Lázárék azt szeretnék, ha a MÁV működése jobban hasonlítana a piaci működéshez, mint az állami struktúrához

  • narancs.hu
  • 2023. október 30.

Belpol

Ezzel magyarázzák a MÁV Vagon Kft. privatizálását.

Tóth Bertalan MSZP-s politikus Lázár Jánosnál érdeklődött a MÁV Vagon Kft. privatizációjának hátteréről, és bár a részleteket érintő érdemi választ nem, egy a MÁV „ideális” működéséről szóló érdekes levelet mégis kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól – vette észre a 24.hu.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a MÁV-Volán-csoport október elején jelentette be, hogy a kormány döntése alapján a cég 75 százalékát magánkézbe adják. Bár a cég továbbra is a MÁV-Volán-csoport leányvállalata marad, így a munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit nem befolyásolja a tulajdonosi szerkezet változása, az új, többségi tulajdonos a Magyar Vagon Zrt. lesz, ami a Solva II Magántőkealapon keresztül Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgatóhoz és üzleti köréhez tartozik.

Tóth Bertalan azt szerette volna megtudni, hogy mennyiért adják el a 75 százalékos üzletrészt, illetve hogy miben különbözik ez a privatizáció azoktól, melyet korábban elítélt a kormányzati kommunikáció. Az MSZP politikusa Facebook-oldalán azt írta, a feltett kérdésre érdemben nem kapott választ, az Ágh Péter államtitkár által szignált levél azonban így is figyelemre méltó. A tárca ugyanis már gyakorlatilag önmagával és az Orbán-kormánnyal szemben is kritikus hangot ütött meg, amikor a vasút fejlesztési koncepciója legfőbb céljának azt nevezte, hogy

„a MÁV működése sokkal jobban hasonlítson a piaci működéshez, mint az állami struktúrához”.

Az MSZP-s politikus közösségi oldalán megjegyezte, „elismerésre méltó ez az őszinteség! Azért nem működik normálisan a vasúti közlekedés, mert az irányítója olyan, mint az állam.” Ágh levelében egyébként azt is írta, hogy a magántőke hatására lerövidülhetnek a döntési útvonalak, javul az anyag- és alkatrészellátás, és könnyebb lesz a piaci források bevonása.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.