb legyen, mint Budapesten”  – mondta a kormánypárti képviselő.

Választókerületi ellenfeléről, Márki-Zay Péterről azt nyilatkozta, nem volt meg benne a bátorság ahhoz, hogy beüljön a parlamentbe, és vállalja az ellenzék vezetését, és ez továbbra is azt igazolja, hogy az ellenzéki oldalon Gyurcsány Ferenc „a főnök”.

A csütörtökön megjelent nyomtatott Magyar Narancsban Lázár és Márki-Zay jövőjéről szól egy írás. A cikk szerzője Lázárnak is elküldte a kérdéseit, de nem válaszolt. 

Lázár most a rádióinterjúban hangsúlyozta, április 3-án Hódmezővásárhelyen is a Fidesz győzött, minden más vélemény „számhalandzsa”.

Ezzel arra utalt, hogy azoknak a választókerületi polgároknak a szavazatait, akik nem saját településeiken, hanem külföldön, illetve átjelentkezéssel nyilvánítottak véleményt április 3-án, mind egy vásárhelyi szavazókörbe vitték, és úgy számolták, hogy egybeöntötték az ottani polgárok szavazólapjaival. Így tény, hogy a rá, illetve a Márki-Zayra leadott, Hódmezővásárhelyen számolt szavazatok száma 12 ezer 514-re, illetve 12 ezer 718-ra változott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Márki-Zayra több vásárhelyi szavazott volna, mint őrá, mert nem csak a vásárhelyi, hanem a többi választókerületi település külföldi és átjelentkezett szavazói alakították így az eredményt.

Lázár úgy értékelt, a vásárhelyiek „világosan kifejezték”, hogy változást akarnak, elegük van Márki-Zayból, szerinte Vásárhelynek óriási károkat okozott az elmúlt négy év „polgárháborúja”, most el kell ásni a csatabárdot, egyesíteni újra a családokat, új közmegegyezést kell kialakítani a város érdekében.  A képviselő úgy látja, Márki-Zay Péternek ismét Vásárhelyre kell koncentrálnia, és nem saját magára.

Beszélt arról, hogy a választás után a polgármester felhívta őt telefonon, gratulált a győzelméhez, és megállapodtak abban, hogy ha lenyugszanak a kedélyek, leülnek beszélni. Lázár szerint először Márki-Zay Péternek kell lenyugodnia, mert pártot akar alapítani, miközben Vásárhelyen alapvető feladatok nincsenek elvégezve, nő a fű és a gaz.

Lázár a rádióinterjúben üzent a választókerület három másik polgármesterének is – teljesen véletlenül annak a háromnak, aki nem írta alá az ellenfelének címzett, 15 másik polgármester által aláírt kommünikét.

Úgy látja, Csanádpalotát, Algyőt és Mártélyt „túszul ejtették” „alkalmatlan polgármestereik”. Szerinte a csanádpalotai polgármester, Debreczeni István „szétverte” a települést, az algyői Molnár Áron szerinte Botka László szegedi polgármester „embere”, munkára kellene sarkallni, a mártélyi Putz Anita pedig csak őt gyalázza, miközben a falu „hanyatlásnak indult”. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.