Lehajtott fejjel távozott – Újabb lecke az MSZP-nek

Belpol

Néma csend és hullaszag. A Jókai utcai székházban az áprilisinál is elkeserítőbb volt a helyzet, se politikus, se hangulat. Ahogy pedig 11 óra után kiderült: se eredmény. Illetve egy mégis: a párt elnöksége az újabb csúfos vereség után testületileg felajánlotta lemondását.

„Bár akkora lett volna az érdeklődés a választáson, mint most a sajtó részéről” – kezdte első sajtótájékoztatóját Szanyi Tibor, kicsivel este nyolc óra után a Jókai utcai székházban. Az MSZP EP-listavezetője szerint történelmi mélyponthoz értünk, ilyen alacsony részvétel mellett korántsem beszélhetünk a demokrácia ünnepéről, és arról, hogy az eredmény hűen tükrözi a magyarországi választópolgárok akaratát. „Ez tulajdonképpen olyan, mint egy nagy mintán vett közvélemény-kutatás” – mondta, és hozzátette, torz eredményekre számíthatunk.

Egyedül maradtunk, Tibor!

Egyedül maradtunk, Tibor!

Fotó: Galló Rita

Újságírói kérdésekre elmondta, hogy a választópolgárok mozgósításának hiánya nem az ő hibájuk, ehhez ugyanis nem kaptak megfelelő segítséget, és az erőforrások elosztása is igazságtalan volt, hiszen a kamupártoknak is bőven jutott a támogatásból. „A mozgósítás különben is általában a kormány feladata, ezt nem kellene az ellenzékre kenni” – mondta, majd kiemelte a sajtó felelősségét is, miszerint a választás előtti néhány napban ugyan jelentek meg magas színvonalú és elemző cikkek, de ez már csak eső után köpönyeg, hamarabb lett volna rájuk szükség.

Tetőfokára hág a hangulat

Tetőfokára hág a hangulat

Fotó: Galló Rita

Az eredmények biztos tudta nélkül előzetes spekulációba nem bocsátkozott, a kampányukra vonatkozó kérdésre viszont elmondta, azért került egy vidám, a szocialista értékeket képviselő család a plakátokra, mert „programpontjaink a családon belül értelmezendők, és egy olyan választásnál, ahol listára szavazunk, különben sem a politikusok arca számít, hanem a politika tartalmi része”. Majd a maga és mindenki megnyugtatására még hozzátette, hogy a Fidesz EP-listája szinte el volt dugva, csak Orbán Viktor jelent meg az (óriás)plakátokon, tehát „az ő programüzenetük még a miénknél is egyszerűbb volt”. Mást nem kívánt és nem is nagyon tudott hozzátenni, így fél kilenc táján már el is tűnt, a többi MSZP-s pedig meg sem jelent, ahogy az ezt követő két és fél, három órában sem, mozgolódás még a büféasztalnál is alig volt.

A keménymag

A keménymag

Fotó: Galló Rita

Kicsivel éjfél előtt végre Mesterházy Attila egy rendkívül szűkszavú és csalódott hangulatú, sajtótájékoztatónak sem nagyon nevezhető szösszenetben megköszönte a részvételt, különösen azoknak, akik az MSZP-re adták a voksukat, gratulált elsősorban a Fidesznek és az összes olyan pártnak, amely képviselőt tud küldeni Brüsszelbe, hiszen „fontos, hogy a magyar érdekeket erősen, határozottan és színesen tudjuk képviselni. Ezért azt kívánom a kiküldött képviselőknek, hogy ha kell, akkor ne a pártpolitikát, hanem a nemzeti érdekeket tartsák szem előtt a döntéseknél.” Különben meg nagyon sajnálja, hogy ilyen alacsony volt a részvétel, és betűre pontosan megismételte mindazt, amit pár órával hamarabb már Szanyi is elmondott: ez nem a demokrácia ünnepe, történelmileg mélyponton vagyunk a részvétel alapján, és a felelősség mindenkié. „Ezek szerint nem tudtuk kellőképpen elmagyarázni az embereknek, hogy egy ilyen választásnak is komoly tétje van, még ha csupán listára szavazunk is.” A végeredményt szomorúan veszik tudomásul, hisz rosszabb, mint amit vártak, kevesebb képviselőt tudnak küldeni, és még az sem menti a helyzetet, hogy egész Európában rosszul teljesítettek a szocialista pártok.

false

 

Fotó: Galló Rita

„Újabb lecke ez az MSZP-nek. Ami pedig a jövőt illeti, új stratégiát kell kidolgoznunk, a konzekvenciákat közösen kell levonnunk, de egy dolgot már most le lehet vonni, és ezt az imént meg is tettük: az egész vezetőség testületileg felajánlja a lemondását” – mondta Mesterházy. Szombaton lesz egy választmányi ülés, a jövő kérdéseit, ahogyan a vezérkar távozását is, ott fogják megvitatni, majd időt sem hagyva a kérdésekre, lehajtott fejjel és különös gyorsasággal jó éjszakát kívánt, és már ott sem volt.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.