2018-ban Lázár mellett álltak ki, most Márki-Zay ellen

Majdnem mindenki egyért

Belpol

A Csongrád-Csanád megyei 4. választókerületben a Lázár Jánossal mérkőző Márki-Zay Pétert 15 polgármester kérte arra, hogy „ne hurcolja be” településükre a „megosztó politikát”. 2018-ban Lázár újraválasztása mellett álltak ki, akkor még 18-an. A renitens településekre kollektív büntetés vár.

„Arról, hogy ne is jöjjön ide, sosem volt szó. Csak gondolja át, mit mond. Nem akarom idézni azokat a mondatait, amelyeket a vidékiekkel kapcsolatban a vasárnapi szeánszán is előadott. Mi erre gondoltunk. A fideszeseket tolvajnak titulálta. Vidéken sok jobboldali gondolkodású ember él, én is fideszes vagyok, engem ne sértegessen senki, én sem sértek meg senkit” – válaszolta Farkas János magyarcsanádi polgármester a Magyar Narancs azon kérdésére, hogy a gyakorlatban mit jelent a Csongrád-Csanád megye 4. választókerületének tizenöt polgármestere által Márki-Zay Péternek címzett közös nyilatkozat.

A front

A tavaly december 14-én hivatalos polgármesteri pecsétjükkel, aláírásukkal ellátott levél jó egészséget kíván – kétszer is – az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek. Azzal, hogy Márki-Zay a 4. választókerületben indul képviselőjelöltként, ez a vidék várhatóan „az országos kampány frontjává válik”, ahogyan Hódmezővásárhellyel történt, és ettől ők meg szeretnék óvni a településeiket. Úgy gondolják, az ő dolguk nem az, hogy a „budapesti konfliktusokat” a településükre hozzák, hanem az, hogy az itt élők érdekeit érvényesítsék „Budapesten és mindazokon a fórumokon, ahol az életünket meghatározó döntések születnek”. Szerintük Hódmezővásárhely esete intő példa, „fejlődés helyett vegetálás, béke helyett polgárháborús hangulat jellemzi” a Márki-Zay vezette várost. A polgármesterek kijelentik, hogy Márki-Zaynak a településeikre tervezett fórumaira nem mennek el, és „tisztelettel” felszólítják, hogy a „megosztó politikát ne hurcolja be” a településeikre. Végül biztosítják, akárki is nyeri a kerületben a képviselő-választást, azzal „gyakorlatias, értéksemleges és hatékony” együttműködésre törekszenek.

A levél aláírói közül heten a Fidesz–KDNP jelöltjeiként nyertek választást legutóbb: Farkas Éva Erzsébet (Makó), Farkas János (Magyarcsanád), Galgóczkiné Krobák Mária Anna (Kövegy), Hajnal Gábor (Földeák), Radó Tibor (Pitvaros), Szekeres Ferenc (Apátfalva) és Szél István (Székkutas). Nyolcan függetlenek: Csjernyik Zoltán (Csanádalberti), Dorotovicsné Gulyás Judit (Ambrózfalva), Drimba Tibor (Maroslele), Horváth Lajos (Királyhegyes), Kolozsvári Rozália (Nagylak), Lőrincz Tibor (Nagyér), Simonné Sinkó Erika (Óföldeák), Szibrik Imre (Kiszombor). A 2014-es önkormányzati választásokon még Hajnal, Radó, Galgóczkiné is függetlenként nyert. Az aláírók közül Lőrincz Tibor és Horváth Lajos több mint húsz éve vezeti a települését, régebben kezdték a szakmát, mint Lázár.

Márki-Zaynak szóló üzenetük nyilvánosságot kapott, tehát nem csak a címzett érthet belőle, de azok is, akik városukban, községükben élnek. Annak, hogy mit gondol egy település polgármestere, üzenetértéke van; befolyásolja a választókat esetleg abban is, hogy helyet adjanak-e az ellenzéki jelölt fórumának vagy részt vegyenek-e rajta, egyáltalán, foglalkozzanak-e politikával, vagy még a látszatát is kerüljék, hogy „belekeveredjenek”. (Debrecen jóval nagyobb település az említetteknél, de amikor Pálinkás József és Márki-Zay Péter a Belga étteremben asztalokat foglalt, de nem mondták meg, hogy politikai fórum céljára, ahogy elkezdődött a beszélgetés, az ügyvezető ingerülten megkérte a politikusokat, hagyják el a helyiséget, mert az éttermet „nem rendeltetésszerűen” kívánták használni – még a villanyt is lekapcsolta utánuk.)

Farkas János viszont azt mondja, „nem akartunk mi befolyásolni senkit. Mi a saját véleményünket tettük közzé, a településvezetők szempontjait, szerintem eléggé objektíven. Természetes, hogy vannak másként gondolkodók. Nálunk négy nemzetiség él, románok, szerbek, cigányok is, toleránsak vagyunk”. A magyarcsanádi polgármester szerint bárki jön kampányolni Magyarcsanádra, a helyiek szívesen látják. Ha a jelölt megkeresi az önkormányzatot azzal, hogy helyiséget szeretne a fórumhoz, találnak megfelelő időpontot. „Olyan válasz biztosan nem lesz, hogy nem tudunk helyet adni.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)