2018-ban Lázár mellett álltak ki, most Márki-Zay ellen

Majdnem mindenki egyért

Belpol

A Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben a Lázár Jánossal mérkőző Márki-Zay Pétert 15 polgármester kérte arra, hogy „ne hurcolja be” településükre a „megosztó politikát”. 2018-ban Lázár újraválasztása mellett álltak ki, akkor még 18-an. A renitens településekre kollektív büntetés vár.

„Arról, hogy ne is jöjjön ide, sosem volt szó. Csak gondolja át, mit mond. Nem akarom idézni azokat a mondatait, amelyeket a vidékiekkel kapcsolatban a vasárnapi szeánszán is előadott. Mi erre gondoltunk. A fideszeseket tolvajnak titulálta. Vidéken sok jobboldali gondolkodású ember él, én is fideszes vagyok, engem ne sértegessen senki, én sem sértek meg senkit” – válaszolta Farkas János magyarcsanádi polgármester a Magyar Narancs azon kérdésére, hogy a gyakorlatban mit jelent a Csongrád-Csanád megye 4. választókerületének tizenöt polgármestere által Márki-Zay Péternek címzett közös nyilatkozat.

A front

A tavaly december 14-én hivatalos polgármesteri pecsétjükkel, aláírásukkal ellátott levél jó egészséget kíván – kétszer is – az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek. Azzal, hogy Márki-Zay a 4. választókerületben indul képviselőjelöltként, ez a vidék várhatóan „az országos kampány frontjává válik”, ahogyan Hódmezővásárhellyel történt, és ettől ők meg szeretnék óvni a településeiket. Úgy gondolják, az ő dolguk nem az, hogy a „budapesti konfliktusokat” a településükre hozzák, hanem az, hogy az itt élők érdekeit érvényesítsék „Budapesten és mindazokon a fórumokon, ahol az életünket meghatározó döntések születnek”. Szerintük Hódmezővásárhely esete intő példa, „fejlődés helyett vegetálás, béke helyett polgárháborús hangulat jellemzi” a Márki-Zay vezette várost. A polgármesterek kijelentik, hogy Márki-Zaynak a településeikre tervezett fórumaira nem mennek el, és „tisztelettel” felszólítják, hogy a „megosztó politikát ne hurcolja be” a településeikre. Végül biztosítják, akárki is nyeri a kerületben a képviselő-választást, azzal „gyakorlatias, értéksemleges és hatékony” együttműködésre törekszenek.

A levél aláírói közül heten a Fidesz–KDNP jelöltjeiként nyertek választást legutóbb: Farkas Éva Erzsébet (Makó), Farkas János (Magyarcsanád), Galgóczkiné Krobák Mária Anna (Kövegy), Hajnal Gábor (Földeák), Radó Tibor (Pitvaros), Szekeres Ferenc (Apátfalva) és Szél István (Székkutas). Nyolcan függetlenek: Csjernyik Zoltán (Csanádalberti), Dorotovicsné Gulyás Judit (Ambrózfalva), Drimba Tibor (Maroslele), Horváth Lajos (Királyhegyes), Kolozsvári Rozália (Nagylak), Lőrincz Tibor (Nagyér), Simonné Sinkó Erika (Óföldeák), Szibrik Imre (Kiszombor). A 2014-es önkormányzati választásokon még Hajnal, Radó, Galgóczkiné is függetlenként nyert. Az aláírók közül Lőrincz Tibor és Horváth Lajos több mint húsz éve vezeti a települését, régebben kezdték a szakmát, mint Lázár.

Márki-Zaynak szóló üzenetük nyilvánosságot kapott, tehát nem csak a címzett érthet belőle, de azok is, akik városukban, községükben élnek. Annak, hogy mit gondol egy település polgármestere, üzenetértéke van; befolyásolja a választókat esetleg abban is, hogy helyet adjanak-e az ellenzéki jelölt fórumának vagy részt vegyenek-e rajta, egyáltalán, foglalkozzanak-e politikával, vagy még a látszatát is kerüljék, hogy „belekeveredjenek”. (Debrecen jóval nagyobb település az említetteknél, de amikor Pálinkás József és Márki-Zay Péter a Belga étteremben asztalokat foglalt, de nem mondták meg, hogy politikai fórum céljára, ahogy elkezdődött a beszélgetés, az ügyvezető ingerülten megkérte a politikusokat, hagyják el a helyiséget, mert az éttermet „nem rendeltetésszerűen” kívánták használni – még a villanyt is lekapcsolta utánuk.)

Farkas János viszont azt mondja, „nem akartunk mi befolyásolni senkit. Mi a saját véleményünket tettük közzé, a településvezetők szempontjait, szerintem eléggé objektíven. Természetes, hogy vannak másként gondolkodók. Nálunk négy nemzetiség él, románok, szerbek, cigányok is, toleránsak vagyunk”. A magyarcsanádi polgármester szerint bárki jön kampányolni Magyarcsanádra, a helyiek szívesen látják. Ha a jelölt megkeresi az önkormányzatot azzal, hogy helyiséget szeretne a fórumhoz, találnak megfelelő időpontot. „Olyan válasz biztosan nem lesz, hogy nem tudunk helyet adni.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”