Lecserélték Renner Erika kártérítési perének férfi bíróját

  • narancs.hu
  • 2020. március 2.

Belpol

A kártérítés ügy lassan két és fél éve húzódik.

Pákozdi Zoltán Rudolf bírónak több nagyobb tárgyi súlyú ügye van, ezért egy kevésbé leterhelt bírónő kapta meg ezt a kártérítési ügyet – ezt válaszolta az Indexnek a Fővárosi Törvényszék, miután a hírportál nemrég részletesen foglalkozott azzal, hogy Renner Erikának, a  lúgos támadásként ismert ügy áldozatának zárt ajtók mögött, három férfi – két ügyvéd és a bíró – előtt kell válaszolgatnia a nőiességét és szexuális életét firtató kérdésekre.

A bírói váltással kapcsolatban Renner azt nyilatkozta az Indexnek: "Ez annyiban talán könnyebbséget jelent, hogy nőként egy nőnek nem kell majd elmagyaráznom, hogy egy ilyenfajta sérülés mennyi műtéttel járt, és mit okoz a mindennapjaimban."

Renner Erika kártérítési ügye lassan két és fél éve húzódik. A polgári per még 2017 decemberében indult, de a bíróság a büntetőügy jogerős ítéletéig felfüggesztette a kártérítési pert. Miután 2018. július 12-én a Budai Irgalmasrendi Kórház volt igazgatóját jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélték és örökre eltiltották az orvosi hivatástól, a kártérítési ügy is folytatódhatott.

A nő 25 millió forintot követel a volt kórházigazgatótól. A következő tárgyalást március 20-án tartják, igaz, azt is zárt ajtók mögött, Bene Krisztián és ügyvédje személyiségi jogokra hivatkozva ugyanis a nyilvánosság kizárását kérte, melynek a korábbi bíró helyt adott.

Újabb nőgyógyászati és pszichológiai vizsgálatok során kell az igazát bizonyítania a lúgos orvos áldozatának

A Renner Erika által indított kártérítési per során kér új szakértői vizsgálatot a bíró. A támadó elleni büntetőeljárásban az áldozatot többször is megvizsgálták. Újra nőgyógyászati és pszichológiai vizsgálatoknak kell alávetnie magát a lúgos orvos áldozatának, mert a bíró ezt kérte az általa indított kártérítési perben - derült ki az RTL Klub Híradó jából.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.