Lázár szerint Márki-Zay félt beülni a parlamentbe

  • narancs.hu
  • 2022. április 14.

Belpol

Az újraválasztott képviselő beszólt annak a három polgármesternek is, aki nem állt mellette a választási kampányban.

A Fidesz–KDNP újabb kétharmados választási győzelmének két oka van Lázár János szerint: az elmúlt 12 év sikeres, meggyőző kormányzása, és Orbán Viktor miniszterelnök személye. A hódmezővásárhelyi–makói választókerület újraválasztott országgyűlési képviselője interjút adott a vásárhelyi Rádió 7-nek, és amit mondott, abból a Promenad24 írt összefoglalót.

Lázár úgy tapasztalta, hogy az ellenzék, valamint „a nagyvárosiak, a fővárosiak és Márki-Zay Péter” a kampányban a vidékieket, a fideszes szavazókat lenéző, sértegető, emberi méltóságukat támadó üzenetekkel kampányoltak, és ez visszafelé sült el. A választók szerinte „piros lapot mutattak a baloldali pártoknak” és a miniszterelnök-jelöltnek. A történelmi vereség után mindnyájuknak el kellene tűnniük a színpadról, mert a baloldali szavazók szemlátomást nem kérnek belőlük – vélte Lázár. Szerinte nincs alapja annak a vádnak, hogy a választási feltételek nem voltak egyenlőek, mert a fővárosi választókerületeket az ellenzékiek nyerték.

A választási eredmény nyomán „a vidék most óriási lehetőséget kap. A vidéki emberek számíthatnak a kormányra, azon fogunk dolgozni, hogy visszaadjuk a vidék becsületét, és elérjük, vidéken élni legalább olyan jó vagy még jobb legyen, mint Budapesten”  – mondta a kormánypárti képviselő.

Választókerületi ellenfeléről, Márki-Zay Péterről azt nyilatkozta, nem volt meg benne a bátorság ahhoz, hogy beüljön a parlamentbe, és vállalja az ellenzék vezetését, és ez továbbra is azt igazolja, hogy az ellenzéki oldalon Gyurcsány Ferenc „a főnök”.

A csütörtökön megjelent nyomtatott Magyar Narancsban Lázár és Márki-Zay jövőjéről szól egy írás. A cikk szerzője Lázárnak is elküldte a kérdéseit, de nem válaszolt. 

Lázár most a rádióinterjúban hangsúlyozta, április 3-án Hódmezővásárhelyen is a Fidesz győzött, minden más vélemény „számhalandzsa”.

Ezzel arra utalt, hogy azoknak a választókerületi polgároknak a szavazatait, akik nem saját településeiken, hanem külföldön, illetve átjelentkezéssel nyilvánítottak véleményt április 3-án, mind egy vásárhelyi szavazókörbe vitték, és úgy számolták, hogy egybeöntötték az ottani polgárok szavazólapjaival. Így tény, hogy a rá, illetve a Márki-Zayra leadott, Hódmezővásárhelyen számolt szavazatok száma 12 ezer 514-re, illetve 12 ezer 718-ra változott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Márki-Zayra több vásárhelyi szavazott volna, mint őrá, mert nem csak a vásárhelyi, hanem a többi választókerületi település külföldi és átjelentkezett szavazói alakították így az eredményt.

Lázár úgy értékelt, a vásárhelyiek „világosan kifejezték”, hogy változást akarnak, elegük van Márki-Zayból, szerinte Vásárhelynek óriási károkat okozott az elmúlt négy év „polgárháborúja”, most el kell ásni a csatabárdot, egyesíteni újra a családokat, új közmegegyezést kell kialakítani a város érdekében.  A képviselő úgy látja, Márki-Zay Péternek ismét Vásárhelyre kell koncentrálnia, és nem saját magára.

Beszélt arról, hogy a választás után a polgármester felhívta őt telefonon, gratulált a győzelméhez, és megállapodtak abban, hogy ha lenyugszanak a kedélyek, leülnek beszélni. Lázár szerint először Márki-Zay Péternek kell lenyugodnia, mert pártot akar alapítani, miközben Vásárhelyen alapvető feladatok nincsenek elvégezve, nő a fű és a gaz.

Lázár a rádióinterjúben üzent a választókerület három másik polgármesterének is – teljesen véletlenül annak a háromnak, aki nem írta alá az ellenfelének címzett, 15 másik polgármester által aláírt kommünikét.

Úgy látja, Csanádpalotát, Algyőt és Mártélyt „túszul ejtették” „alkalmatlan polgármestereik”. Szerinte a csanádpalotai polgármester, Debreczeni István „szétverte” a települést, az algyői Molnár Áron szerinte Botka László szegedi polgármester „embere”, munkára kellene sarkallni, a mártélyi Putz Anita pedig csak őt gyalázza, miközben a falu „hanyatlásnak indult”. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.